A levegő szennyezése

     Bizonyára azt mindenki tudja, hogy nagyon sok olyan szennyező anyag van a légkörben, ami nehezebb a levegőnél. Ezek a gázok az alacsonyabb területeken gyűlnek össze. Nem véletlen, hogy a magasabb területeken a levegőt „harapni” lehet. Igen, sokkal tisztább, és mentes a szennyező anyagoktól. A hegyvidékekre jellemző fás vidék még inkább elősegíti a tiszta, oxigéndús levegő kialakulását. Természetesen itt is előfordulnak olyan területek, melyek alacsonyabb részein meg tud „ülni” a szennyezett levegő. Az viszont egyértelmű, hogy a káros anyagok az alacsonyabb területeket keresik, mert nehezebbek a levegőnél. A mai napig nem tudni, hogy vajon mennyi lehet a szennyező anyagok koncentrációja a talaj 2 méteres magasságában? Ugyanis az emberek ebben a tartományban élnek. Meg vannak határozva egészségügyi határértékek. Valami oknál fogva a szén-dioxid ezek között nem szerepel. Ugyanolyan veszélyes anyag, mint bármelyik más. Sőt! A szmog egyik fő alkotóeleme, hiszen a gépjárművek kipufogó gázaiban zömmel ez a vegyület található. A furcsa, hogy ezt sehol sem mérik. A másik ilyen veszélyes anyag a metán. Az elkövetkezendő években ez a két anyag lesz a legnagyobb mértékben jelen a légkörben. Vajon miért? A közúti forgalom egyre nagyobb térnyerése miatt, valamint a fagyos területek olvadása révén felszabaduló metángáz miatt. Az üvegházhatású gázok kibocsátása 1990 óta 41%-kal növekedett. 2016-ban csökkent a szén-dioxid kibocsátás, de azóta folyamatosan ismét emelkedik. Sokan mondhatják, hogy a szén-dioxidot az óceánok és a szárazföldek elnyelik. Ez valóban így van, de vajon milyen mértékben? Olvasni írásokat, mely szerint a szárazföldek és az óceánok, ezek az un. szén-dioxid elnyelők, olyan sebességgel nyelik el a gázt, hogy követni tudja a légkörben koncentrálódó szén-dioxidot, és ellensúlyozza a kibocsátás növekedését. Az óceánok és a föld több szén-dioxidot vesz fel, mint korábban. Ez valóban igaz, csakhogy régen nem volt ennyi a légkörben. Lehet viszonyítani, hogy a korábbi évekhez képest mennyit tudnak semlegesíteni. Ez is igaz, de jóval több marad a légkörben, mert már nem tudja elnyelni a telítettsége miatt, ezáltal a globális hőmérséklet még gyorsabban tud emelkedni. Ezen a diagramon látható, hogy mennyi az összes szén-dioxid kibocsátás, ha mindent beleveszünk: ipar, mezőgazdaság, elektronika, stb. Itt is hatalmas a növekedés.

   El lehet gondolkodni, hogy vajon miért nem mérik a szén-dioxid koncentrációt a légkörben? Tudom, az évek adatai nem pontosan fedik egymást, de azt hiszem, hogy számottevő eltérés nem mutatkozna. Viszont van még valami, ami jelentős, de nagyon.  Az 1960-as évektől kezdve a kimutatás szerint 1376,828 gigatonna szén-dioxid került a légkörbe. Ebből az óceánok és szárazföldek elnyeltek 314,85 gigatonnányi mennyiséget. Vajon hol van a fennmaradó jelentős mennyiségű 1061,978 gigatonna. Egy kicsit elgondolkodtató.

      Az eddig emlegetett anyag a szén-dioxid. Ez csak egy. Van további fontos négy szennyező, úgymint szén-monoxid, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ózon, illetve inkább öt, hiszen a metán is felsorakozott ezen gázok közé, amelyek jelen vannak a légkörben valamilyen formában és töménységben.  Valami fontosat még szeretnék mondani. Korábban utaltam arra, hogy a szakértők azt mondják, hogy a kibocsátott szén-dioxidot a szárazföld és az óceánok semlegesítik. Akkor miért mondják azt, hogy a szén-dioxid miatt emelkedik a hőmérséklet és változik meg az éghajlat, a klíma? Valami akkor nem stimmel. A változás túl gyors ahhoz képest, amit a természet produkálna. Ebből következik, hogy a szárazföldek és az óceánok nem tudják elnyelni a kibocsátott szén-dioxidot, ami miatt bekövetkeznek a változások, mert ha elnyelnék, akkor nem lenne hőmérséklet emelkedés. Ez eléggé érdekes gondolatokat ébreszt. Mégpedig azt, hogy vajon akkor mi okozza ezt a jelentős változást, ha nem a szén-dioxid? Az ózon és a szálló porról nem hallani annyit, mint a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségről. Van egy definíció a tájékoztatási küszöbértékről: „a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny /gyermek, időskorú, beteg/ csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot az illetékes önkormányzatnak tájékoztatni kell. Elérése és túllépése enyhébb intézkedéseket jelentő, tájékoztatási fokozatú szmog-helyzetet eredményez”. A másik definíció a riasztási küszöbérték: „a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyezteti az emberek egészségét. Elérése és túllépése forgalomkorlátozással járó intézkedéseket jelentő, riasztási fokozatú szmoghelyzetet eredményez”. Érdemes néhány szót szólni mindkettőről. Az ózon egészségügyi határértéke 120 mikrogramm/köbméterben van megadva. Hogy keletkezik az ózon a talajfelszín közelében? Legfőbb forrása a járművek kipufogó gázai, melyeket a napsugárzás alakít át ózonná. Tájékoztatási küszöbértéke 180 mikrogramm/köbméter, riasztási küszöbértéke 240 mikrogramm/köbméter. A szálló por egészségügyi határértéke PM₁₀ esetében 40 mikrogramm/köbméter, PM_2,5 esetében 25 mikrogramm/köbméter. A furcsa, hogy ez utóbbit nem mérik, vagy nagyon kevés helyen. Hogy keletkezik? A nevében is benne van, hogy szálló por. Az egyik az utakon lévő poranyag, bár ez ülepedő mértéket mutat. Ennek ellenére a  ráragadó vegyi anyagok veszélyesek lehetnek. Az apróbb méretű szemcsék erdőtüzeknél, vulkán kitöréseknél, szilárd tüzelőanyagok elégetésénél, gépjárművek közlekedése közben, erőműveknél, és más egyéb ipari tevékenységek során keletkeznek. Csak emlékeztetőül. A szénmonoxid kis koncentrációban is káros, addig a szén-dioxid csak nagy koncentrációban jelent életveszélyt. A kilélegzés során szén-dioxid áramlik ki a tüdőnkből. A jó idő beköszöntével egyre inkább megnő a szálló por a levegőben. Vajon miért baj ez? Megpróbálom több oldalról is megvilágítani ezt a kérdést. Tudom, sokan talán legyintenek, akik olvassák, hogy na, már megint valaki kitalált egy történetet. Talán azért érdemes néhány percet rászánni erre a témára. Nem olyan messziről kezdeném. Úgy 50-60 évvel ezelőtt elkezdődött egy ipar felvirágzása. Ez nem más, mint a vegyipar. Azért emelem ki ezt az egyet, mert ez okozza a legnagyobb gondot a mai napig is. A vegyi termékek a legveszélyesebbek. Nem látható, nem érzékelhető, csak bizonyos esetekben. Mindenhol jelen van. A levegőben, a talajban, a vizekben. A régi lőterek ólomszármazékai, amik a felszínre kerülnek, a vegyi gyárak által termelt salakanyagok, melyeket nem semlegesítettek, a gyógyszergyárak által termelt melléktermékek, melyeket nem tudunk, hol vannak. Egy biztos. Több nagy veszélyes hulladéklerakót tartanak nyílván. Ezekben tonnaszámra állnak a különböző vegyi anyagok. Némelyikről már nem is tudni, hogy mi. Ezek az anyagok roppant veszélyesek, hiszen kemikáliák. Sajnos azt is el kell mondani, hogy ez így van szerte a világban. Az ember sajátja, hogy ami tőlem messze van, az nem árthat. Ez a gondolkodás mélyen benne van az emberek gondolatvilágában. Ennek ékes példái, hogy országszerte rengeteg szemetet lehet látni. Ebben minden benne van. Kommunális és veszélyes hulladék egyaránt. Csak egy példát szeretnék kiemelni, ami talán érzékeltetni tudja egy kicsit, hogy miként is áll hazánk lakossága a hulladék kérdéshez. Már az gondot jelent, ha szelektíven kell gyűjteni. Az még nagyobb gond, ha lát egy szemétkupacot, máris az ő szemetét is oda rakja. Nem fárad azzal, hogy a megfelelő helyre elvigye. Minek. Ott jó, ahová tettem. Ezzel letudja ezt a kérdést. Aztán jön a következő „környezetbarát” ember, és ő is oda teszi. A végén kialakul egy tekintélyes szemétkupac. Ez még ott is jellemző, ahol szemetes konténerek vannak. Nem bele, hanem mellé teszi, mert így könnyebb. Nem kell bajlódni, hogy kinyitom, beleteszem, visszacsukom. Ezen a gondolkodáson nagyon nehéz már változtatni. Olyannyira, ha az ember szól érte, hogy legyen szíves a konténerbe tenni, akkor hatalmas arccal üvölt, hogy foglalkozzon a saját dolgaival, és ne szóljon bele a másokéba. Hát úgy néz ki, ez a helyes magatartás. Az ilyen embernek egyszerűen kár bármit is mondani, mert agyilag nem tudja felfogni az egész lényegét. Itt tartunk most. Hazánk a szemét országa lett. Utcákon, tereken, utak mellett, vasutak mellett, erdőkben, kiránduló helyeken, gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk szeméttel. Az érdekes az, ha megkérdeznénk az embereket, akkor olyan szépen elmondják, hogy ők mindig pontosan oda teszik a szemetjüket, ahová kell. Ez egy álságos dolog. Az emberek hazug voltát erősíti ez a hozzáállás. A lényeg, hogy a szemét gyűlik, és egyre inkább csúfítja el a környezetünket. Van viszont egy ennél sokkal veszélyesebb oldala is. Említettem, hogy nagyon sok hulladéklerakó van az országban évtizedek óta. Ezekben a lerakókban általában veszélyes hulladékokat tárolnak. Mondhatni azt, hogy jó helyen, egy helyen vannak, mi történhet. Egyszerűen annyi történik, hogy ez a veszélyes anyag leszívódik a talajvíz szintjéig, sőt sok esetben még az alá is, és szennyezi a felszín alatti vizeket, a talajról nem is beszélve. Az emberek is kiviszik a szemetjüket az erdő szélére, és lepakolják. Függetlenül attól, hogy milyen hulladékról van szó. Mi történik ezeken a helyeken? Az időjárásnak köszönhetően ezek a hulladékok kezdenek kiszáradni, a talajba jutó vegyi anyagok átitatják a felszínt, majd a meleg ezt is kiszárítja. Aztán jönnek a szelek, és igen messzire elszállítják ezeket a porszemeket, amik magukkal viszik a szennyezést. Éppenséggel még az is előfordulhat, hogy az a valaki szívja be ezt a finom port, aki az erdő szélére vitte a szemetét. De ahogy említettem, ez nem jut el az agya központi részébe. A sajnálatos az, hogy ilyen módon, ezeken a helyeken folyamatosan termelődik a finom por, és folyamatosan hordja szét a szél. Többször előfordul, hogy meggyújtják ezeket a lerakókat. Ez még inkább veszélyes, hiszen a füsttel még messzebb eljut a vegyi anyag a levegőben. Miért veszélyes ez? Egyszerűen azért, mert ezek a részecskék az úgynevezett PM_2,5-es tartományba esnek. Ez az a minőség, ami már túljut a szájon, a garaton, és bekerül a tüdőbe, ahonnan már nem űrül ki. Ez a veszélyes. A PM_2,5 azt jelenti, hogy a részecske 2,5, vagy ennél kisebb méretű mikronban kifejezve. A mikron a méter egymilliomod része. Az emberi hajszál 80mikron körüli. Persze keletkezik ennél nagyobb méretű, úgynevezett PM₁₀-es méretű részecske is. Ez ugye 10 mikront jelent. Ha összevetjük a hajszállal, akkor beláthatjuk, hogy ez is túljuthat a szájüregen. A veszély abban rejlik, hogy ezek a finom szálló porok viszik magukkal a vegyi anyagokat is, amit aztán belélegzünk. Hogy honnan kerül a környezetünkbe ez a veszélyes anyag, úgy értem, hogy melyik lerakóból, azt igazából nem tudni, mert több száz kilométert is megtehetnek ezek a részecskék a szél által. Az erdőszéli lerakóból könnyebben. Ez a hozzáállás azt is jelenti, hogy saját magunkat mérgezzük. Itt visszatérhetünk egy korábbi mondathoz: ami tőlem távol van, az nem árthat. Itt az egyszerű példa, hogy nagyon is árthat. Talán érdemes lenne ezt is felfogni, és tudatosítani, hogy ezáltal magamat is mérgezem, sőt, a családomat is. Itt említenék egy korábbi példát, ami a leírtak esetében is igaz. Egy társaság a kocsmából hazafelé „jó dolgukban” összetörik a telefonfülkét. Hazaérve tapasztalják, hogy sajnos, de mentőt kellene hívni egy családtagjukhoz. Igen ám, de a telefonfülke összetört. Ez így van a hulladékkal is. Biztos, hogy az emberek saját maguknak tesznek rosszat azzal, hogy úgy kezelik a szemétkérdést, hogy saját magukban tesznek kárt. Nagyon is oda kell figyelni ezekre a dolgokra. Mindig kicsiben kell elkezdeni, saját környezetünkben, és szóljunk, ha rendetlen embereket látunk. Nagyon sok más egyéb hatás éri az embert nap, mint nap, ne tetézzük még azzal is, hogy erőteljesen mérgezzük saját magunkat. Ez a táblázat megmutatja, hogy a különböző méretű részecskék milyen mélyen tudnak behatolni a tüdőbe.

  Néhány a légkörben megtalálható szennyező anyag értékek. Látszik, hogy a szén-dioxid érték mennyire magas. Ha azt vesszük, hogy ezeket az anyagokat napi szinten beszívjuk, akkor nem lehet azon csodálkozni, hogy miért van annyi légúti megbetegedés.

A klímaváltozás kérdései

    A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten. Ilyen lehet például a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének és eloszlásának, a széljárás vagy a napsütéses órák számának megváltozása. Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük. A troposzféra a Föld légkörének legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek folynak. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/ vízburkának /hidroszféra/ és levegőburkának /atmoszféra/ azon része, ahol van élet. Szerencsére az élet olyan területeken is ki tud alakulni, ahol igen szélsőséges időjárási körülmények uralkodnak. Az ember is képes néha extrém körülmények között élni, létezni. Ami minden élőlény számára fontos, hogy olyan feltételek álljanak rendelkezésre, melyek biztosítják a fennmaradást. Ezért kell vigyázni arra, hogy ne alakuljanak ki szélsőséges esetek. Jelenleg a Földön egy folyamat zajlik, mely sok esetben igen kellemetlen, sőt katasztrofális módon mutatja meg magát. Ezek az időjárási anomáliák /eltérések, szabálytalanságok/ egyre többször jelentkeznek a Föld különböző pontjain. Ez sokféleképpen megmutatkozik. Van, ahol igen magas hőmérsékleteket mérnek, máshol árvizek pusztítanak, előfordul, ahol aszályos idő mutatkozik. Ezek a szélsőségek kárt okoznak a bioszféra rétegében. A kár pedig azt jelenti, hogy nem tud normálisan működni. Ez viszont azt jelenti, hogy változások lépnek fel, és sajnos negatív irányba. Így az embereket, állatokat és a növényvilágot is érintik. Mindenki hallott már a globális felmelegedésről, a klímavédelemről. Igen, nagyon fontos ez, mert ez biztosítja nemcsak az ember számára az élhető teret. Minden mindenhez kapcsolódik, és van egy kiegyensúlyozott rendszer, melyet nem ajánlatos megzavarni, mert akkor egyensúlyi zavar lép fel, ami mindenre kihat. Az már ezt az egyensúlyi helyzetet veszélyezteti, és próbál valamit tenni. Most már a próbálkozás kevés. Komoly döntéseket, szakszerű döntéseket, hozzáértő döntéseket kell hozni, hogy ne romboljuk tovább ezt a tökéletes űrhajót. Ezen utazik több mint hétmilliárd ember. Én úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig nincs másik lehetőség arra, hogy ne földi viszonylatban gondolkodjunk. A Földet kell megvédeni. Ez az otthonunk. Igen érdekes fejlemények láttak napvilágot. Történetesen arról van szó, hogy az új klímavédelemi intézkedési terv, hogy Európa karbon semleges legyen. A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy egy tevékenység nettó nulla szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. Ennek tervezett időpontja 2050. Csak egy kérdés. Ezt tényleg komolyan gondolják? Úgy néz ki, hogy igen. Miért kérdezem mindezt?  Azon egyszerű oknál fogva, mert már az 1970-es évektől kezdve ezek, és ehhez hasonló problémák felmerültek, sőt foglalkoztak is vele. Aztán papíralapú szinten meg is állt. Semmi nem történt. Illetve annyi, hogy mindig kitolták annak a határát, ami nagyon is terhelő a Földre, és annak éghajlatára, klímájára vonatkozóan. Ugye most a 2050-es évet választották határidőnek. Addig bő 25 év van hátra. Ha visszanézünk az elmúlt 30 évre, látható, hogy milyen komoly változások történtek. Ennek a gyorsított változata fog bekövetkezni az elkövetkezendő 25 évben. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy már a 2030-as évet is választó vonalnak állították a kutatók. Vajon most melyik az, ami érdemben is előrehaladást jelentene? Úgy gondolom, hogy minél hamarabb el kellene kezdeni ennek a tervnek a végrehajtását, és nem várni még 25 évet. Akkor talán már olyan mértékű lesz a szennyezés, hogy nem lehet visszaállítani, sőt megállítani sem. Már megint az érdekek kerültek elő a józan ésszel szemben? Vajon a mostani döntést, akik meghozták, gondoltak a gyerekeikre és az unokáikra?  Tudom, nem egyszerű dolog abban dönteni, ami éri a Föld lakosságát. Sok esetben hoznak azonnali döntéseket, most miért nem lehet? Ez a téma palettán van 50 éve. 50 év alatt nem tudtak megfelelő döntést hozni azok, akik ezzel foglalkoznak napi szinten? Ez egyrészt elkeserítő, másrészt felelőtlen magatartásra utal. Földből csak egy van. Rajta több mint 8 milliárd ember. A Föld sorsa néhány ezer emberen múlik. Vajon felelősségteljesen hozták meg a döntésüket? Sokat beszélnek mostanában a globális felmelegedésről, a klímaváltozásról. Számtalan konferencia, fórum, rendezvény, tanácskozás van, szinte havonta. A téma egységesen mindenhol a Föld éghajlatának változásairól, és azok hatásairól szólnak. Én ezekről már az 1970-es évek közepétől, ahogy visszaemlékszem, olvastam leírásokat. 1970-ben már említették, hogy változás lesz, ha így marad a szennyezés, úgy 1990-2000-es években. Aztán az 1980-as években ezt a határt kitolták úgy 2000-2010-es évekre, majd az 1990-es években megjelent tanulmány részletek 2010-2020-ra vetítették ki a jelentős változásokat. Tudják, az a furcsa, hogy azóta sem történt ezen a téren szinte semmi. Azért írom, hogy szinte, mert egy valami jelentősen változott, és ennek meg is van az eredménye. Ez nem más, mint, a hajtógázok betiltása. Ennek eredménye az ózonpajzs jelentős javulása. Ez azért is fontos, mert az ózonpajzs véd meg bennünket a káros kozmikus sugaraktól. Ezen kívül semmi eredmény nem született annak érdekében, hogy megvédjük Földünket a szennyezéstől. A jelentések íródnak, de konkrét döntések nem születnek. Nagyon úgy néz ki, hogy még most is az érdekek felülírják a védelmet. Egy 2018-as  jelentés szerint már van konkrét időpont is. 12 év. 2030-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladja az 1,5 Celsius fokot. /Zárójelbe teszem: egy másik cikk szerint ez az időpont 2040./ Nézzenek egy kicsit körül a világhálón. Rengeteg cikket lehet olvasni, mi lesz ha, mi történik ha, mi változik ha, mi változott eddig, mi fog változni, mikor fog változni, változott-e, rosszabb lesz, változtatni kellene, stb. Ez csak néhány, amilyen kérdésekkel lehet találkozni. Csak halkan kérdezném: döntött már egyáltalán valaki ezekben az ügyekben? Szintén halkan mondom: senki nem döntött. Szeretnék említést tenni egy jelentésről. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban megkérdeztek egy szakértőt, ugyanis értelmezni kellene, amit jelentettek. Úgy látszik egyáltalán nem értünk el oda, hogy fontos dolgokban, amik százmilliókat érintenek, nem egyértelműek. Miért kell magyarázni olyan kérdést, aminek világosnak kellene lennie? A szakértő mondja a saját álláspontját. Pont. Most ismét megjelent egy klímajelentés. Ebben az áll, hogy 2040-re meg kell állítani azokat a folyamatokat, melynek révén a hőmérséklet emelkedés elérné, illetve átlépné az 1,5 Celsius fokot. Ebben a jelentésben sok minden van, de valami olvasható, ami rendkívül érdekes. Így szól: „A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta”. A helyzet az, hogy mindenre megvan az álláspont, mi emelkedik, mi csökken. Ez nagyon jó dolog, csak most már tenni is kellene valamit, hiszen megvan a változások mértéke, helye. Vagy ez csak ismét egy jelentés, következmény és döntés nélkül? Sajnos eléggé benne vagyunk abban az időjárási csapdában, melyet globális felmelegedésnek, vagy klímaváltozásnak mondunk. Jellemző, hogy már abban sincs egyetértés, hogy melyik a helyes megfogalmazás. Sőt, lehet, hogy már van több is. Egy a lényeg, és ami biztos. A hőmérsékletekben is van jelentős változás, a csapadék mennyiségében is, a nagyobb viharok tekintetében is, az aszály formájában is, és lehetne még sorolni. Sok vonzata van ezeknek. Ha összevetjük, nincs olyan terület, amire nincs kihatással. Szinte mindenhol komoly változások érezhetők, észlelhetők. Innen kell valamit kezdeni a szakértőknek. Néhány adat, mely figyelemre méltó.

