A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től
Észak-Amerika: A Nagy Tavak süllyedő vízfelszín, korlátozott mezőgazdaság a síkságokon, veszélyeztetett ökoszisztémák: láp, tundra,gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése
Latin-Amerika: árvizek, trópusi forgószelek, veszélyeztetett ökoszisztémák: mangróveerdők, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése, vízkészletek csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése
Európa: gyakori esőzések északon, délen pedig szárazság, a gleccserek olvadása, a télisport-turizmus visszaesése, vízkészletek csökkenése, a biológiai sokszínűség visszaesése, gyakoribb szélsőséges időjárás, a gleccserek olvadása
Ázsia: az emelkedő tengerszint miatt emberek millióinak vándorlása, veszélyeztetett ökoszisztémák: mangróveerdők, korallzátonyok, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése, vízkészletek csökkenése
Afrika: elsivatagosodás, éhinség, árvizek és erózióveszély a tengerparti területeken, csekély esély a fejlődésre, gyakoribb szélsőséges időjárás, a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése, vízkészletek csökkenése, mezőgazdasági erőforrások csökkenése
Ausztrália: aszály, veszélyeztetett ökoszisztémák: korallzátonyok, ausztrál hegytömbök, a biológiai sokszínűség visszaesése, vízkészletek csökkenése, gyakoribb szélsőséges időjárás
Sarki területek: az Északi-sarkon a jégtakaró visszahúzódása, a halászati területek megváltozása, a gleccserek olvadása
Forrás: DPA
Minden tétel a mai nap is jelen van már. Hangsúlyozom, minden nap, és minden tétel. Különös figyelmet érdemel „a biológiai sokszínűség visszaesése, fertőzéses megbetegedések növekedése, vízkészletek csökkenése”. Van egy sokadik érdekes tényező, ez pedig a népesség szaporulat. Itt is hallani különböző elméleteket, riogatásokat, hogy hol tart ma a Föld órája, hol tart ma a Föld élhetőségének határa, stb. Tudomásul kellene venni. Nem rémisztgetni kellene