    Sajnos az adott területekről való elvándorlás is elkezdődött. Olyan helyzetek alakulnak ki, melyek nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelés normális folyamatát. Szerény véleményem szerint olyan helyeken is lehetne termesztést folytatni, ahol ma kimondják, hogy a terület nem alkalmas ilyen tevékenységre. Lenne néhány ötletem arra nézve, miképpen lehetne mégis termővé tenni bizonyos területeket. Túl nagy már az a rész, amit elhódított a sivatag. Tudom, a hőmérsékletet nem lehet szabályozni, de az öntözést igen. Ma már számtalan technológia rendelkezésre áll ahhoz, hogy termőhelyeket lehessen kialakítani, még extrém helynek mondott régiókban. Most a döntéshozókon  és a szakértőkön van a felelősség. Még két adat. Ez viszont döbbenetes. A hőségnapok száma 1960-ban 12 volt, a többi az ábrán látható.

      A hőségnapoknak nevezzük azokat az időszakokat, melynek során 30 Celsius fok fölé megy a hőmérséklet. Mikor megláttam az adatokat, nagyon meglepődtem. Sajnos ez a valóság. Ezek mért, lejegyzett, nyilvántartott adatok. Lassan de biztosan el lehet azt mondani, hogy hazánk hőmérsékleti viszonyai is kezdenek, illetve inkább folytatódnak, és mutatnak afelé, hogy melegszik a területe. A Kárpát-medence kedvezőtlen helyzet, mert a sík vidékeken jóval gyorsabban érezhető a klimatikus változás, mint a hegységekben. Felfelé átlagosan 167 méterenként 1 Celsius-fokkal csökken az átlaghőmérséklet Európában. Sík vidéken azonban 145 kilométert kell megtenni ahhoz észak felé, hogy 1 fokkal csökkenjen a hőmérséklet. A fenti táblázat a városokra jellemző. Viszont sokkal érdekesebb a termőterületeken észlelhető változás. A növényeknek túl gyors a melegedés, pontosan abban az időszakban, amikor az egyenletes melegre lenne szükségük. Ez főleg az adott év márciusi és áprilisi időszakára jellemző, illetve a csapadék mennyisége nagyon kevés. Miért érdekes éppen ez a két hónap? A növények növekedése érdekében ez a két hónap, amikor az elvetett magok kikelnek, illetve, amikor a gyümölcsfák virágoznak. A két lényeges tényező a hőmérséklet és a csapadék. Van még valami, ami igen erősen befolyásolja a növények növekedését, főleg a gyümölcsfák termőre fordulását. Ez nem más, mint a fagy. Az utóbbi években ennek nagy jelentősége volt. Talán a magból kikelő növényeknek nem annyira, de a gyümölcsfák esetében döntő. Ugyanis a gyümölcsfák 15 Celsius fok felett úgymond „beindulnak”, azaz, elkezdenek virágot bontani. Látható, hogy már a márciusi hónapban megvalósul a virágzáshoz szükséges hőmérséklet. 3-4 nap után a fák virágba borulnak. Aztán jön a fagy, és tönkreteszi a virágokat, ezzel együtt az az évi termést. Ehhez elég egy éjszakai fagy. Mivel lehetne védekezni ez ellen? A gyümölcsösökben fagyvédelmi öntözéssel, paraffin gyertyás védekezéssel, füstöléssel, levegő áramoltatással. Sajnos ezek a védekezési eljárások elég drágák. 

    Ha a gyümölcsösökben nem is, de a zöldségeket termelők már inkább szinte mindent fóliában termesztenek. A gazdák nem teszik ki magukat az időjárás szeszélyeinek és egyre inkább a magas hőmérsékleteknek, kevesebb csapadéknak, és az éjszakai, sok esetben erős fagyoknak a terményeiket. Az ilyen ütemű változást minden növény nehezen viseli. Előre láthatóan a Kárpát-medence éghajlata alkalmas lesz arra, hogy sztyepp vidék alakuljon ki. Ez a  folyamat már jelenleg is tart.

A Föld jelenlegi és várható helyzete

      Sajnos tudomásul kell venni, hogy bár egyre inkább hallunk híreket a Föld globális melegedéséről és változásairól, egyes adatokról, értékekről, igen eltérő és nagyon változatos a korrekt híradás. Mondom mindezt azért, mert nagyon elterjedt, hogy különböző értékeket különböző értékekhez viszonyítanak. Ez nem jó. Ez a híradásokban úgy hangzik, hogy milyen időszakhoz képest változott valami. Jelen esetben a hőmérséklet a legjobban érintett. Ugyanis ez az állapotváltozás okozza a legtöbb gondot. Kiváltója, okozója maga az ember. Sok esetben bizonyos adatok egyszerűen eltűnnek az egyes portálokról, és többet nem lehet megtalálni. Így hiába akarnánk visszakeresni valamire, egyszerűen nincs. Ez egyre többször, és egyre sűrűbben előfordul. Szeretnék egy olyan képet mutatni, ami azt tükrözi, ami korábban megjelent kis ideig, vagy éppen egy alkalomra. Több minden magyarázatot is hozzá lehetne tenni, hogy miért van ez. Találgatásaim lennének, de ez nem sokat ér.  A mai világban nem feltételezésekre, hanem komoly tényekre van szükség az embereknek. Nagyon is valószínű, hogy sok esetben igen tudatos a hamis információk közlése. Vannak dolgok, melyeket valahogy másképpen kell magyarázni, bizonyos okok miatt, mint a valóság. Sajnos a valóság el van fedve az emberek elől. Sehol, semmiféle témában nem a valóságot kapják az emberek. Ez így van akkor is, amikor több mint nyolc milliárd ember életéről van szó. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok embert ez egyáltalán nem érdekli, mindaddig, amíg nem találkozik azzal a jelenséggel, ami őrá is kihat. Akkor viszont már késő. Ez így van most is már. Környezetünk, Földünk, életterünk veszélyben van. Több tízezer állítólagos szakértő, politikus rágódik immár lehet azt mondani évtizedek óta, hogy mit kellene, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy bolygónk ne szenvedjen maradandó károsodást. Vagy már késő? Sajnos vannak már jelek, hogy igen, késő van. Az események nem fordíthatók vissza, bár még mindig erről szólnak a hírek. Ne áltassuk magunkat, illetve ne bízzunk most már olyan információkban, ami ezzel kapcsolatos. Mondom mindezt azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy azt az információt kapjuk, ami a valóság. Sajnos ma már ez egyre gyakoribb jelenség. Akkor honnan venné bárki is, hogy az itt leírtak valamennyire valósak. Ezzel kapcsolatban csak egy valami. Ezek a közölt adatok ellenőrizhetőek. Bárki utána járhat. Ennek valójában az az értéke, hogy ennek senki nem néz utána. Elfogadja azt, amit a média sugároz az emberek felé, ha igaz, ha nem. Ezt senki nem tudja. Az adatok, a mérések makacs dolgok. Ezt nagyon sokan nem szeretik. Főleg azok nem, akiknek épen az lenne a dolguk, hogy ebben jóval tisztábban lássanak az emberek, és valós információkat, mért adatokat közöljenek. Ez mind hiányzik. Nézzük egy kicsit konkrétabban. A legfontosabb a hőmérséklet emelkedése. Minden változás, ami a Földön történik ide vezethető vissza.

Szeretném megemlíteni a következőt, az összenergia felhasználással kapcsolatban. Mit is jelent a jelzett energia mennyiség?

1 exajolule = 2,77 x 10¹¹  kWh  

Az értéket össze lehet hasonlítani egy négy fős család éves energia igényével.

        Úgy gondolom, ehhez nem kell magyarázat. Tudom nagyon jól, hogy igen sok mindenhez sajnos kell hozzáfűzni való. Hogy miért? Mert az emberek ma már ezekkel a dolgokkal csak, és kizárólag olyan szinten foglalkozik, és olyan szinten érdekelt, amit hall, illetve lát. Na, ezek az értékek, információk, adatok hamisak, nem fedik a valóságot. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy sok olyan hírcsatornán is rossz, pontatlan, hamis információt kapnak az emberek, melyekről azt hihetnék, hogy hitelesek.  Nem azok. Ehhez még hozzájárulnak a képzetlen újságírói túlkapások. Így egy olyan képet kapnak az emberek, melyek teljesen torzak.  Jól tudom, hogy sem idő, sem energia nincs arra, hogy ezeknek bárki is utána nézzen. A mai világ nem erről szól. Arról szól, hogy hidd el, amit hallasz, hidd el, amit látsz, hidd el, ami történik. Ennyi. Ne kérdezz, fogadj el mindent, amit a sajtó, a média sugároz feléd. Biztos nem én vagyok az egyedüli, aki valami mögé is szeretne látni. Tudom a többség erre nem kíváncsi, illetve nincs rá kapacitása, és valljuk be őszintén, nem is érdekli. Az érdeklődési szint akkor kezd érdekessé válni, amikor a sok hamis dolgok mögül kikandikál a valós, reális, igaz valami. Sok esetben az emberek fel sem tudják fogni ezeket. Nincs rálátás. Egy egyszerű példa. Minden változás forrása a hőmérséklet. Itt 273 év alatt 3,9 Celsius fok az átlaghőmérséklet emelkedés. A mai ember számára ez nem sok. Nem abban értelemben gondolkodik, ami világossá tenni ennek a különbségnek a jelentőségét és nagyságát. Még mindig példa. Kiskunhalas több mint negyven fok meleg, India több mint 52 fok meleg, az Északi sark hajózható télen is, tornádók Magyarországon, pusztító árvizek világszerte, sokkal nagyobb szélviharok, sok menekült ember, fertőzésveszély, újkori betegségek feltűnése. Lehetne még sorolni.

       Nézzük a változásokat. Félelmetes. Tudják, az az érdekes, hogy bárki elolvassa ezt a cikket, érdekesnek találja, és holnap már nem is tud róla. Ez olyan, mint egy országúti baleset. A közlekedő autósok lelassítanak, bámészkodnak, majd néhány száz méter után ugyanúgy közlekednek, mint annak előtte. Gyorsan, szabálytalanul, idegesen. Aztán megint egy baj. Mindenki átfut valamin, nem őt érinti, nem részese benne, távol történik tőle. Így gondolkodik a mai modern ember. Talán mélyebben, és alaposabban kellene sok mindenre figyelni. Ha nem ez történik a katasztrófa elkerülhetetlen. Nem szeretnék sem jóslatokba, sem más egyéb feltételezésekbe bocsátkozni. Csak a tények, adatok. Ezek azt mutatják, hogy nagyon gyorsan változtatni kell. Ha nem, akkor igen kellemetlen események sorozatával fog szembenézni az ember, illetve már most is néz. Hogy mi várható? Mivel ahogy említettem, mindenért a hőmérséklet a felelős, amit az ember generál, mármint, hogy növekedjen, akkor komoly, és beláthatatlan következmények fognak kialakulni. Egy idő után követhetetlenné, és kiszámíthatatlanná válik a klíma, az éghajlat, az időjárás. A szélsőségek egyre nagyobb teret fognak uralni. A folyamat egy idő után ellenőrizhetetlenné válik. Érdekes visszaemlékezni néhány jellegzetes és nagy érdeklődést kiváltó filmre, amit csodálkozva néztünk, mert az hittük, hogy ilyen nem létezik. Sajnos itt vagyunk benne. Az energia hiány miatt fellépő háborúk, az iható víz miatti konfliktusok, a sivatagosodás miatti termőföld csökkenés, az újkori fertőző betegségek kialakulása, a kisvárosok lakhatatlansága, mely több százmilliós metropoliszokat hoz majd létre. Ezek csak néhányak a várható időkben. A „városállamok” közötti háborúk a hétköznapok részévé válnak majd. Az egyre nagyobb viharok, az egyre nagyobb hőmérséklet, az egyre nagyobbá váló hiányok egy teljesen más embertípust alakítanak ki. Vademberek fognak élni, egy vadvilágban egy ideig. A túlzott igények nagyon gyorsan kimerítik a még fenntartható rendszereket, és bekövetkezik egy összeomlás. A Föld ismét lakhatatlanná válik. Ne így legyen.

Klímaváltozás miatti katasztrófák okozta elvándorlás 2022-ben 60,91 millió fő

Konfliktus, erőszak miatt elvándorlók száma 2023-ban 75,9 millió fő

     Ezek a számok hatalmasak, és folyamatosan növekednek. A kaotikus állapotok, illetve a káosz ténye nincs olyan messze. Már jelenleg sem tudnak igen sok minden dolgot kezelni. Nincs rá szakértelem, nincs rá pénz, nincs rá ember.

   Még valami igen fontos. A légkör ppm értéke rohamosan romlik. A ppm azt mutatja meg, hogy hány szén-dioxid molekula van 1 millió molekulában.

1750-től 1960-ig, tehát 175 év alatt 36,21 értékkel nőtt a ppm. Ez évente 0,20-es érték.

A mostani helyzet:

2024. áprilisi érték 426,57

2024. májusi érték 426,90

Különbség: 0,33 ppm egy hónap alatt

Ez annyit jelent, hogy egy hónap alatt többet emelkedett a légkör ppm értéke, mint korábban 1 év alatt.

A sugárzásról

    Földünket évmilliárdok óta érik a Napból érkező sugárzások. Éltető voltát nem lehet megkérdőjelezni. Minden ettől az égitesttől függ itt a Földön. Jótékony hatásához nem fér kétség. Valami viszont az utóbbi időben jelentősen megváltozott ezzel kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy manapság a napsugárzás egy káros jelenség. Ezt hirdetik mindenhol, ezt mondják főleg mostanában, amikor jönnek azok az idők, amikor szeretnénk többet kint lenni a szabadban. A napsugárzástól való tiltásnak megvan már a negatív hatása. Itt is meg kell említeni a mérsékletességet. A sugárzással kapcsolatban semmi ilyet nem lehet tapasztalni. Egyértelmű, hogy rossz dolog. A tiltás és az állandó kellemetlen negatív hírek jelennek meg a sajtóban, televízióban. Különböző nyilatkozatok látnak napvilágot, természetesen ezek sem jók. Nem akarok ezzel tovább így foglalkozni, inkább nézzük meg, hogy vajon mit lehet összegyűjteni a Nap káros hatásairól. Először határozzuk meg, hogy vajon milyen sugarak érnek bennünket?  Háromféle sugárzás érkezik felénk, ami jelentős. Az infravörös, a látható, és az ultraibolya, vagy ultraviola, azaz, az UV-sugárzás. Ebből az első kettővel nem érdemes foglalkozni, mert igazából nincs semmilyen hatása a szervezetünkre. Amiről igazán szó van, az az UV-sugárzás. Vajon milyen sugárzás ez? Pontosan meg lehetne határozni ennek hullámhosszát és egyéb paramétereit, de azt hiszem, nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy ez a sugárzásfajta az, amitől óvnak bennünket olyannyira, hogy az már egy kicsit túlzás. Vajon miért? Gondolom, ezt sem kell bővebben kifejteni. Az emberek tudatában az van, hogy védekezni kell ellene, mert nagyon ártalmas. Ezt halljuk, látjuk mindenhol, cikkek garmada jelenik meg káros hatásáról. Minden formában negatív jelzőkkel illetik ezt a sugárzás fajtát. Döbbenetes cikkek jelennek meg olyanok tollából, akiknek sem szakmai, sem tudományos előmenetele nincs, még azt a fáradságot sem veszik, hogy igazából utána nézzenek bizonyos dolgoknak. A cél az, hogy a leadott hír félelmet keltsen. Félelmet a Nap jótékony sugaraival szemben. Mindenki hallott és olvasott már erről, és ott van ez mindenkinek a tudatában. Egy idő után, amit állandóan hallunk, látunk, idővel rögzül az emberekben. Itt tartunk most. Szeretnék néhány dolgot megosztani erről a témáról. Hangsúlyozom, hogy a leírtak bárki számára elérhetőek a világhálón. Semmi újat nem fogok mondani, hacsak nem a személyes tapasztalataimat. Mivel adatokról, tényekről, olyan információkról lesz szó, ami mérhető adatokon nyugszik. Legtöbb esetben az emberek egyáltalán nem gondolkodnak el azon, ami hírt kapnak, egyszerűen elfogadják, pedig sok furcsaság derül ki egyes állításokból. Nézzük. Nem sok adatot fogok említeni, ha igen, akkor alaposan el fogom magyarázni, hogy érthető legyen. A Földünket egy úgynevezett ózonréteg, köznyelven, ózonpajzs védi meg a nap káros sugaraitól. Mi az ózon? Az ózon az oxigén háromatomos változata. Annyit érdemes tudni, hogy a Nap sugarai által jönnek létre. Erre az „ózonpajzsra” hivatkoznak, hogy mennyire csökken, és az mennyire ártalmas. Valóban az ózonréteg csökkent, aminek hatására az 1980-as években hoztak egy rendeletet, melynek értelmében az ózonmolekulákat erősen bontó anyagoknak a használatát korlátozták. Ennek eredményeképpen az ózonréteg visszaállt a normális állapotára, normális vastagságára. Az ózonréteg 10km magasságban kezdődik, és 50km magasságig tart. Ebben a rétegben az ózonmolekulák, ha egyenletesen elterítenénk a föld felszínén, akkor 3mm vastag réteget alkotna. Ezzel kapcsolatban valamit feltétlenül meg kell említeni. Mégpedig ennek a rétegének a mérését és meghatározását. Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség, 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják. Ennek nagyon nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Sokat beszélnek az ózonlyukról. Ez kicsit félrevezető. Az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet biztosít. Az ózonlyuk akkor következik be, amikor a Dobson-egység 220-200 DU alá esik. Ennek az értéknek nagy jelentősége lesz a későbbiekben. Az infravörös és a látható fény éri el a felszínt, a többi elnyelődik a légkörben. Az egyik UV-sugárzás éppen a sztratoszférában nyelődik el oxigénatomokkal ütközve, melynek révén keletkezik az ózon. Az ózonmolekula képződéséhez két dologra van szükség. Oxigénre és napfényre, ilyen egyszerű. Most ereszkedjünk le a földre, és nézzük meg, mi történik a felszínen. Minden nap világszerte közzé teszik az UV-sugárzás mértékét, és hogy mennyit tartózkodhatunk a napon. Itt az első furcsaság. Ugyanis a lényeges Dobson-egységet nem teszik közzé. A világtérképen viszont igen. Miért fontos ez? Ahol magas az UV-sugárzás, alacsony a Dobson-egység. Tehát, ha az ózonréteg Dobson-egysége magas, akkor nagyobb a védelem. Mikor válik veszélyessé a védelem? Akkor, ha Dobson-egység 200-220-as érték alá csökken. Mivel az értékek földrajzi helye az Amerikai földrész, így az időpont 10 óra 20 perc, és 12 óra 20 perc között lett jegyezve. Ugyanez az érték arány figyelhető meg, délután 14 órai időpontnál is. Ugyanez az összefüggés érvényes India vonalában is. Időpontjai 10 óra 30 perc, és 11 óra 30 perc között. Itt is jelentkezik az UV-sugárzás, és a Dobson-egység közötti összefüggés.

     Nézzük meg mit jelent az UV-index? Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet –előrejelzés.

Forrás: life online portál

„Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.”

Forrás: időkép

     Ez a meghatározás egy kicsit furcsa. Ugyanis becslésről van szó. Egy ilyen fontos kérdésben nem igazán szerencsés becslésekről beszélni, valamint az, hogy a feltüntetett másik érték, a napozásra vonatkoztatva csak irányadóak. Ez is egy furcsaság, ugye? Egy adat akkor pontos, ha mérés van mögötte. Egy becslés hiteltelen. Nézzünk egy másik összefüggést. Az ózon keletkezésekor hő képződik. Az erős napsugárzás ellen a szervezet úgy védekezik, hogy melanin-pigmentet termel, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin, UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A bőr felszínén ugyanaz játszódik le, mint a sztratoszférában. Az UV-sugárzás hővé alakul, ezt érezzük is, hiszen meleg lesz a bőrünk. 1997-ben elfogadták az ózoncsökkentő gázok teljes kivonását. Ennek köszönhetően a főbb ózoncsökkentő vegyi anyagok használata 80%-kal csökkent. Svédország 1978. január 23-án betiltotta az ózonréteget károsító aeroszol spray-k használatát. 2003-as tudományos bejelentés szerint a CFC /freon néven vált ismerté, chlor-fluor-carbon// gázok nemzetközi betiltásának köszönhetően az ózonréteg pusztulása lelassult, oly mértékben, hogy 2030-ra teljesen helyreáll az ózonréteg az Északi félteke fölött. Ez azt jelenti, hogy most is tökéletes az ózonréteg védelme. A korábbi veszteség a bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően visszaépült.

   Sokszor hallani, és emlegetik azt, hogy még borult időben is veszélyes az UV, sőt ajánlatos napszemüveget viselni. A fenti grafikon azt mutatja, hogy mennyi az értéke az UV-nak, felhős idő esetén. Az igaz, hogy az információ nem tér ki a felhőzet zártságáról, csak annyit említ, hogy érdemes használni borult időben is napszemüveget. Tudjuk, hogy a szemüveg viselete egy kellék, amit a metróban is használnak az emberek, szerintem divatból, és nem védelemből. A következő felhívás látott napvilágot.

VISELJ NAPSZEMÜVEGET!

„A káros UVA és UVB sugarak a szemet és a szemkörnyék finom bőrét is támadják, így hóban, szélben, napsütésben, sőt, még felhős időben is viseljünk napszemüveget! Ma már trendi darabok milliói közül választhatjuk ki a formában, fazonban megfelelőt, funkcióját tekintve viszont sose legyen alku tárgya, hogy a lencsék megfelelő védelemmel legyenek ellátva”!

Forrás: Ezüstfény Magánklinika

    Lehet, hogy én nem értek hozzá, de azért valamit megjegyeznék. Ha az UV-sugár  tiszta derült időben 3-as fokozatig nem káros, akkor miért kellene felhős időben is napszemüveget viselni? Azért még tovább megyek. Az UV-sugárzás 7-es érték fölött veszélyes a táblázat szerint. Felhős időben nincs UV-sugárzás. Maradjunk annyiban, hogy a szemész nem ért a fizikához és a meteorológiához, de legalább kérdezze meg a hozzáértő embert.

Forrás: OMSZ

„A faktorszám elvileg azt mutatja meg, hogy mennyire véd egy naptej a leégéstől. Pontosan ennyit, és nem többet: mint már tudjuk, a leégést az UV-B sugárzás okozza, ezért a faktorszám semmilyen információt nem ad arról, milyen védelmet nyújt az adott termék UV-A ellen”.

Forrás: Index

„A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást”.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

   Ott, ahol felhős az égbolt, egyáltalán nincs UV-sugárzás. Akkor miről beszélnek? Talán már kissé bosszantó, hogy olyan „tanácsokkal” és olyan figyelmeztetésekkel látják el az embereket, amikre semmi szükség nincs. Nem kellene riogatni, fegyelmezni az embereket, hanem korrekt tájékoztatással ellátni őket. Ebből kiindulva barlangokban, metrón, földalattin, lakóépületekben is kellene hordani napszemüveget. Egy alkalommal beszéltem egy szemész orvossal. Ő azt mondta, hogy abban az esetben célszerű napszemüveget hordani, ha bántónak érezzük a napsugárzást. Ugyanis a napszemüvegek színes üvege torz színlátást okozhat. Lehet, hogy inkább ezzel kellene foglalkozni, és nem az érdekekkel.

Felhős időben is le lehet égni, mert a napsugárzás 80%-a a vékony felhőrétegen is át tud hatolni.

WHO ajánlások alapján Forrás: egy internetes oldal, valószínűleg átvett információ

  Aki ezt leírta, volt egyáltalán napon? Biztos vagyok benne, hogy nem. Ilyet leírni szégyen. Ennyit ért ezekhez a dolgokhoz? Döbbenet. Ez a nyilatkozat magas fokú hozzá nem értést takar. Egy valamit nagyon jó lenne már igazán művelni. Valós tájékoztatást adni az embereknek. Bár nem ide tartozik, de hasonlóság van a kettő között. Nevezetesen arról van szó, hogy éppen a napokban nyilatkozott hozzáértő orvos, aki azt mondta, hogy a méregtelenítés egy fölösleges valami. Olyan, hogy méregtelenítés nincs, mert a szervezet napi szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ha a szervezet nem méregtelenítene, akkor az ember meghalna. Ez így van a napsugarakkal is. Ezt úgy hívjuk, az éltető napsugár, hiszen a szervezet számára a napsugárzás állítja elő az egyik legfontosabb anyagot, a D-vitamint. Nem a napsugárzástól kell óvni az embereket, hanem a felelőtlen hozzá nem értő nyilatkozatoktól.

  Napsugár, napozás, fényvédők

    Időnként felröppennek hírek, főleg a nyár közeledtével, melyek minden embert érintenek. Nem szeretnék nagyon mélyen belemenni a témába, csak annyira, amennyire esetleg érdemes foglalkozni vele. Márpedig érdemes. Sajnos egyre több olyan információt kapunk, és annyit, hogy nem tudjuk kellőképpen szelektálni ezeket. Melyik hírt fogadjuk el hitelesnek? Ki mond igazat? Milyen érdekek mentén haladnak ezek a cikkek? Miért tájékoztatnak félre? Miért hihetetlen nagy eltérést mutat ugyanazon területtel foglalkozó szakértők véleménye? Kinek higgyünk, ha egyáltalán hinni akarunk ezeknek az írásoknak? Nem könnyű a válasz ezekre a kérdésekre. Még egyre sem. Az éltető Napunk. Saját tapasztalatomat, sőt, ha mondhatom, aki ezt olvassa, hogy saját tapasztalatunkat, most ne vegyük figyelembe. Első körben különböző helyekről beszerzett információt szeretnék megosztani. Ez azért is fontos, mert egy helyen soha nem lehet megtalálni olyan cikket, amelyik mindkét fél véleményét közölné. Öt-tíz, vagy még több írásból ollózott véleményről van szó. Nézzük. Nagyon jól tudjuk, hogy a Napunknak milyen jótékony hatása van. Az egyik, hogy fokozza a D-vitamin képződést a szervezetben, és fertőtlenítő hatása is van, hiszen segít elpusztítani a bőr felszínén lévő baktériumokat. A napsugárzás, illetve az UVB sugarak csökkentik a magas vérnyomást, mivel az erek kitágulnak, a sejtek tápanyagellátása, és a salaktalanítás is javul. Csökken a depresszió hajlam. A mai világban ez nagyon fontos. Azt hiszem, ezek nagyon jó dolgok. Most térjünk át arra, hogy mi történik a szabadságolások, nyaralások előtt. Felhívják a figyelmünket, hogy ne tartózkodjunk a napon, mert az káros, ha pedig ott vagyunk, akkor használjunk védekező termékeket. Nem lehet látni a végét a különböző napvédő krémeknek, tejeknek, stb. Tájékoztatást kapunk a szerek használatáról, mennyit tartózkodjunk a napon, hogyan alkalmazzuk ezeket, stb. Ha valaki strandra jár, talán tapasztalta a következőt. Megérkeznek, lepakolnak, előkerül a napozószer, lekenik a gyereket, meg magukat, aztán irány a medence. Kérdezem én, minek? Nem akkor kell a gyereket bekenni, amikor a vízbe megy, hanem utána, amikor esetleg a napon játszanak? Az egyik, hogy a vízben semmi hatása nincs, mert hamar lemosódik, és nem ér semmit, a másik, hogy alaposan szennyezi a vizet. Ha hiszünk az írásoknak, azt is elmondják, hogy a különböző napozószerek kb. húsz perc után kezdenek el védeni. Tehát rossz gyakorlat az előbb említett eljárás. Az egyes napozószerek általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is. Az a képességük, hogy elnyelik az UV sugarakat, egyúttal káros is, olyannyira, hogy növelhetik a bőrrák kockázatát. Mellrákos sejtekben kimutatták az OMC jelenlétét, ami a napozószerek egyik alapanyaga. A napozószerekben kimutatható anyagok: Octyl Methoxycinnamate /OMC/, Ethylhexyil Mehoxycinnamate, Benzophenone, Oxybenzone.  Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kémiai fényvédők használatát érdemes mellőzni. Egyszerűen agyament írás jelent meg egy magazinban. Ráadásul olyanban, amely az egészségügy területén próbál tájékoztatást adni. Ez a következő. A napozóvédelemről szóló cikkben azt írják, hogy idézem: „a fényvédőfaktor melletti szám azt mutatja, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával”. Ha például fényvédő krém nélkül valaki 10 perc alatt leég, akkor egy közepes 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x10 percre, azaz 300 percre tolódik. Ez öt óra. Ennyi időt tölthetünk el a napon leégés nélkül. Csak csendesen jegyzem meg: próbáljon meg valaki ennyi időt eltölteni folyamatosan a napon, amikor már 10 perc alatt is leég. Ide vágó az a megállapítás is, mely szerint a 15 faktoros az UVB sugarak 93%-a, a 30 faktoros a 96,7%-a, az 50 faktoros  pedig a 98%-a ellen véd. Most, hogy van ez? Csak egy véglet. Az 50 faktoros napozószerrel az előbbi számítás szerint 50x10 perc, azaz, 500 percet tölthetünk a napon. Ez 8,3 óra. Aki már napozott, az tudja, hogy mit jelent ennyi időt eltölteni a napon. Ennyi idő után teljesen mindegy, mivel van valaki bekenve, az komoly bőrkárosodást kap. Erre egy személyes példát is tudok mondani. Mikor gyerekek voltunk, a nyári napokat a Duna mellett töltöttük. Egyszer gondoltunk egyet, hogy addig nem megyünk a vízbe, amíg 1000-ig el nem számolunk egyesével. Ez aránylag gyorsan ment, ami azt jelentette, hogy kb. 7-8 perc alatt végeztünk a számolással, már csak azért is, hogy minél hamarabb mehessünk lubickolni. Ez 1965-ben, vagy 66-ban volt, pontosan már nem tudom. A következményre azonban pontosan emlékszem. Másnapra szépen felégett a hátam, és két hétig csak az árnyékban ücsörögtem fehér ingben. Ha figyelembe vesszük az ózonréteg alakulását, a hőmérséklet emelkedését, hogy akkor még nem gátolták, hanem elősegítették az egyes szerek a barnaság elérését, akkor elgondolkodtató, hogy egyáltalán lehetséges-e ezeknek a számoknak hinni. Ugyanis 7-8 percről beszélünk, a 300 perc ellenében. Szerintem, ha valaki ennyi időt eltölt a napon, teljesen mindegy, mivel van bekenve, az fájdalmas lesz. Vajon lehet-e azoknak az írásoknak hinni, melyek a különböző napozószereket propagálják, vagy csak érdekek mentén folyik mindez? Talán itt is érdemes megfogadni a jó öreg közmondást, mely szerint a középút a megfelelő irány, azaz, a napozást sem kell túlzásba vinni. Ja, még valami. Ha a gyereket szinte eltiltják a naptól, sokat ártanak vele. A folyamatossággal szép egyenletes, egészséges barna színt adhatnak gyereküknek anélkül, hogy károsodna bármi is. Hogy a félretájékoztatás, és egyáltalán a helyes és korrekt ismertetést nélkülöző dolgokat érzékeljem egy kissé, itt a következő, sokak által olvasott cikk. Idézem: „ Cím: 50 faktorosnál erősebb naptejek. A napozószerekben lévő anyagok a leégést okozó UVB sugárzástól védenek, nem pedig az UVA sugaraktól, amelyek többek között a rákos megbetegedések kialakulásáért felelősek. Ha tehát 50 faktorosnál erősebb napozószert használunk, akkor jó eséllyel nem fogunk leégni, viszont éppen e miatt jóval több időt töltünk a napon, hosszú időre kitéve magunkat a veszélyes UVA sugárzásnak”. Ebből következik, hogy az egyes napozószer készítmények nem a káros sugaraktól védenek, hanem a leégéstől. Nagy különbség, óriási különbség. Sőt, az egyes napozószerek irritációt, allergiás reakciót, különböző hormonális problémát is okoznak, mert beszívódnak a bőrbe és a vércsatornákba.

   Összegezve: az egyes napozó, vagy fényvédő krémek, tejek, olajok körül kialakult különböző vélemények, írások, cikkek nem egyszerűbbé, hanem sokkal inkább kaotikussá teszik ezt a témát. Nincs egyöntetű vélemény, ezáltal az emberekben is bizonytalanságot okoznak. Egyáltalán nincs kimondva, hogy mi az kellő védelem, mert ahány cikk, annyi vélemény. Egyet tudomásul kell venni. Itt nem az emberek egészségéről szól a dolog, hanem a pénzről. Ha egy kicsit figyelmesen elolvassuk a következő néhány sort, azt hiszem érdekes megállapítást tehetünk.

     „A melanin hatékonyan nyeli el a fényt, a bejövő UV-sugárzás 99,9% abszorbeálja^[1] és képes megvédeni a sejtek DNS-ét a káros sugárzástól, csökkentve ezzel a bőrrák kialakulásának esélyét”.

Forrás: Wikipédia

Melanin= a melanin határozza meg a bőr, a haj, és a szem színét

Abszorbeálja= elnyeli

       „A „Nők Lapja” hasábjain jelent meg a következő „Nyári hajkárok” című írás. Idézem: „A hableányoknak elsősorban vízálló védelemre van szükségük. Mielőtt elmerülnének a habokban, érdemes édesvízzel leöblíteni a frizurájukat, mert ez segít megakadályozni, hogy a só és a klór a hajszálak mélyére hatoljon. A sókristályok úgynevezett gyújtóüveget képezhetnek a hajban. Ezért ahogy partra érnek, azonnal öblítsék le a hajat újra, és fújják be UV-védelmet adó ápoló készítménnyel”.  

Forrás: Nők Lapja Magazin

      Miről beszélnek? Hát azt hiszem igen érdekes kérdés. Sokat vagyok a napon gyerekkorom óta. A fiamat sem a pincében tartottam, amikor sütött a nap. Amikor csak lehetett, vittem magammal a szabadba, a strandra, a napra. A napsugárzás révén jutunk az egyik legfontosabb vitaminhoz. Ez a D-vitamin. Ma már előírás, hogy mekkora adag D-vitamint szedjenek a gyerekek. De minek, hiszen ott a napsugárzás. Ja, igen. Ma már a napozás egy káros tevékenységnek van beállítva, sőt, a napon tartózkodás már veszélyes és tilos. Régen azt mondtuk, hogy az áldott napsugár, ma már ez így szól, az a káros napsugár. Hát nem érdekes? A sajnálatos az, hogy a gyerekekbe ez van belenevelve, hogy a napsugár ártalmas. Meg is lehet nézni őket. Fehérek, szinte sárga a bőrük, még nyáron is nyakig beöltözve járnak, és ha véletlen strandra mennek, akkor is az árnyékban vannak. Egyszerűen egészségtelen a bőrük színe. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nemcsak a bőrükkel van baj, hanem az egészségükkel is. Egyszerűen látni rajtuk. A természetes úton szerzett D-vitamin, ami nagyon hiányzik a szervezetükből. A hírek viszont arról szólnak, hogy ne menjünk a napra, mert az káros. Sok esetben elnézni strandokon, hogy kisgyerekek kezes-lábasban vannak a medencében. Látni rajtuk, hogy nem érzik jól magukat. Sajnos a szülők a felelősek ezért is. Nem kell kitenni őket a napra, hanem kis időre engedni, hogy a gyerek jól érezze magát. Futkározzon, pancsoljon, hancúrozzon az éltető napsugarakban. Sokkal több jót tesznek vele, minthogy egyszerűen eldugják a napsugárzás elől. Ismét csak azt tudom mondani, olvassák el figyelmesen az idézeteket. Valami fontos még ide tartozik, illetve illeszkedik a napsugárzáshoz. Ez pedig a napszemüvegek használata. Jó néhány évig dolgoztam egy olyan helyen, ahol a szemüvegekkel és napszemüvegekkel is foglalkoztak. Kiállítások alakalmával egyszer rákérdeztem arra, hogy vajon mennyire ártalmas a napszemüveg? Talán a mai világban érdekes kérdésként hangzik, hiszen manapság még a metróban, stúdiókban, zárt helyeken, felhős időben, gyakorlatilag mindenkor és mindenhol az emberek fején ott van a napszemüveg, ha kell, ha nem. Én azt nem vitatom, hogy valakiknek érzékenyebb a szemük. Nincs azzal semmi baj, de nem ez a gyakoribb. Ma a napszemüveg egy divat része, semmi ok nincs rá, hogy állandóan a szemünkön legyen. Visszatérve a kérdésre. Meglepő választ kaptam. Valamennyi sejtésem volt ezzel kapcsolatban az erre szóló irodalmakat olvasva, de egy szakember, aki ezzel foglakozik több évtizede, mégis csak jobban ért hozzá. Azt mondta, hogy a napszemüvegek torzítják az emberi szem valódi színlátását. Ugyanis a szemüveg színezete többféle, és ezáltal más színérzékélés lép fel. Annyit még hozzá tett, hogyha mindenféleképpen szükséges, olyat válasszunk, hogy a tükörrel szemben állva lássuk a pupillánkat, és a színezete legyen kék árnyalatú. Hogy miért? Az égbolt színét a légköri fényszóródás okozza. Tehát a természetes szín a kék. Ez okozza a legkevesebb torzulást.

Aztán olvastam egy cikket ezzel kapcsolatban, amit szeretnék megosztani. A címe: „Napszemüveg: jó vagy ártalmas a gyereknek? Csak a fontos kérdések. A kérdésekre válaszol: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

„Kitágul-e a pupilla a napszemüveg gyakori hordásakor?

A sötétre színezett napszemüveg mögött a pupilla kissé kitágul, ami nem jó, mert a szórt sugárzásból több érheti a szemet. A mai napszemüveg kultúra inkább divat, semmint valódi védelmet szolgáló eszköz. A valódi UV védelmet az árnyékoló sapkák, ernyők adják.

Árt-e vagy nem a gyerekeknek a napszemüveg?

Gyerekeknél inkább a sapkát és az árnyékolást jó használni, ne napszemüveget adjanak rájuk. Inkább ügyeljünk, hogy a játéktér megfelelően le legyen árnyékolva, főleg a déli órában. Ha mégis napon van, viseljen világos sapkát, ami az arcát is árnyékolja”.

Szakértő: dr. Ungváry Lilla szemészorvos

Forrás: Nagyszülők Lapja

    Azért elgondolkodtató. A médiából ömlik a jó tanács, hogy még felhős időben is hordjunk napszemüveget. Nézzük csak? Se napfény, se UV-sugárzás. Akkor minek? Önök értik?  Sugárzás folyamatosan éri az embert a környezetéből bizonyos szinten. Akkor van baj, ha ez a szint megemelkedik. Mitől és hol emelkedhet meg? Orvosi sugárterheléstől, atomerőművektől, izotóplaboratóriumok környezetében, radioaktív hulladék tárolók közelében, nukleáris kísérleti robbantások alkalmával. Milyen sugárzási dózis jelent veszélyt az emberre? „A szakértők szerint kevesebb, mint 100 millisievertnyi sugárzás hatására semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani. A rák kockázatát már csekély dózis is növeli. Atomreaktor-baleset estén, ha a sugárzás mértéke eléri a 10 millisievertet, az érintett területeken élőknek ajánlott zárt épületekben tartózkodni. 100 millisievert vagy annál nagyobb értékek mellett a lakosságot evakuálják”. Forrás:WEBBeteg

   Évi 100 millisievert az a sugárdózis, amelynél már a rákkockázat növekedésével számolnak a szakértők. Sajnos azt kell mondani, hogy nincs egységes állásfoglalás a sugárzási szintekkel kapcsolatban, illetve, hogy melyik szint milyen károsodást okoz, ahogy a fenti értékek is tükrözik. Egy biztos. A radioaktív sugárzás ártalmas a szervezetnek. Vélhetően ezt is lehet bagatellizálni, de azt hiszem nem volna szabad. Ma már szinte minden anyag rákkeltő, a sugárzás is. Egy korábbi időben volt egy atomerőmű baleset. Véleményem szerint a mérések teljesen mindegy mit mutatnak, a megbetegedések száma a 2000-es évektől emelkednek. A számok makacs valamik. „Magyarországon évente 32-33 ezer ember hal meg rákban, ami arányaiban a legrosszabb adat a világszervezet országai között. Különösen megdöbbentő, hogy míg Európa más országaiban inkább csökken a rákos megbetegedések és a rák miatti halálozások száma, addig hazánkban a megbetegedések száma 2001 óta közel a másfélszeresére nőtt. Míg 2001-ben 75 ezer, addig 2017-ben már 100 ezer rákos beteget regisztráltak”.

Mi okozza mindezt? Az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Van  még valami. A sugárterhelés. Nézzünk néhány leírást.

    A sugárzás nagyobb dózisa nem eredményez agresszívebb daganatot. Az élelmiszer-besugárzást az 1940-es évektől kezdték alkalmazni. Kimutatták, hogy biztonságos és hatékony, és sok országban használják. A besugárzás megelőzi azokat a betegségeket, amiket a táplálékban lévő baktériumok okoznának. Pl. megelőzi a szalmonellafertőzést, amit az emberek baromfihús (pl. csirke) fogyasztása révén kaphatnak. Az eljárás a táplálék gamma- vagy röntgenbesugárzását jelenti, ami megöli a baktériumokat, de a táplálék nem válik radioaktívvá (sugárzóvá). Az így kezelt élelmiszerek nem okoznak rákot. Nagy dózisban – évi 500 mSv felett – a sugárzás növeli a leukémia, mell-, hólyag-, vastagbél-, máj-, tüdő-, nyelőcső-, petefészek- és gyomorrák valamint a myeloma multiplex kockázatát. Pajzsmirigyrák - biztosan. Leukémia - talán. A túl nagymértékű sugárzás növeli a rák évekkel későbbi kialakulásának kockázatát, s leginkább a legfiatalabbak veszélyeztetettek. Ám az, hogy milyen mértékű és milyen hosszú ideig tartó expozíció káros, nem egyértelmű. A japán atomerőmű válság kibontakozásával mindez egyre nagyobb vitatéma a tudósok között.

Forrás: WEBBeteg

     Ugye milyen érdekes? Egy szinte biztos. Csernobil utóhatását 2050-2060-ig kapjuk. Ha visszatekintünk: vajon mitől emelkedhetett meg a rákos megbetegedések száma? Igen, a sugárzástól. Túl sok vegyi anyag, és túl sok folyamatosan és rendszeresen kapott sugárzás ér bennünket. A láthatatlannal szemben semmit sem tehetünk. Talán itt is elvárható lenne a kutatók részéről a korrekt tájékoztatás. Ezt azért is mondom, mert mint sok más területen, itt is eléggé eltérőek a vélemények, adatok, számok. Gyakorlatilag mindenhonnan ér a radioaktív sugárzás. Az érzékeny emberi szervezet azonnal reagál a lényegi változásokra. Vajon meddig bírja károsodás nélkül?  Vagy már túlléptünk azon?     

A légkör

I.rész

A Föld légkörének tömege: 5,6x10¹⁵ tonna

  Nagyon fontos a légkör összetétele, mert ettől is függ az élet a Földön. Ha nem lenne oxigén, akkor élet sem lenne. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő módon figyeljünk oda erre az állapotra. Éppen aktuális, hiszen számtalan hír jelenik meg, hogy milyen erdőtüzek alakultak ki a világ különböző pontjain, és azok mennyire károsak. Sajnos ebben az esetben is sok olyan cikk jelenik meg, ami nem feltétlenül tárja fel a valós helyzetet. Igen sokat kell olvasni ahhoz, hogy aránylag reális képet kapjunk arról, vajon mi is történik ezeken a helyeken. Tény az, hogy sok tűzfészek alakult ki az egyes földrészeken. Van, amelyik nagyobb hírként jelenik meg, van olyan, amit egyáltalán nem is említenek. Szerencsére vannak műholdak, melyek aránylag pontos felvételeket készítenek ezekről a helyekről. Sajnos azt nem tudni, hogy ezek a gócok mekkora kiterjedéssel rendelkeznek. Tudjuk, hogy hihetetlen részletes felvételek is készülnek, szinte egy házhelyet is meg lehet különböztetni az egyes képeken. A légkör klasszikus összetétele:

Nitrogén: 78 % Oxigén: 21 % Egyéb gázok: 1 %

   A mai pontosabb mérések szerint, a szennyező gázok mennyiségi jelenléte nőtt. A légkör más egyéb gázai: neon, hélium, kripton, xenon, hidrogén, dinitrogén-oxid, szénmonoxid. Mivel ezeknek a gázoknak a mennyisége nagyon kevés, így egy más mértékegységben az un. ppm-ben adják meg az értékeket.

    Mit jelent a ppm? Röviden úgy lehetne leírni, hogy vegyél egyet az egyikből, és vegyél hozzá a másikból 999 999-et, azaz, a ppm azt jelenti, hogy egy millió egységben, 1 darab más részecske van. Ne tévesszenek meg senkit a kis értékek. Ezek is jelentősek, hiszen el lehet képzelni az egy millió részecskét egy adott térfogatban. Kiterjesztve az egész légkörre már számottevő. Megtalálható egy erősen romboló hatású gáz a légkörben, ez pedig a metán. Azért veszélyes, mert állandósul a levegőben, ugyanis a képlete CH₄, azaz, pontosan olyan súlyú, mint az oxigén, így erőteljesebben hozzájárul az üvegházhatású gázok okozta változásokért. Legnagyobb veszélyforrás a tundraövezetek kiolvadása következtében kiszabaduló metán. Minden egyéb gáz erőteljesen hígítja a légkör oxigén tartalmát. Egy legutóbbi mérés szerint a légkör oxigén tartalma annyival csökkent, amennyivel a szén-dioxid mennyisége nőtt. Értéke 0,0423 százalék. Nem jelentős? Lehet, de érdemes odafigyelni rá, hiszen a szennyező anyagok egyre nagyobb mértékben kerülnek a légkörbe, annak ellenére, hogy különböző megállapodásokat kötnek annak érdekében, hogy kevesebb szennyező anyagokat bocsátanak a levegőbe. Ez egy nagyon is figyelmeztető jel. Az oxigén jelenléte biztosítja a földi életet. Most ne foglalkozzunk azzal, hogy milyen volt a földi légkör a korábbi időszakokban. A jelenlegi a lényeges. Annyi bizonyos, hogy amióta élőlények vannak bolygónkon, hasonló összetételű légkört lehet feltételezni. Azt azért meg kell jegyezni, hogy a változás a fent írtaknak megfelelően elindult, és rohamosan tart a módosulat. Nézzük meg, hogy ebben a légköri óceánban milyen töménységű éltető oxigénnel találkozunk. Miképpen változik ennek mennyisége a különböző magasságokban? Miért lényeges ez? Azon egyszerű oknál fogva, mert az élőlények által használt nélkülözhetetlen oxigén tartós hígulása komoly gondot jelent. Az oxigén tartalom a szerint változik, hogy milyen magasságban vagyunk. A légköri oxigén nyomása 3000 méteres magasságban 31%-kal, 5000 méteres magasságban 44%-kal, 8000 méteres magasságban 65%-kal csökken. A tengerszinten a légkör oxigén tartalma 20,946%.

  Miért fontos ez? Az emberi test tengerszinti magasságon működik a legjobban, ahol a légnyomás 1 atmoszféra. Jelenleg a mérőeszközökön hPa /hektopaszkál/ formájában adják meg, ami 1013hPa van feltüntetve. Ezen a nyomáson a vérben található hemoglobin megköti az oxigént, és elszállítja a test minden részébe. A magasság növelésével az oxigén nyomás csökken, ami azt eredményezi, hogy szaporábban kell levegőt venni ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén kerüljön a test minden pontjára. Fontos megjegyezni, hogy a  levegő nyomása a lényeges, hiszen az emberi test 1 atmoszféra nyomáson működik tökéletesen, ha ez csökken, akkor csak több levegővétellel tudjuk biztosítani a szállítandó oxigén mennyiségét. Csak gondoljunk bele. Több mint nyolc milliárd ember él a Földön. Ehhez jönnek még az állatok. Itt merül fel egy lényeges kérdés. Vajon hol van még szükség oxigénre? Hát persze, az égés során. Mivel az oxigén nemcsak a létfenntartást biztosítja, hanem az égést is, ezért igen sok oxigén fogy el. Mik a nagy oxigén fogyasztók? Erdőtüzek, repülők, hordozó rakéták, járművek, vulkánkitörések, háztartási tüzelő berendezések, stb. Az ipar évente 100 millió tonna oxigént állít elő. Valamit érdemes tisztázni. Az égés során nem a levegő biztosítja az égést, hanem a levegőben található oxigén. A levegő egy keverék, melyen több összetevő van. Csak egy példa. Egy kilogramm szén elégetéséhez 2,6kg /12köbméter/ oxigénre van szükségünk, ami 60köbméter levegőben található. A végtermék 2,6kg /12köbméter/ szén-dioxid. Amint látható, igen nagy mennyiségű oxigén fogy el az égés során. El lehet képzelni, hogy mennyi oxigén fogy el a Földön egy nap. Kísérletet sem teszek a kiszámolására. Rengeteg. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/, a vízburkának, /hidroszféra/, és levegőburkának, /atmoszféra/ azon része, ahol van élet, és biológiai folyamatok mennek végbe. Ha a Föld levegőburkának azt a részét vesszük, ahol még lehetséges az élet /maximum 10km-es magasságig/, azaz, van annyi oxigén, hogy életben lehessen maradni, akkor érdekes szám jön ki. Ez a szám 5,1 milliárd km³. Hangsúlyozom, ez a szám az oxigén mennyiségét jelöli, nem a levegőét. A fennmaradó kicsivel több, mint 8milliárd km³-t, a többi gázok foglalják el. Egyáltalán nem szabad elfelejteni, annak ellenére, hogy aránylag kis számokról beszélünk a levegő alkotó részeivel kapcsolatban, ezek aránya rohamosan nő. Ez azért is veszélyes, mert legtöbbje olyan helyen koncentrálódik, ahol az ember is él. Legnagyobb ilyen veszély a járművek által keletkező gázok, illetve a háztartásokban fellelhető fosszilis tüzelőanyagok még jelenleg is nagy mennyiségű felhasználása. Addig nincs baj, amíg a természet gondoskodik arról, hogy ezeket a szennyeződéseket valahogy semlegesítse. A baj akkor kezdődik, amikor olyan töménység áll elő, lásd azokat a helyzeteket, amikor szmogriadót jelentenek be, hogy a légkör nem képes megújulni, vagy csak nehezen. Ezek mellé még fontos megemlíteni egy másik szennyező anyagot, amely mindenhol jelen van. Ez nem más, mint a szálló por. Ennek is az un. PM_2,5-es változata. Ugyanis ez a por már annyira finom, hogy bekerül az emberek tüdejébe, és ott is marad. A következménye légúti megbetegedés. Sajnos ezekkel a betegségekkel egyre több ember küszködik a világon. Hazánkban is jelentősen megnőtt az ilyen egészségkárosító szennyező anyagok által okozott megbetegedések száma.

   Hogy mi lenne a megoldás arra, hogy továbbra is megfelelő mennyiségű és minőségű oxigén álljon az emberiség rendelkezésére? Nemcsak elfogadni, hanem be is tartani azokat a rendelkezéseket, melyek arra irányulnak, hogy kevesebb szennyező anyag kerüljön a légkörbe. Többször elgondolkodtam már azon, hogy vajon a légkör korábbi összetételéhez képest  változott-e a mostani összetétel? Kérdezem mindezt azért, mert nagyon sok más anyag került az idők során a légkörbe, ami az emberi tevékenység nyomán keletkezett. Ha sorra vesszük, akkor a szén-dioxid, a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, nitrogén-oxidok, és ne hagyjuk ki a szálló port. Ez hét olyan összetevő, amelyek az idők során keletkeztek, melyek korábban nem voltak jelen ilyen nagy arányban. Ezek hígítják a levegő oxigén tartalmát, mert ezeknek az anyagoknak is hely kell. Mik okozzák ezeknek az anyagoknak a feldúsulását a levegőben? Az emberi tevékenység során a fosszilis tüzelőanyagok közül a kőszenet ipari mértékben kb. 400 éve, a kőolajat kb. 100 éve használják. Csak gondoljunk bele. Ennyi ideje, hogy jelentősebb mennyiségű szennyező anyagok kerülnek a légkörbe. A világon a bányákból 5 milliárd tonna szenet bányásznak, és 2,5 milliárd tonna kőolajat égetnek el évente. Ez hatalmas mennyiség. Ennek a hatalmas mennyiségű fosszilis anyagnak a felhasználói a gépjárművek, repülők, a mesterséges holdakat pályára állító hordozórakéták, az erőművek, háztartások, stb. A szennyezéshez hozzájönnek még a vulkánkitörések, erdőtüzek, a metán a permafroszt következményeként.  Az itt felsoroltak csak a legnagyobbak, amelyek szennyeznek. Csak gondoljunk bele. Igaz, hatalmas a légkör köbtartalma, de hatalmas a szennyező anyagok mennyisége is. A földi légkör legalsó rétege a troposzféra. Ebben a rétegben található a teljes légkör tömegének 80 százaléka. A bioszféra a Föld kőzetburkának, /litoszféra/, a vízburkának, /hidroszféra/, és levegőburkának, /atmoszféra/ azon része, ahol van élet, és biológiai folyamatok mennek végbe. Ha a Föld levegőburkának azt részét vesszük, ahol még lehetséges az élet, azaz, van annyi oxigén, hogy életben lehessen maradni, akkor érdekes szám jön ki. Ez a szám 5,1 milliárd km³.

Egy adott gáz parciális térfogata egy gázelegyben az adott gáznak a térfogata az elegyben.

Forrás: Wikipédia

   A magasság növekedésével az oxigén térfogat százaléka csökken. Ez azt jelenti, hogy 10 000 méter felett már annyira kevés az oxigén térfogat százaléka a légkörben, hogy az ember már nem tud annyit levegővétellel felvenni, amennyire szüksége lenne. Mondhatjuk, hogy az életfenntartásra alkalmas légréteg kb. 10 000 méterig terjed. Ez a levegőmennyiség szennyeződik. Ennek legnagyobb százalékát a szén-dioxid teszi ki. 2023-as adat szerint ez az érték 423,68 ppm. Ez annyit jelent, hogy egy millió molekulából 423,68 molekula szén-dioxid.  Ez csak egy anyag részegysége a levegőben. Érdekes módon a mért értékek /mérőállomások/ között nem szerepel a szén-dioxid, holott ez a gáz van jelen legnagyobb százalékban a légkörben.

     Miket mérnek? Kén-dioxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon, PM₁₀ szálló por. Ha ezeket összeadjuk, igen jelentős mennyiségű szennyező anyag érték jön ki.  A grafikonon van egy összesített érték. E szerint 1061,97 gigatonna szén-dioxid hiányzik. Valószínű, hogy a többi anyagra is el lehet mondani ugyanezt. Figyelemre méltó a szálló por jelenléte a légkörben. Viharok alkalmával ennek a mennyisége jelentősen megnövekedik. Legveszélyesebb egysége a PM_2,5. Ez már komoly károsodást okoz a tüdőben, hiszen méreténél fogva le tud jutni erre a szintre.  Valamikor úgy tanultuk, hogy a légkör összetétele 78 százalék nitrogén, 21 százalék oxigén, 1 százalék nemesgázok. A mostani kimutatás szerint a légkör főbb összetevői: 78,084 százalék nitrogént, 20,946 százalék oxigént, 0,934 százalék argont, és 0,0423 százalék szén-dioxidot tartalmaz. Jelentős az argon jelenléte. Ennek fényében a többi nemesgáz elenyésző. Ami figyelemre méltó, az a szén-dioxid jelenléte. Minden gáz, ami a légkörben van, nehezebb az oxigénnél. Ez azt jelenti, hogy pontosan az a réteg a legszennyezettebb, ahol élünk, és amit belélegzünk. Vajon mennyire hígult föl az oxigén töménysége, vajon mennyivel csökkent az oxigén jelenléte a légkörben? Felhívnám a figyelmet a következő értékre és az idézetre. Ausztrál kutatók eredménye.  

„Húsz év alatt az oxigén tartalom 0,03 százalékkal csökkent”.

Forrás: Természet Világa

   Van egy általam érdekesnek tűnő összefüggés. A szén-dioxid 0,0423 százalékkal nőtt, a levegő oxigén tartalma 0,03 százalékkel csökkent. Véletlen? Lehet. Csak azért gondoljunk bele. Mennyi ideje engedjük ki ezt a gázt a levegőbe, nem beszélve arról, mekkora mennyiségben. Ennek valahol el kell férnie, még akkor is, ha a természet nagy részét elnyeli. Ugyanúgy, a többi gáznak is hely kell. Van még valami, ami igazából a közelmúltban került a figyelem középpontjába. Ez a gáz a metán.  A metán részegysége a légkörben 1980-ban 1630 ppb, 2019-es értéke 1874,7 ppb, vagyis egymilliárd légköri részecskéből ennyi a metán molekula. 2023-ban ez az érték 1908,2 volt. Talán a szám szerint nem nagy emelkedés, de a mennyiségét tekintve igen jelentős. Honnan kerül a légkörbe ez a gáz? A klímaváltozással, és a vele járó hőmérséklet emelkedéssel a sarki vidékek fagyott talaja kezd felengedni. Kialakulnak az ingoványok, lápok, és ezek alól kiszabadul a felgyülemlett metán gáz. Aztán a kérődző állatok is jelentős mennyiségű metánnal dúsítják a légkört. A metán erősebb szennyező, mint a szén-dioxid. Jelenléte még jobban fokozza a légkör szennyezését, illetve a melegedés ütemét. 

   Összefoglalva. A légkörben fellelhető szennyező anyagok hígítják a levegőben lévő oxigén mennyiségét. A részecskék jelenléte a légkörben, amiket igen nagy számhoz viszonyítunk, csak emlékezzünk, hogy egymillió, illetve, egymilliárd részecskékkel számolunk, akkor is jelentős, ahhoz képest, amennyi volt. A kibocsátás üteme sajnos nem igazán lassult. Sőt! Valószínűsíthető, hogy a gazdaságok növekedésével, ami energia igény növekedésével is jár, ez a szám emelkedni fog. A több mint nyolcmilliárd embernek nagy igényei vannak, igen nagy a fogyasztás. Az energia kiváltás nem olyan ütemű, mint amennyi az energia igény emelkedési üteme. Ezáltal a szennyező anyagok jelenléte fokozódik. A másik ok az emelkedésre, hogy nincsenek megfelelő döntések annak érdekében, hogy csökkenjen a káros anyag kibocsátás. Ennek ékes bizonyítéka, hogy már kimutatható az oxigén csökkenésének mértéke. Persze ez még messze van attól, hogy veszély fenyegesse a légkör oxigén tartalmát. Emlékeznek a magasság növekedésével csökkenő oxigén térfogat egységére?  Ez jelenleg még nem áll fenn itt a talaj közelében, de intő jel, hogy fogy az oxigén. Nem is igazából a térfogat százalék a lényeg, hanem a szennyező anyagok egyre nagyobb jelenléte. Ugyanis a levegő hígul, éppen olyan formában, mint a magassággal. Utóbbinál az oxigén térfogat százaléka csökken, hígulás alkalmával a szennyező anyagok térfogat százaléka nő. Tehát egységnyi térfogatban több a káros anyag, amit belélegzünk. Talán érdemes lenne jobban odafigyelni arra, hogy jóval kevesebb szennyező anyag kerüljön a légkörbe, és ezáltal az emberek szervezetébe. Okos döntéseken múlik minden. Ideje lenne megtenni, addig, amíg nem késő.  

     A diagramból is látható, hogy az elkövetkezendő időkben számolni kell a metán jelenlétével a légkörben. Csak egy megjegyzés. A mérések szerint jelenleg a légkörben található CO₂ mennyisége 0,0423 százalék. Viszont az alábbi diagram egy kis meglepetéssel szolgál. Ahogy látják a százalékos érték 100 fölött van, ami nem lehetséges. Akkor, hogy értelmezzük ezeket az adatokat? A saját véleményem az, hogy a százalékos értékek az idők során alaposan megváltoztak. Egy tizedessel eltolódtak balra. A szén-dioxid értéke jelenleg 0,370 százalék. Hangsúlyozom, ez saját vélemény. Tudom, merész kijelentés. Viszont a légkör térfogata, valamint a légkörbe kerülő szén-dioxid aránya ezt mutatja. Ne feledjük el, hogy igen sok más összetevő is befolyásolja a légkör összetételét, nemcsak a szén-dioxid. Látható, hogy 3,56 százalék a többlet. Van egy tétel, ami nagyon bizonytalan. Ez a vízgőz, magyarul pára. Ennek értéke 0 és 4 közötti. Érdekes módon a légkör összetevői közül a nitrogén, és a metán van megadva gigatonnában, a többi összetevő nem. Sőt! A legfontosabb sincs feltüntetve, mégpedig az oxigén. Pedig ez lenne a fontos. Ha elvégzünk egy számolást, természetesen ez csakis az én elméletem, akkor 20,58 százalékos jelenleg a Föld légkörének oxigén tartalma. Ez azt jelenti, annyira hígult a levegő oxigén mennyisége az elmúlt idők alatt, mintha 88,78 méter magasan élnénk. Nem számottevő, szerencsére.

 Forrás: ELTE Meteorológiai Tanszék

A légkör

II.rész

   Érdekes dologgal találkoztam. Azt emlegetik, hogy a szárazföldek és az óceánok elnyelik a kibocsátott szén-dioxidot. Akkor mitől emelkedik a hőmérséklet? Sokan azt mondják, hogy ez egy folyamat, ami ismétlődik. Ez is rendben van. De régen nem volt ekkora szennyezés. Sőt! Nem volt szén-dioxid kibocsátás, hiszen nem voltak gyárak, erőművek, gépjárműforgalom és olyan tevékenységek, melyek termelték volna a szén-dioxidot. Akkor hogy is van ez? Valami érdekesség még van, több más egyéb mellett. A jégkorszak kialakulásának három tényezője van.

• a légkörösszetétele (általában azt mondják, főleg a szén-dioxid és metán mennyisége, de nagyon jelentős még a vízgőz)
• a kontinensekelhelyezkedése
• a bolygó pályájának vagy forgástengelyénekmegváltozása (Milanković-elmélet), esetleg a Nap helyzete a galaxisunkban

Forrás: Wikipédia

   A három közül kettőt egyértelműen ki lehet zárni. A kontinensek maradtak a helyükön, Földünk semmiféle változáson nem esett át, a Nap helyzete sem változott, hiszen egy rendszer szerint mozog a naprendszer. Marad a légkör összetétele. A leírásban viszont az áll, hogy a szén-dioxid és metán mennyisége okozza a jégkorszak kialakulását. A jégkorszak viszont hideggel jár. Most pedig azt emlegetik, hogy a szén-dioxid felelős a felmelegedésért. Akkor most, hogy is van ez? Valami nagyon nem stimmel. Jó lenne egységes álláspontot foglalni, vagy én nem értem. Lehet, hogy érdemes lenne egy átfogó mérést eszközölni a Föld különböző pontjain, hogy vajon mennyi lehet most a légkörben jelen levő szén-dioxid koncentráció? Itt én arra gondolok, hogy mennyi lehet az emberek életterében fellelhető szén-dioxid? Ugyanis, ha évtizedek óta emelkedik a káros anyag kibocsátás, akkor meg kell változni a légkör összetételének is. Ha valamit hígítok, vagy töményítek, annak az összetétele változni fog. Ez kicsiben ugyanúgy működik, mint nagyban. Úgy is fel lehetne tenni a kérdést, vajon az emberek életterében mennyi az oxigén aránya? Változott-e? Ha igen, mennyivel?  Sajnos azt kell tapasztalni, hogy most már bármilyen fórumon zajlanak is az egyes konferenciák a klímavédelemmel kapcsolatban, rá kell jönni, hogy semmit nem tudtak elérni ez idáig, és nagyon valószínű, hogy ezután sem fognak. Mondom ezt mindazért, mert jelenleg is nő a szén-dioxid kibocsátás, annak ellenére, hogy különböző megállapodások, egyezségek, döntések születtek, születnek. Ezek senkit sem érdekelnek, mert nem tartják be. Minden úgy zajlik, ahogy eddig. Összejönnek, majd döntenek a semmiről, aztán mindenki megy a maga útján tovább. Akkor miről beszélünk?  A hab a tortán, hogy az „elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését. Egyértelműen nő az a szén-dioxid mennyiség, amelyet kibocsátunk a légkörbe, közben arról beszélünk mindenhol, hogy hogyan csökkentsük a kibocsátást. Nem véletlen egybeesés, hogy az elmúlt négy évben volt a legmagasabb a szén-dioxid kibocsátás.

Forrás: Élőbolygónk online, a NOAA globális megfigyelő részlegének kutatója Pieter Tans

Hát nem érdekes?

        Mi az a szén-dioxid, szén-monoxid? Ezek okozzák, illetve ezek közül a szén-dioxid okozza a Föld klímájának változását. Az viszont túl bonyolult, hogy ezt így ki lehessen jelenteni. Nincsenek kellő mennyiségű biztos adatok, nincsenek elfogadható információk, nincsenek kellő mennyiségű kimutatások erre vonatkozóan. Innentől kezdve csak tapogatózni lehet, hogy vajon az egyes hírforrásokból megtudott közlésekből vajon melyik az igazi. Ez csak egy dolog. A másik, ami még érdekesebb, hogy annak ellenére, hogy van valamilyen megállapodás, egyezség, vagy ki tudja mi arra vonatkozóan, hogy csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást, éppen az ellenkezője történik. Most jön a dolog lényege.

   A diagram jól szemlélteti a szén-dioxid kibocsátás mennyiségét, annak fényében, hogy volt három nemzetközi konferencia a szén-dioxid mennyiségének csökkentése érdekében. Most akkor miről beszélünk? Érdekel egyáltalán valakit, hogy milyen döntések születnek az x-edik konferencián? Úgysem tartják be. Senki nem tartja be. Akkor milyen színjáték zajlik? Mert nagyon úgy néz ki, hogy csak beszélnek róla, de érdemi döntés egyik alkalommal sem született. Ez pedig 1970 óta tart. Különböző százalékok, viszonyítások, elméletek, értékek, kimutatások, és még lehetne sorolni, mi minden jelenik meg a témával kapcsolatban. Előre lépés semmi. Ez olyan, mint amikor a diák folyamatosan egyest kap egy adott tantárgyban, de ellenőrzés híján az adott tantárggyal semmi baj nincs. Az ellenőrzéskor derül ki, hogy semmi sincs rendben. Így van ez a Földön jelenlévő szén-dioxiddal is. Folyamatosan kerül egyre nagyobb mennyiség a légkörbe, majd amikor ellenőrzik, akkor derül ki, hogy baj van, méghozzá nagy baj van. Csak egy óvatos kérdés. Az a sok szakértő, aki rendszeresen részt vesz olyan rendezvényeken, ahol tudják már, hogy nagyon sok az egyes, és tényleg kellene valamit tenni, mert a diák megbukik, éppen azok nem tesznek semmit, mert döntésképtelenek, illetve politikai nyomás alatt állnak. Akkor meg miről beszélünk? Nagyon sok hozzáértő mondja, hogy nagy a baj, de semmit nem tesz senki. Most tényleg ennyire ostobának nézik az embereket? Vagy ennyire nem értenek hozzá? Vagy ennyire befolyás alatt állnak? Ennyire függnek a hatalomtól, hogy nem mernek semmit tenni? Még most is a kozmetikázás uralja a világot, annak ellenére, hogy komoly veszély fenyegeti a Földet? Egy korábbi cikket szeretnék még a figyelmükbe ajánlani. Biztos tudják, hogy ezek a szennyező anyagok a légkörben. Van még több is, de maradjunk ezeknél, mert ennek arányait mérik. Van még a szálló por, de az egy másik téma lesz. Lehet, hogy furcsának tűnik, de azért van egy részemről érdekesnek, sőt elgondolkodtatónak mondható dolog. Ez nem más, mint a szén-dioxid és a szén-monoxid légköri jelenléte. Hogy miért? Azon egyszerű oknál fogva, mert a Föld légköre eredetileg 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént, és 1 százalék nemesgázt tartalmaz. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a régi iskolai tanultaknál, mint értékarány. Azt lehet mondani, hogy az összetevők bővültek. De ne fussunk ennyire előre. Ha megnézzük a Föld korai légkörét, akkor mondhatjuk, hogy a fent felsorolt összetevőket tartalmazta. Egy keveréket. Az állatvilág kialakulásával létrejött egy folyamat, mely növelte a légkör szén-dioxid mennyiségét, hiszen az állatok kilégzése során ez kerül a levegőbe. Ami nagyon is jelentős, hogy akkor egyensúlyban volt a légkör. Megvoltak az arányok. Az idő előrehaladtával, az iparosodás megjelenésével a káros anyagok jelenléte növekedni kezdett. Mivel „hígult” a légkör? Szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, szálló por. Ezeknek a koncentrációját ma már mérik. Ezek közül a szén-dioxid mértékét nem mérik, mint szennyező anyag. Ugyanis a szén-dioxidot a légkör felmelegedésével hozzák összefüggésbe, ami igaz is. De vajon szennyezőként nem jelentős? Nézzük csak? A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, tehát mélyebb helyeken gyűlik össze. A tiszta levegő 0,04 százalék szén-dioxidot tartalmaz. A tiszta. A CO₂ is mérgező gáz. Ha a levegőben 10 százalék fölötti koncentrációban van jelen, akkor eszméletvesztést okoz. Vajon mit okoz ennél alacsonyabb mennyiségben? Na, ezt nem mérik. A borospincékben, vagy zárt helyen, ahol több ember tartózkodik, egy idő után azt mondjuk, „nehéz” a levegő. Igen, az emberek elhasználták az oxigént, és szén-dioxidot fújtak ki, aminek töménysége rosszullétet is okoz. Enyhe mérgezési tünet is fellép egyes személyeknél. Mivel nagyon sok ilyen anyag kerül a levegőbe, és inkább az alacsony helyeken gyűlik össze, azaz, az emberek magassága körül, akkor vajon miért nem mérik? Mondhatják, hogy a savas italokban is szén-dioxid van. Ez nem vitás. Csak ott a koncentráció olyan kicsi, hogy észre sem lehet venni, és fogyasztás után távozik is. Legjobban számokkal lehet érzékeltetni a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. Minden mért szennyezőanyagot mikrogramm/köbméterben adnak meg. Ezt az értéket könnyebben lehet értelmezni, mert tömeg és térfogat arányt mond. A levegőbe kerülő szén-dioxidot ppm-ben. Ezt már nehezebb értelmezni. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy egy millió levegő részecskében hány szén-dioxid részecske van. Jelenleg ennek mértéke 423,68 ppm. Vajon miért nem mérik a szén-dioxid mennyiségét, hiszen ugyanolyan szennyező anyag? Mit jelent ez köznapi nyelven? Előtte annyit, hogy 10 százalék fölötti szén-dioxid koncentráció veszélyes. A 423,68 ppm telítettség azt jelenti, hogy 0,0423 százalék szén-dioxid van a légkörben, tehát egyelőre nem veszélyes. Szerencsére. Az viszont aggasztó, hogy egyre többször alakulnak ki nagyobb városokban és azok környékén szmog helyzetek. Ez a leülepedő szennyező anyagok miatt van. Az alaplégkör egyszerűsége bonyolultabbá vált. A klímaváltozásban, mint ahogy tapasztaljuk, egyre jelentősebb változást okoz a szén-dioxid jelenléte.  A légkör CO₂ tartalma az ipari forradalom kezdetén /a XVIII. század második fele/280 ppm értéket mutatott, 1960-ban 316 ppm, 2006-ban 380 ppm, 2019-ben 415 ppm az érték. Szerencsére a földi életben még nem következett be ennek a növekedésnek súlyosabb élettani hatása. Még nem. Van még valami, ami most már szorosan ide tartozik. Ez nem más, mint a metán jelenléte a légkörben. Az ezzel kapcsolatos első hírt úgy a 70-es évek végén olvastam. Sokáig nem volt téma, sőt, semeddig sem. Egy kis cikk az akkori Élet és Tudományban, ha jól emlékszem. Azért is említem, hogy nem mai keletű a metán jelenléte. De honnan? Érdemes néhány szót ejteni a fagyott talajok olvadásáról. Nemcsak a szén-dioxid jelenlétéről van szó. Ma már világossá vált, hogy van egy másik nagyon nagy probléma. Ez a fagyott talajok felolvadása. A permafroszt, azaz, az állandó fagyos talaj a hőmérséklet emelkedése kapcsán kezd egyre jobban érvényesülni, lazulni. Ezek a területek főleg az északi régiókban találhatóak. A melegedés kapcsán ezek a talajok kezdenek kiengedni. Ennek következtében már jelentős változások álltak be olyan területeken, ahol a lakóépületeket a fagyott talajba ágyazták. Ezek az alapok kezdenek megolvadni, kiengedni, és veszélybe kerül az épület stabilitása. Egyes helyeken a talaj felmelegedése kapcsán metán gáz szabadul fel.  A metán színtelen, szagtalan szénvegyület, mely a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Ez nem más, mint a bányakatasztrófáknál ismert sújtólég. Ha emlékeim nem csalnak, úgy a 90-es évek környékén már voltak figyelmeztető jelek. Néhány tudós kimutatta a metán légkörbe jutását. Mennyiségét tekintve komoly értékről van szó. Mivel a melegedés egyre intenzívebb, a fagyos talaj olvadása is felgyorsul, ennek révén a metán kiszabadulása is gyorsabbá válik. A metán jelenlétét a befagyott tavakban is kimutatták. A jég alatt keletkezett buborékokat meg lehet gyújtani. Vannak olyan területek, ahol a fák is elvesztik a biztos talajt, és megdőlnek. A metán kisebb sűrűségű a levegőnél, ezáltal a felsőbb légrétegekbe kerülve még jobban elősegíti a légkör melegedését. Aztán nagyobb melegedés, nagyobb gázkiáramlás. Ennek folyamata beláthatatlan. A mocsaras vidékek, a belvizek, az erdőtüzek, a vulkánok természetes forrásai a metánnak. Lehet, hogy furcsán hangzik, de van még valami, ami emeli a metán mennyiségét a légkörben. Ezek a kérődző állatok. Több millió van belőlük.

   Jelenleg a világon több mint száz helyen mérik a metán koncentrációt. Ezen kívül műholdakról is figyelemmel kísérik a gáz jelenlétét. Nagyon úgy néz ki, hogy a jövőben ezzel a gázfajtával is számolni kell akkor, amikor a légkör összetételét vizsgáljuk. A lenti diagram önmagáért beszél. Az aggasztó dolog, hogy 80-szor erősebb az üvegházhatás kialakulásáért a metán, mint a szén-dioxid. Magyarázat: a diagramban feltüntetett „ppb” azt jelenti, hogy egy egész milliárdod része. Jelen esetben azt jelenti, hogy egymilliárd részecskében, hány darab metán részecske van. 

A talaj igénybevétele

   Azzal, hogy a hőmérséklet emelkedik, komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termőterületeket. Ez a jelenség is beletartozik szorosan a klímaváltozás negatív hatásai közé. Ma már a földterületek több mint 75 százalékát érinti a talajromlás. Mi okoz talajromlást, és mi a jelentősége? Milyen veszélyek leselkednek a talajokra? /A teljesség igénye nélkül/

• Talajerózió, vízerózió, tömörödés
• A talaj tápanyag vesztesége
• A talaj nedvessége
• A talaj biológiai sokféleségének elvesztése
• A talaj pH értékének megváltozása

    A talajerózió azt jelenti, hogy a nagy esőzések alkalmával egyre csökken a felső termőtalaj, ugyanis a víz elmossa a felső réteget. Bár nem egyszerre történik, de mégis jelentős befolyásoló tényező. Erózió akkor keletkezik, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a talaj vízelnyelő képességét.  A víz által a talaj tömörödik is. Így a talaj nem szellőzik, a víz nem tud áramolni a hajszálcsövecskéken. Milyen károkat okoz az erózió? Szervesanyag-tartalom csökkenés, tömörödés, a felső réteg eltűnése, sok esetben a növények gyökerének kimosása, stb. Sajnos egyre többet hallani és látni, hogy szerte a nagyvilágban komoly földcsuszamlások történnek. Ez éppen a lokálisan leeső nagy mennyiségű csapadéknak tudható be. A talaj teljesen átázik, és nem képes megtartani a nagy súlyt. A földcsuszamlás sok helyen komoly károkat is okoz. Nemcsak emberekben, épületekben, hanem termőterületeken is. Az esőzések alkalmával a víz kimossa a tápanyagokat a földből. Ha a tápanyag veszteség túllép egy határon, a talaj nem termőképes. Meddővé válik. Itt kell külsőleg beavatkozni. Régen ezt szerves trágyázással oldották meg. Manapság, ahogy egyre kevesebb az állatállomány, így marad a műtrágya alkalmazása, illetve a különböző talajjavító és talajkondícionáló szerek talajba juttatása. A talaj termőképességét fenn kell tartani a terméshozam növelése érdekében. Egyre kisebb területen, egyre nagyobb mennyiséget kell termelni. A grafikonon a felhasznált műtrágya mennyisége szerepel.

    A talaj nedvességtartalma nagyon fontos. Szorosan összefügg a talaj szerkezetével, annak tömörségével. Tudjuk, hogy a talajt lazítani kell minden tavasszal, egyrészt azért, hogy a növények gyökerei könnyebben tudjanak nőni, másrészt hogy a talaj megfelelő vízmennyiséget tudjon felvenni és tárolni. Talán az egyik legfontosabb dolog még a talajban a biológiai sokszínűség. Ennek talán legfontosabb résztvevője a közönséges földigiliszta. Mit tesz a talajjal ez a kis lény? Többet, mint sokan gondolnák. Mozgásával levegőzteti, lazítja a talajt. Növeli a növényi tápanyagok mennyiségét. A földigiliszták munkája fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakításában. Ez csak néhány dolog, ami veszélyezteti a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket, ha ezek megváltoznak. Kényes egy valami a talaj, mert roppant érzékeny a savasságra, lúgosságra. Ha megfelelő szinten van tartva, akkor tökéletesen működik, és ellátja funkcióját.

A növények szerepe életünkben

    A világban a növények uralkodnak. A növényvilág alkotja a biomassza legalább 75-80 százalékát. A világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlénynek megteremtik az életfeltételeket. Az állatvilág jelentős részének a növényzet nyújt megfelelő védelmet és táplálékot. A növények nagy arányban termelnek éltető oxigént mindenki számára. Sőt! Hatással van a kiegyensúlyozott hőmérsékletre is. Minden növény termel valamennyi oxigént. Még egy szál gaz is. Mekkora erdőterülettel rendelkezik a Föld? 2015-ös adatok alapján a világ összes erdőterülete 40 millió km², ami a szárazföld mintegy 30 százaléka. Ha erdőségekről beszélünk, általában az Amazonas őserdeje, Afrika trópusi erdei jutnak az eszünkbe. Ennek ellenére a világ legnagyobb erdőterülete Oroszországban van, 8,15 millió km² területtel, ami a világ erdőterületének több mint 20 százaléka. Ezt követik Brazília, Kanada, USA, Kína erdei, melyek a világ erdőségeinek a felét teszik ki. Ezek jelentős mennyiségű oxigént termelnek, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Sajnos az erdőket az erdőirtások, a tüzek minden évben fenyegetik. A népesség növekedése, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek növekedése erdőirtással jár együtt. Szinte minden évben hallható, hogy nagy erdőtüzek vannak. Ha 2019-es évet vesszük, akkor Brazíliában, Szibériában, Afrikában, Ausztráliában voltak jelentős tüzek. Bár ezek sok esetben gyújtogatás miatt keletkeznek, van, amikor a természet vezérli önmagát. /Valamikor régen olvastam egy tudományos szaklapban, hogy általában kétszáz évente van egy hatalmas erdőtűz. Erre azt nyilatkozták, hogy megújul az erdő./ Ezek a nagy tüzek vulkánkitörések, villámcsapások által keletkeznek. 

    Nézzük meg, miképpen alakul a Földön az erdős területek kiterjedése az egyes kontinenseken. Amint látható, szerencsére nagy területeken lehet találni erdőségeket. Ezek talán legfontosabb tevékenysége az ember számára az oxigén termelése.

        Az egyik legfontosabb lételem az oxigén. E gáz nélkül nincs élet. Viszont az éltető oxigént nemcsak a fák termelik. Van egy apró élő szervezet, melynek neve plankton. A plankton az óceánokban sodródó mikroszkopikus növények és állatok tömege. Nagy szerepük van a Föld oxigénkészletének utánpótlásában. A teljes oxigénkészlet 70 százalékát a planktonok termelik, míg a maradék 30 százalékot a szárazföldi növényzet állítja elő.  E mellett jelentős szerepet tölt a be a táplálékláncban is. Sajnos a klímaváltozás itt is érezteti hatását. Ugyanis a melegedő vizekben egyre inkább elszaporodik a zöld, vagy fitoplankton. A tengeri élővilág számára ez egyáltalán nem kedvező, ugyanis a tápláléklánc egyensúlya megváltozik. Látszik, bolygónk mennyire sérülékeny, főleg akkor, ha még az ember is gondoskodik arról, hogy szennyező anyagaival változásokat hozzon létre a szárazföldeken, tengerekben, óceánokban és a légkörben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Vigyázzunk erre a szép planétára. Ez az otthonunk. Ha tönkretesszük, nincs hova menni.

A vitaminok jelenléte a növényekben

    Sajnos, de tudomásul kell venni, hogy a mai világban azok a dolgok, melyek az emberek élelmiszer szükségletét kielégítik, egyre rosszabb minőségű lesz. Nagyon sok olyan műsort lehet látni, amelyik főzéssel foglalkozik, abban ad ötleteket, esetleg tanácsokat, kisebb- nagyobb sikerrel, de majdnem mindegyik azt mondja az alapanyagok kiválasztásával kapcsolatban, hogy háztáji területről háztáji gazdaságból próbáljunk dolgokat beszerezni. Vajon miért? A válasz nagyon egyszerű. Mielőtt ezt megvitatnánk, néhány dolgot szeretnék mondani. Földünk lakossága meghaladta a nyolc milliárdot. Ennyi embert ellátni napi szinten élelemmel nem kis feladat. Ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági területek egyre csökkennek, akkor még más egyéb problémákat is le kell küzdeni. A legfontosabb szereplő ebben a kérdésben a talaj. A termőtalaj minősége drasztikusan romlik, a talaj kimerül, erőteljesen csökken a tápanyagtartalma. Ma már nagyon nagymértékben használnak műtrágyákat és más talajjavító terméket. Pontosan azért, mert a talaj egyre inkább romlik. Hogy mennyire meg van terhelve a talaj, csak egy érdekes adat. Míg korábban a tradicionális gazdálkodással 1,5-2 tonna búza termett egy hektáron, addig manapság ez a szám 5-8 tonnát tesz ki. Ez hihetetlen emelkedés. Az alma C-vitamin tartalmi aránya 1:100, tehát ma 100 almát kellene megenni ahhoz, hogy annyi C-vitaminhoz jusson a szervezet, mint régen.

   Nézzük csak? A spenót 58%-kal, az alma 80%-kal, míg az eper 67%-kal kevesebb C-vitamint tartalmaz, mint régen. Mik azok a tényezők, amelyek ezeket a romlásokat előidézik? Ahogy említettem, hogy csökken a termőterület. Ennek érdekében ugyanakkora területen nagyobb mennyiséget kell előállítani. Lásd a búza mennyiségének növelését. A terméshozam növelése csökkenő tápanyag tartalmat eredményez. Ehhez még szorosan kapcsolódik a profit termelése, amely szintén rontó tényező.

     További káros tényező a nemesítés alkalmával, hogy a betegségekkel szembeni ellenállást növelni kell, valamint, a tetszetősebb állapot elérése érdekében újabb, vagy már meglévő fajokat kell ki-, illetve tovább fejleszteni. Ez szintén károsan hat a növényre. A nagyobb méretek érdekében növelik a víztartalmat, ezzel csökken a zamat és vitamin tartalom. A szállíthatóság miatt éretlenül szedik le, emiatt ízetlenek, és tápanyag tartalmuk is elmarad az érett terményektől.

    Sok esetben a természetes napfény nélkül termesztenek. Hogy ennek hatását ellensúlyozzák, különböző segédletekkel próbálják pótolni a hiányt. Be kell látni, hogy a napfényt nemigen lehet pótolni. A szabadföldi növénytermesztés egyre inkább behúzódik a fólia- és üvegházakba. Ennek is megvan az oka. A sokkal sűrűbb szélsőséges időjárási tényezők nem kedveznek a növényeknek. Egy zárt helyen sokkal jobban lehet irányítani a növényeknek megfelelő körülményeket. A szabadföldi termesztés további nehézségei, hogy egyre inkább találkozunk kilúgozott talajjal. Azt a folyamatot nevezzük kilúgozódásnak, amikor a talajból kimosódik a tápanyag. Ez akkor következik be, amikor például nagy esőzések alkalmával villámárvíz alakul ki, és a lezúduló víz egyszerűen elviszi a felső talajréteget, illetve a nagy esővíz mennyisége miatt kimosódnak az ásványi anyagok a talajból.  Talán furcsának tűnik, de a légköri szennyezés is közrejátszik a növények normális fejlődéséhez. A savas esők, az egyes káros anyagok a levegőben nem tesznek jót a növények fejlődésében. Vannak olyan eljárások, melyekkel túl gyors növekedést lehet elérni. Ez is közrejátszik az egyes terményekben található vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéhez.

   Így végére még egy valami. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy bizonyos termények, főleg gyümölcsök nem éppen szép formában kerülnek a polcokra. Sok esetben a nagy szállítási időt, illetve a hosszú tárolási időt valamivel át kell hidalni. Ezt különböző vegyi anyagokkal tudják elérni annak érdekében, hogy az adott termék, szép, tetszetős, látványos legyen. Az már egy másodlagos dolog, hogy pontosan azért fogyasztanánk, mert telve van vitaminokkal, de mégsem tartalmazzák azokat. Ugye emlékeznek a főzőcskézési műsorokban emlegetett dolgokra. Kiemelik a házi jelleget. Ez azért van, mert az ezen a területen termelt termények megfelelő körülmények között növekednek. 

A Föld egy nagy „kuka”

     Az emberiség néhány tízezer, egyes vélemények szerint néhány százezer éve lakja a Föld nevű bolygót. Ha tetszik, ha nem, azóta mindig valamilyen formában termelte a hulladékot. Kezdetben persze ennek semmiféle ökológiai kára nem volt. Aztán ahogy egyre többen lettünk, ez a fajta szemét is egyre csak gyűlt. Ez ma már komoly problémát jelent. Míg kezdetben olyan végtermékek jutottak valahova, amelyek a természetet nem szennyezték, addig ma már ez nem mondható el. Rengeteg olyan anyag van, ami jelentősen megnöveli a kockázatát annak, hogy komoly egészségügyi problémák alakuljanak ki. Időben nem kell nagyon visszamenni. Persze egész pontosan nem lehet meghatározni, hogy mikor, milyen mennyiségben termelt hulladékot az ember. Egy biztos. Fennáll az a tény, hogy a szennyezés, amióta az ember jelen van a bolygónkon, termelődik. Az igazi nagy változást az ipari forradalom idejére lehet tenni. Ekkor indultak mag a nagy gyárak, üzemek, ahol hatalmas mennyiségű szenet használtak fel, hiszen akkoriban a gőzgép jelentette az ipari jelleget. A légkörbe kerülő szén-dioxid ekkor kezdett nagy méreteket ölteni. A későbbiekben, ahogy a tudomány és technológia fejlődött, újabb káros anyagok kerültek a levegőbe. 

    Az iparosodás őrült tempóban zajlott. A fejlődésnek nem lehetett ellenállni még úgy sem, hogy már felmerült annak lehetősége, hogy nem csak a szén-dioxid felelős a légkör szennyezéséért. Több más anyag is megjelent, amelyek szintén elősegítették a Föld légkörének melegedését. Az erről szóló tudományos kutatások és mérések már az 1970-es években napvilágot láttak. Túlságosan nagy jelentőséget nem tulajdonítottak neki, ahogy manapság sem. Igen, ezt így ki lehet jelenteni, hiszen szinte egyáltalán nem változott azóta semmi a légkörünk védelmével kapcsolatban. Igaz, születtek megállapodások, de azt senki nem tartja be. Így ez a tény meddő próbálkozás.

    Aztán egyre komolyabb vegyi anyagok láttak napvilágot. Ennek egyik fajtája a gyógyszer. Ennek a szernek az egyszerű ember számára a kezelhetősége varázslatos. Az viszont talán még érdekesebb lenne, ha tudnánk, hogy ezek a szerek hosszú távon mit okoznak. Félreértés ne essék. Nem a gyógyszerek ellen vagyok. Azok hihetetlen jó felfedezések, és még inkább az, hogy segítenek az embereken. Nem akarok belemenni, hogy hol, miképpen, és mennyit használnak, mert igen széles körben alkalmazható ez a technológia. Inkább azt szeretném érzékeltetni, hogy sok esetben már túlzott ezeknek a szereknek a jelenléte. Csak egy példa. Gyógyszert reklámoznak azért, hogy a vitaminok felszívódjanak. Vagy. Olyan krémet ajánlanak, ami a herpesz ellen jó, már akkor, amikor még meg sem jelenik. Ez egy kicsit túlzás. Igaz, nem is látni már ezt a reklámot. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy már igazából nem is tudják az adott területen dolgozók és a reklámmal foglalkozók, hogy miképpen tudják az embereket rávenni arra, hogy vásároljanak minél több vegyi anyagot maguknak.  

   Azt hiszem, ez a diagram önmagáért beszél. Csak még egy. A reklámidő jelentős része gyógyszereket mutat. Ez napi szinten történik. A szlogen: a megoldás. Vegyi anyag bevitelével kell egyes dolgokat megoldani. Hogy ennek a mikéntje miért alakul ki, illetve mitől lesz, az egy más kérdés. Fontos megjegyeznem, hogy úgynevezett újkori betegségek jelentek meg.

    Ezek az újkori betegségek a laktóz érzékenység, a glutén érzékenység, az ételallergia, az asztma, az allergia. Ma már sajnos a gyerekek körében igen elterjedtek ezek a betegség típusok. Vajon miért? Úgy gondolom, ennek egyik alapja az élelmiszerekben található vegyi anyagok megjelenése. Csak felületesen néztem meg, hogy miket használnak az élelmiszeriparban adalékként. Adalékanyagok: színezékek, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok, antioxidánsok, tömegnövelő szerek, zselésítő anyagok, stabilizátorok, sűrítőanyagok, ízfokozók, édesítőszerek, fényezőanyagok, csomósodást gátlók, csomagoló- és hajtógázok, lisztjavító szerek, zsírsavak, stb. Hát nem döbbenetes? Idővel felröppennek hírek, hogy bizonyos termékekben használt adalékanyagok milyen károsak. Sőt! Ma már szinte nincs is olyan termék, amibe ne lenne valamilyen káros, vagy rákkeltő anyag. Csak halkan jegyzem meg, hogy eléggé valószínű, hogy ez a sok vegyi anyag, amit megeszünk, megiszunk, okozhatja az egyes újkori betegségeket. Mondom mindezt azért, mert gyerekként ezekről egyáltalán nem hallottunk, és nem is tapasztaltunk ilyet. Táborozások alkalmával, amikor az ország különböző területeiről érkeztek gyerekek, egyáltalán nem volt téma, hogy valaki valamire érzékeny, valamilyen termékre allergiás. A reggelit, ebédet, vacsorát mindenki azonos módon fogyasztotta, azaz, nem kellett külön, különleges módon valamilyen ételt elkészíteni. Minden vegyi anyag veszélyes az emberi szervezetre nézve. Az egyik ilyen a mindenki által jól ismert műanyag. Gyakorlatilag a világ legmagasabb helyétől, a világ legmélyebb pontjáig megtalálható ez az anyag. Sőt! Ma már tudjuk, az az óceánok területén hatalmas kiterjedésű műanyag szigetek alakultak ki. 

    Igen erőteljes növekedés látható a műanyaggyártásban. Bár a diagram nem érzékelteti eléggé, de ezidáig, 2023-ig 8 300 millió tonna műanyag került gyártásra. Ennek elég kis hányada került újrahasznosításra. Legnagyobb részük mindenütt jelen van, úgy a szárazföldön, mint a tengerekben, óceánokban, hegyvidékeken, gyakorlatilag, ahol az ember megfordul, ott jelentkezik a műanyag hulladék is. A vegyi anyagok egyik nagy felhasználója a mezőgazdaság. Megbecsülni sem lehet, hogy mennyi növényvédő szert használtak fel eddig a világon. Vannak olyan rovarölő szerek, melyeket már betiltottak a túlzott mérgezés veszélyük miatt. Vajon mennyi lehet forgalomban, amiről nem tudunk? A növényvédő szerek, illetve a mezőgazdaságban használatos vegyi anyagoknak igen sokféle változata van. Úgymint atkaölő, algaölő, csalogató, baktériumölő, szárító, kioldó, gombaölő, gyomirtó, rovarölő, csigaölő, irtó, stabilizáló, talaj fertőtlenítő, talajjavító, hozamfokozó vírusvakcina, fonálféreg-írtó, növény-serkentő, növekedés szabályozó, sebkezelő, riasztó, rágcsálóirtó, stb. Nem tudjuk, hogy még milyenek vannak. A diagram hazánk növényvédelmével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Természetesen ezen kívül más anyagokat is felhasználnak.

    Ha összevetjük az egyes területeken felhasznált vegyi anyagok milyenségét, mennyiségét, akkor beláthatjuk, hogy az emberi szervezet igen erősen meg van terhelve ezekkel az anyagokkal. Talán nem véletlen, hogy különleges betegségek alakulnak ki. Nem lehet tudni, hogy az egyes kemikáliák milyen hatással vannak az egyes szervezetekre. Az egyértelműen látható, hogy nincs pozitív irány. Sőt! Nem véletlen az a megállapítás, hogy Földünk egy nagy „kuka”. Annyi hulladékot termelnek az emberek, melynek kapcsán ilyen titulussal lehet jellemezni bolygónkat. Talán érdemes lenne jobban vigyázni rá!!!

Teljesen meglepődtem, amikor elolvastam két termék összetételét.

Toast szeletelt 500grammos kenyér összetétele

Összetevők: ivóvíz, élesztő, kovászkészítmény, /búzaliszt, starterkultúra, élesztő, savanyúságot szabályozó anyagok, /tejsav, ecetsav/ búzamalátaliszt/, sütőipari keverék, /búzaliszt, repcemagolaj, búzamalátaliszt, emulgeálószer, /zsírsavak, mono- és digliceridjei/, enzim /búzát tartalmaz/, étkezési só, finomított napraforgó-étolaj, cukor, emulgeálószerek, /nátrium-sztearolt-2-laktilát, zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diecatil-borkősav-észterei/, szójaliszt, tejsavópor, tartósítószer /szorbinsav/ lisztkezelő szer /aszkorbinsav/, enzimek /búzát tartalmaznak/. 

Házi kenyér

Összetevők: búzaliszt, ivóvíz, élesztő, étkezési só

Adventi mákos tekercs 400grammos

Összetevők: búzaliszt,darált mák, cukor, finomított növényi olajok és zsírok, /kókusz, napraforgó, pálma, repce változó arányban, /, ivóvíz, teljes tojáslé, emulgeálószerek, /nátrium szteraoil-2-laktilát, zsírsavak mono- és digliceridjei, zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diacetil borkősav-észterei/, élesztő, sovány tejpor, étkezési só, sárgabarackpüré, tojássárgájalé, módosított keményítő, étkezési sav, /citromsav/ sűrítőanyagok, /cellulóz, nátrium-karboxi-metálcellulóz/, feketerépa koncentrátum, nedvesítőszer,/glicerin, savanyúságot szabályozó anyag, ecetsav/, kelátképző anyag, /nátrium acetátok/, tartosítószerek, /nátrium-propionát, kálium-szorbát/, rizsliszt, gyümölcscukorszirup, sáfrányos szeklice koncentrátum, antioxidáns /alfa tokoferol/ aromák,színezék, /karotinok/, lisztkezelő szer, aszkorbinsav/, enzimek, /búza/.

Házi mákos tekercs

Összetevők: búzaliszt, élesztő, étkezési só, mák, cukor

 A világon 4,09 gigatonna /milliárd tonna/ hulladékot termelnek az emberek.

Ezt mindenkinek tudnia kellene

    Nyolc pont, amit be kellene tartani, illetve be kell tartani a következő időszakokban. Ez már nem vicc. Olvassa el mindenki figyelmesen. Nemcsak magunkról van szó, sőt, egyáltalán már nem rólunk szól ez a dolog, hanem a fiaink, lányaink, unokáinkról. Ez lebegjen mindenki szeme előtt. Bolygónk jövőjéről van szó, és arról, hogy lakható teret adjunk át az utódainknak.

1. Már a következő évtizedben meghaladjuk az 1,5 Celsius fokos globális felmelegedést, de még tudjuk stabilizálni az éghajlatot. /már túlléptük az 1,5 Celsius fokot. 1,78 Celsius fok az érték/

Saját vélemény: bár én nem rendelkezem olyan eszközökkel és olyan szakértőkkel, akik erre a másfél fokos globális felmelegedésre azt mondják, hogy stabilizálni tudják. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy hiába születtek komolynak mondott nemzetközi megállapodások, a szén-dioxid kibocsátás nemhogy csökkent, hanem még nőtt is. Nem beszélve arról, hogy éppen az energiaválság következtében most helyezik üzembe a fosszilis tüzelőanyagokat égető erőműveket. Ez azt eredményezi, hogy még inkább elősegítik a Föld melegedését. Az érdekek még mindig jobban dominálnak, mint a józan ész. Én azt olvasom ki, hogy a 2030-as évtizedet említik a választóvonalnak, ahol ennek a stabilizációnak létre kellene jönnie. Az én véleményem, hogy sajnos nem fogják tudni stabilizálni az éghajlatot.

2. Miattunk válik egyre szélsőségesebbé az időjárás.

Saját vélemény: ez a megállapítás tökéletesen igaz. Ugyanis az ipari forradalom korában indult el a légkör szennyezése. Nem lett volna ezzel semmi baj, csak a nagy kibocsátó intézményeknél komoly szűrőberendezéseket kellett volna alkalmazni, meggátolva a vég nélküli szén-dioxid légkörbe juttatását. Az ember tette azzá a bolygót, amivel most szembesül. Tönkretettük.

3. A hatások már ma a bolygó minden pontján érezhetőek, és egyre súlyosabbak.

Saját vélemény: valóban ma már mindenhol érezhető a komoly változás. A gleccserek olvadása, az óceánok és tengerek vizének melegedése, az aszályos területek kiterjedése, a sarki területeken a zöld alga megjelenése, a sarkkörön túli extrém hőmérsékletek jelenléte, a hőhullámok gyakorisága és hossza, a folyók, patakok, tavak kiszáradása, a mezőgazdasági területek kiszáradása veszélyezteti a mezőgazdasági termesztést. A súlyosság abban van, hogy egyre gyorsabb ütemben történnek az események, melyek folyamatosan bővülnek és sűrűsödnek. Az iható víz csökkenése, a termőtalaj lepusztulása, az emberek egészségére gyakorolt hatások növekedése, az óceánok, tengerek savasodása, a légkör oxigéntartalmának csökkenése.  

4. Az elszaladó klímaváltozás életveszélyes viszonyokat és tömeges kihalásokat hozhat.

Saját vélemény: a klímaváltozás okán emberek milliói, tízmilliói kezdenek elvándorolni szülőhelyükről. Az ok az élhetetlen környezet. Ez azokon a területeken, ahová vándorolnak, életveszélyes állapotokat alakít ki. Az adott területen a megemelkedett élelmiszerfogyasztás, új betegségek kialakulása. A megváltozott éghajlati viszonyokat az állatvilág nem tudja azzal a sebességgel követni, ahogy a változás beáll, ezért a kihalás veszélye fenyeget igen sok fajt. Ezzel párhuzamosan viszont új, veszélyesebb fajok is kifejlődnek, melyek annak előtte azokon a területeken egyáltalán nem voltak jelen. Ez a növényvilágra is értendő.

5. Gazdaságilag is megérné a klímaváltozás mérséklésébe fektetni.

Saját vélemény: a gazdasági folyamatokba tökéletesen be lehetett volna illeszteni a légkör védelmére vonatkozó teendőket. Az egyszerűbb megoldást választották az emberek. Minél kevesebb befektetéssel, minél nagyobb hasznot termelni. Ez jelentkezik a mai gazdaságon. Nyilván a klímaváltozást csökkenteni lehet a megújuló energiaszektor megoldásainak alkalmazásával. Ez az energiaszektor gazdaságilag is megoldható olyan módon, hogy igen kis csökkenés jelentkezik csak. 

6. Alkalmazkodnunk kell a már elkerülhetetlen változásokhoz

Saját vélemény: ha már változás, akkor alkalmazkodás. Sajnos ez a legfontosabb, és egyelőre a legkézenfekvőbb gyors megoldás. Mivel jobb körülményekre hamarosan nem kerül sor, így azt kell kihasználni, ami van, illetve, amit lehet. Az alkalmazkodás minden szektorra érvényes. Az embereknek tudomásul kell venni, hogy a változás elkerülhetetlen, sőt, már benne is vagyunk. Nem beszélve arról, hogy egyre inkább növekszik ennek intenzitása. A most meghozott intézkedések hatására csak hosszú évek múlva kerülhet sor.

7. A világnak lenne pénze a klímaváltozás megállítására, csak át kellene csoportosítani a befektetéseket

Saját vélemény: igen régi téma ez. Valóban pénz lenne rá, de a döntéshozók még mindig képtelenek megfelelő alternatívát letenni az asztalra, vagy ha ez sikerül, akkor azokat be is kellene tartani. Összefogással, és pénzek okosabb használatával megoldható sok minden. A klímaváltozás is talán. Azért írom, hogy talán, mert tökéletesen nem vagyok meggyőződve erről.  

8. Egyéni és rendszerszintű cselekvés – mindkettőre szükség van

Saját vélemény: ez a megállapítás is tökéletesen igaz. Az első lépésként az emberek fejében kellene tudatosítani, hogy mi várható, ha így haladnak tovább az események. Addig, amíg nincs környezettudatos viselkedés, addig nincs semmi. Mindenki elgondolkodhat azon, hogy hová viszem a szemetet, mit tüzelek el, mennyire figyelek oda az energiahasználatra, mennyire figyelek oda a vízhasználatra, mennyire figyelek oda a környezetemre. E mögött nagyon sok minden van, amit az emberek legtöbb esetben nem is gondolnak. Ez az egyéni cselekvés. A többi a rendszerszintű cselekvés, mely szinte ugyanaz, mint az előbb említett, csak jóval nagyobb mértékben.

Forrás: a felsorolt pontok Másfél fok cikke nyomán az IPCC jelentése /kivonat/

    Három igen érdekes témát szeretnék megemlíteni. Mindhárom szorosan kapcsolható az emberi tevékenységhez, illetve ahhoz, hogy mennyire ártalmas, káros, veszélyes helyzetek alakulnak ki ezekkel kapcsolatban. A légkör víztartalma, a tüzek gyakorisága, a felszín viselkedése.

A légkör víztartalma.

     Miért lényeges ez a kérdés. Mivel minden a hőmérséklet emelkedésére vezethető vissza, így ez az állapot is. Tekintsünk egy kicsit vissza időben. Ez koromnál fogva személyes tapasztalat. Gyerekként azt hiszem nemcsak én féltem a viharoktól, hanem sokan mások is, természetesen a felnőttek is. A késő tavaszi és nyári időszakok kísérő jelensége a zivatarok voltak. Hogy zajlott ez úgy 50-60 évvel ezelőtt? Kezdett borulni, aztán jött a szél, majd villámlás, dörgés, eső. Alaposan megázott a talaj. Néhány óra múlva a felhők elvonultak, és kisütött a Nap. Ezek a zivatarok aztán ismétlődtek a nyár folyamán. Milyen formában zajlik most? Szinte mindegy milyen hőmérsékletek uralkodnak, a zivatarok megjelennek. Ami lényeges eltérés a korábbiakhoz képest, hogy kis területen, rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék hullik. Ez nem jó. De vajon miért alakul ez így ki? A kérdést a levegő páratartalma, vízmegkötő képessége adja meg. Mivel az eső kialakulása összefügg a párolgással, így ezzel kell foglalkozni. A korábbi időszakokban a zivataros időkben a hőmérséklet 30 Celsius fok körül volt. Ilyen hőmérsékleten a levegő páramegtartó képessége  30,4 gramm/köbméter. Bár akkoriban a műholdak nyújtotta lehetőségek még nem voltak, így is tudomásunkra jutott egy-egy zivatar körülbelüli kiterjedése. Nagyon egyszerűen több helyről érkeztek emberek egy adott munkahelyre, és szóba került az időjárás. Így fogalmat alkothattunk a felhőzet nagyságára. Nem szélsőséges értékeket írok. Általában egy ilyen zivatar úgy, 1300-1500 négyzetkilométer kiterjedésű volt. Nagyon erős becsült érték. Ma már ez jóval pontosabban meghatározható. De, maradjunk ennél, mert ezzel az értékkel nem estem át a ló másik oldalára. A zivatarfelhők 0,5-8 kilométer vastagságúak. Ha átlagot veszünk, akkor 4,25 kilométert kapunk. Ez azt jelenti, hogy egy ekkora zivatar felhő 167,9 millió köbméter vizet tartalmaz. Ez a talajra hullva 30 milliméter csapadékot jelent. Mivel 1 milliméter csapadék mennyiség 1 litert jelent, így 30 liter esik egy négyzetméterre. Elviekben. A gyakorlatban nem esik le minden, hanem akkor egyenlítődik ki, illetve akkor áll el az eső, amikor a légköri hőmérséklet már nem gyakorol kellő hatást a légkör páratartalmára, azaz, kiegyenlítődnek a viszonyok. Napjainkban egy ugyanekkora felhőből 39,6 milliméter eső esik, ami ugye 39,6 liter négyzetméterenként. Közel 10 literrel több négyzetméterenként. Ez annak a következménye, hogy 5 Celsius fokkal nőtt a hőmérséklet, azaz 35 Celsius fok mellett alakult ki. Ez a hőfok manapság már nem ritka. Azt viszont el lehet képzelni, hogy plusz tíz liter csapadék mennyiség milyen károkat tud okozni, hiszen a talaj nem tudja elszívni, mert az említett hatás, azaz, rövid idő alatt, kis területen, nagy mennyiség esik. Egy zivatarfelhő 1300 négyzetkilométeres kiterjedése nem számít nagynak. 50x26 kilométer. Így mindenki körülbelül be tudja határolni a távolságokat. Ami nagyon fontos, hogy manapság ez a csapadék mennyiség néhány óra alatt esik le. Ami még lényeges. Régen sűrűbben voltak záporok, hirtelen, rövid ideig tartó, kis mennyiségű csapadék hullott, jelenleg ezek gyakorisága jóval sűrűbb, és ahogy említettem, rövid idő alatt, kis területen, nagy mennyiség hullik, hiszen a kipárolgás is intenzívebb.

Tüzek és hőség

   Sajnos a kettő szorosan összefügg. Ha körülnézünk a világban, mindenhol hallani, hogy melegrekordok dőlnek meg. Ez még olyan helyekre is érvényes, ahol eddig egyáltalán nem volt jellemző a meleg időjárás. Ez azt jelenti, hogy már a sarkkörön túl is érezhető a melegedés hatása. Ha hazánk területén maradunk, itt is egyre érezhetőbb a melegedés. Sajnos ezt már a koromnál fogva is tudom igazolni. Ehhez nem kell különösebb tehetség. Megfigyelés, tapasztalat, az kell. Talán már kevesen emlékeznek egy több mint 18 évvel ezelőtti eseményre, és egy személyre. A neve: Al Gore. Összeállított egy filmet, melynek címe: „Kellemetlen igazság”. Érdemes megnézni. Egy idézet ebből a dokumentumfilmből:

„Az emberiség egy ketyegő időzített bombán ücsörög. Ha a Földön dolgozó tudósok túlnyomó többségének igaza van, csak tíz évünk maradt, hogy megakadályozzunk egy óriási katasztrófát, amely egész bolygónk klímarendszerét örvényszerű pusztítássá változtatja, extrém időjárást, árvizet, aszályt, járványokat és halálos hőhullámokat szabadít ránk, nagyobbakat mindennél, amit valaha megtapasztaltunk. Ezt a katasztrófát mi magunk fogjuk előidézni”.

   Mi történt?  A leírtak tökéletesen illeszkednek, és tökéletesen szemléltetik a mai helyzetet. Csak még egyszer. Ez 18 évvel ezelőtt volt. Azóta semmi nem változott. Ugyanis, ha változott volna, akkor most nem azzal lennének tele a híradások, hogy hőhullám, aszály, hőségnapok, forróság, extrém időjárási körülmények, tüzek. A nagy kiterjedésű erdőtüzek felgyorsítják a klímaváltozást, a klímaváltozás miatt több az erdőtűz. Csökken az erdős területek nagysága, nő a károsanyag-kibocsátás. A 2020-as években komoly erdőtüzek voltak az egész világon. Görögország, Spanyolország, Svédország, Brazília, Bolívia, Szibéria, Alaszka, Kalifornia, Angola, Kongó. A tűzesetek kialakulása miatt még hazánkat is ide lehet sorolni, bár itt kisebb mértékű, de több alkalommal volt ilyen eset. Nagyságukat tekintve több millió hektár területről beszélünk. Ennek megkötő képessége is jelentős, de a káros anyag kibocsájtása még inkább. Sajnos azt kell mondani, hogy egyre inkább be kell rendezkedni arra, hogy a melegedés révén nagyobb szárazság, ezáltal több tűzeset fog kialakulni világszerte. A szárazság és aszály minden napos dolog a világban. Ha ide soroljuk a talaj nedvességtartamának jelentős csökkenését, akkor egy olyan helyzet teremtődik, mely tökéletes alapja bármilyen nagy tűznek. Sajnos ezek várhatók a következő időszakokban. Talán érdemes megnézni a következő táblázatot. A hőségnapok száma erőteljesen növekedik.

   Van egy másik tényező, ez pedig a hőhullámok száma és ideje. az alábbi diagram némi magyarázatra szorul. Ugyanis a hőhullámok száma nem szerepel rajta, csak a hőhullámos napok száma.  

   Területileg az Alföld teljes területe, valamint az észak-keleti régióban lehet számítani több olyan napra, amikor hőségnapról beszélünk, illetve ebből következik, hogy több hőhullám is kialakul ezeken a területeken. A hőhullámok hossza nagyon változó lehet. Világszerte is már jelenség, hogy különböző helyeken alakul ki tartós hőhullám. Ez alól már az északi területek sem kivételek, sőt, az Északi sark sem kerülheti el, hogy ne alakuljon ki a területen az ottani viszonyoknak megfelelően hőségnap. A szárazföldi régiókban az ezekkel a napokkal járó nagy veszély a tüzek fellobbanása. Csak néhány esemény, ami összefüggésben van a hőmérséklettel. 

   Ahogy látható, szinte minden kontinensen jelentős a tűzesetek kiterjedése. A számok úgy 70-100 000 között mozoghatnak. Mi okozhatja ezeket a fellángolásokat? Sajnos sok esetben az emberi felelőtlenség olyan formában, hogy túrázások alkalmával a tűzrakó helyeken nem kerül rendesen eloltásra a rakott tűz. Aztán vannak, akik szándékosan gyújtják fel az erdőt azért, hogy termőföldhöz jussanak. A másik része pusztán „szórakozásból”, bár ez igencsak büntetendő, de sajnos szép számmal akadnak ilyen elvetemült emberek. Lehet villámcsapás által is, ami nem ritka. Van még valami, ami talán furcsának hangzik. Harcászati lövedékek által okozott tüzek. Az öngyulladást sem szabad kizárni elég sok esetben. A lényeg, hogy egy ilyen természeti katasztrófa kipattanása nagyon komoly károkat okoz. Megfékezése elég sok esetben nagyon nehézkes. Sokszor erős szél is társul ahhoz, hogy hihetetlen gyorsasággal terjedjen a tűz. Ott, ahol jelentős aljnövényzet van, még inkább veszélyes. Talán meglepő lehet, hogy a sarkvidéki körzetekben is kipattannak jelentős erdőtüzek. Ennek az az oka, hogy az extrém időjárásnak köszönhetően ezeken a helyeken is kialakulnak komoly hőhullámok. Mivel egyre többször alakul ki olyan helyzet, amikor magas, sok esetben 35 Celsius fok feletti hőmérséklet alakul ki, így a növényzet viselkedése is megváltozik.

A légköri víz hiánya

    A Föld felszínén lévő víz és vizet tartalmazó anyagok a hő hatására folyamatosan párolognak. Ez a párolgás egy állandó állapot. Viszont felmerül egy érdekes kérdés, amivel mostanában egyre sűrűbben lehet találkozni. Mi van akkor, ha nincs mit elpárologtatni? Ugyanis a hőmérséklet ahogy egyre magasabbra emelkedik, úgy az egyre inkább kialakuló hőség szárazzá teszi a levegőt. Amikor ez az állapot hosszú időn keresztül fennáll, akkor eltűnik a nedvesség a légkörből. A páratartalom nagyon fontos, nemcsak a lakásokban, hanem a természetben is. A száraz levegő komoly légúti problémákat is okoz. A különböző levegő hőmérsékletek különböző mértékben tudják megkötni a párát, a nedvességet.

   A diagram jól szemlélteti a hőmérséklet emelkedésével a levegő nedvesség megtartó képességét. Többféle páratartalomról beszélünk. Abszolút páratartalomról akkor beszélünk, ha adott hőmérsékleten 1 köbméter levegő pillanatnyi vízgőz tartalmát grammokban fejezzük ki. Maximális a páratartalom, ha adott hőmérsékleten a levegő több nedvességet már nem fogad be. Ebben az esetben 100%-os a telítettség. Ezt másképp harmatpontnak is nevezzük, mert minden további páramennyiség kicsapódást okoz. A hőmérséklet csökkenésével is kicsapódás következik be. Ezzel magyarázható a hajnali harmat. Relatív páratartalomról beszélünk akkor, amikor a pillanatnyi páratartalmat nem grammokban, hanem a maximumhoz viszonyított százalékos arányban fejezzük ki. Gyakorlatban ez a meghatározás használatos. Minél magasabb a páratartalom, annál kisebb a növények párologtatása és a talajpárolgás. Ez a fontos, ez a lényeges. Ugyanis ahogy említettem, amikor a levegőből eltűnik a nedvesség, akkor elkezd a talaj száradni, és a növényeknél megnövekszik a kipárolgás, ami kiszáradást okoz, mivel nincs vízutánpótlás. A szél légkeverő hatása igen károsan befolyásolja a párologtatást, mert a páratelt levegő helyébe telítetlent szállít. Úgy gondolom azt már mindenki megtapasztalta, hogy szeles idő alkalmával megnő a párolgás is. Ez pontosan olyan, mint amikor egy meleg levest, vagy teát elkezdünk fújni. Ekkor hűtés következik be. Ugyanez zajlik akkor, amikor szél fúj, és szinte szárítja a talajt. Magas hőmérséklet és alacsony páratartalom esetén célszerű permetező öntözést végezni. A talajfelszín párolgása a talajnedvesség hiányát eredményezi. Ez akkor különösen veszélyes, ha csapadékszegény évek követik egymást. A mezőgazdasági munkálatok során szintén komoly talajnedvesség hiányt idéznek elő a szántással. A talajforgatás a felszínre forgatja az esetlegesen nedves altalajt, ezáltal előidézi a fokozott kiszáradást. Mivel az elkövetkezendő években egyre inkább érezteti hatását a hőmérséklet emelkedése, így egyre inkább várható a légkör, illetve a talaj kiszáradása. Ennek elkerülése egy módon lehetséges, öntözéssel. Itt utalok a fentebb említett növények viselkedése dologra. A magas hőmérséklet mellett a párolgás egyre intenzívebb, így a növényzet gyors nedvességvesztése még inkább előidézi a tüzek kialakulását.

     A felszín, a talaj és a vizek állapota is megváltozik. A kiszáradt talaj bármennyire is furcsa, nem issza be a csapadékot. Ezt tapasztalatból tudom mondani. Egy kiszáradt talajról a folyadék lepereg. A hirtelen lezúduló eső is úgy viselkedik, hogy átszalad rajta a víz, és a mélyebb területeteken okoz árvizeket. A lassú úgynevezett „áztatós” eső jelentené a megoldást. Ilyen pedig egyre kevesebb van. Ehhez még hozzájárul az erdők kivágása, mely elősegíti a termőtalaj lepusztulását. A hőség ezeket a területeket sem kíméli, így esély nincs arra, hogy talajnedvesség alakuljon ki. A talajnedvesség pedig nagyon lényeges dolog. Az egyensúly fenntartása érdekében elengedhetetlen. Bármelyik tényezőben változás áll be, kihat az egész rendszerre. A természetben minden összefügg mindennel. Nem lehet külön-külön megváltoztatni, mert akkor anomáliák alakulnak ki, ami egyáltalán nem kedvező, nem jó. Sajnos ilyen eseményeket egyre inkább látunk, hallunk, olvasunk. A baj ott van, hogy aki tehetne róla, és változtatni tudna, azt a személyt ez a dolog egyáltalán nem érdekli, illetve érdekből nem teszi. Aki viszont tesz valamit a maga módján, az nagyon kevés. Már.  

1,5 Celsius fok

     Úgy gondolom, hogy nagyon sokak előtt ismerős ez a szám. Igen. Ez a hőmérséklet emelkedés a kulcs. Ezen gondolkodnak a klímakutatók, tudósok, szakértők, különböző ezzel a témával foglalkozó emberek, hogy mit lehet ezzel a számmal kezdeni. Ugyanis már annyira képlékennyé vált ez a szám, hogy felmerült az a kérdés, érdemes-e egyáltalán ezt a számot emlegetni, és foglalkozni vele. Elviekben hozzáértők szerint igen, a valóságban pedig nem. Mondom mindezt azért, mert igazából senki nem veszi komolyan ezt az értéket. Sőt! Már e fölötti értékek is szóba kerültek, ami azt jelenti, hogy már nem is olyan fontos ez a szám. Nyugtatják, áltatják magukat az emberek. Itt a hozzáértőkre gondolok. Bár ez ilyen szempontból már nem igaz. A hozzáértés akkor lenne valós, ha szigorúan betartanák az előírásokat, amelyeket már jóval korábban kimondtak. Ez nem így történik. Ennek az a következménye, hogy a világon mindenhol komoly változások álltak be, illetve, komoly változásokat lehet tapasztalni. Sokan, nagyon sokan azt vallják, hogy a mostani események egy természetes folyamat következménye. Melyik, és milyen természetes folyamatról van szó? A melyikre, hogy mikor, a milyenre, hogy mekkora volt a változás.

     Egy ember életében a 60-70 leélt évek száma már nagyon szép kornak számít. Földtörténeti szempontból ez nagyon elenyésző. A mikorra válasz, több tízezer, illetve százezer, esetleg millió év. Ami talán ide illő, az a néhány tízezer év. Valóban voltak eltérések, de nem ekkorák, és nem ilyen gyorsan. A természet tudott alkalmazkodni a változásokhoz, mivel hosszú évszázadok teltek el az egyes módosulatok között. Valami még nagyon fontos. Az akkori természet vissza tudta állítani a normális állapotokat. A változások egy idő után kiegyenlítették egymást. A felmelegedés, kis jégkorszakok, és más egyéb éghajlat módosító tényezők összhangban, harmóniában voltak. Valóban voltak nagy átalakulások, de egy idő után minden helyreállt. Ez az állapot a mai viszonyokra nem alkalmazható. Elindult egy folyamat, aminek igaz csak az elején tartunk, de már látható, hogy ez a változás teljesen új, teljesen más. Ezt a változást az ember idézte elő. Földtörténeti kor szerint 140 év nem nagy idő. Nézzük csak? Két hetven évet megélt ember élettartama. Ha emberöltőben nézzük, akkor úgy négy emberöltő. Tudom, ez csak egy kis játék a számokkal, de a lényeg, hogy nagyon kevés idő telt el ahhoz, hogy ilyen jelentős változás álljon be. Márpedig tapasztalhatjuk. Ez a hőmérsékleti tartományban 2,26 Celsius fok. /1880-2022/ Sokan azt mondhatják, hogy ez egyáltalán nem sok. Így számszerűen valóban nem sok, mert az ember nagyon sok máshoz is hasonlítja ezt a számot, főleg ahhoz, hogy kicsi, kevés. Sok más egyéb mellett egy valamit ne felejtsünk el. A légkörbe kerülő szennyező anyagok mennyisége, ha meg is állna, még mindig egy növekvő, illetve romló helyzetet mutatna. Ilyen töménységű káros anyagot, ami a légkörben van, a természet nem tudja egyik napról a másikra közömbösíteni. Ez az egyik. A másik, ami fontosabb, hogy addig, amíg korábban teljesen természetes alapú szennyező anyagok kerültek a légkörbe, addig manapság nagyon sok újkeletű vegyi anyag kerül a levegőbe. Ezekkel szemben a természet öntisztuló tevékenysége nem tud mit kezdeni.

   Míg korábban legfőképpen a szén-dioxid, szén-monoxid, kén alapú gázok voltak döntő többségben a légkörben, addig a mai légkörben több minden egyéb káros gáz is jelen van. Iskolai tanulmányaink szerint a légkör nitrogénből, oxigénből és nemes gázokból áll. Mára ez egy kicsit megváltozott, ahogy látható. Még valami. Az egységnyi területre eső gázok mennyisége közül az oxigén a lényeges, mert ez tarja fenn az életet. Ennek mennyisége ezer literenként 209,46 liter. Ami nagyon lényeges, az a szálló por, és a szennyező anyagok mennyisége. Ez 9,7 liter ezer literenként. Megint az a helyzet áll elő, akár a hőmérsékletnél. Ez a szám nem nagy. Ha viszont azt nézzük, hogy ez a kis mennyiségű gáz az összmennyiségből elveszi a térfogatot az oxigén rovására, akkor már érdekes lesz. Valójában ez történik. Adott térfogatnál az oxigén mennyisége a szennyező anyagok miatt kevesebb. 

    Ez a diagram azt szemlélteti, hogy egymillió molekulából hány molekula a szennyező anyag. Ez a szám 423,68. 1785-ben ez 280 volt. Ezt lehet alapul is venni, hiszen akkor még nem voltak a most fellelhető káros anyagok a légkörben. Tehát ez is egy nagy változás, főleg ott, ahol még egészségkárosodás is előállhat a rossz levegő miatt, ami sajnos be is következett, és tart most is. Gyakorlatilag a hőmérséklet emelkedés okoz minden bajt. A növekvő hőség megváltoztatja a bolygónk működését. Ahogy említettem, nem tud a Föld regenerálódni, és úgy reagál a változásokra, amit nem tud kezelni, és szélsőséges időjárási helyzetek alakulnak ki. Ezek nagyon komolyak. Egyértelmű, hogy a klímaváltozás, és az emberi tevékenység okozza ezt a változást.  

     Itt vannak a számszerű változások. A fenti diagramon csak 13 év alatt bekövetkező változások vannak feltüntetve. Döbbenetes. A lentebbi diagram 40 évet ölel át. Hihetetlen változás. Itt még nem esett szó az emberek egészségének romlásáról, az újkori betegségek megjelenéséről, erdőtüzekről, elvándorlásról, a termőtalaj csökkenéséről, az iható vízkészletek csökkenéséről. A gleccserek rohamos olvadásáról, a szélsőséges időjárási helyzetek egyre nagyobb számú kialakulásáról, környezetkárosítás veszélyeiről, a légkör, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezéséről, a népesség gyarapodásról, az élelmiszerek egyre nagyobb mennyiségű felhasználásáról, a hulladékgazdálkodás globális méreteiről, stb. 1,5 Celsius fok. Ez a szám a bűvös szám. Hogy miért? Azért, mert az időjárási helyzeteket csak 1,5 Celsius fokig tudják követni. A szimulációk eddig engednek következtetni. Ennél magasabb hőmérsékleti tartomány esetén a változások követhetetlenek.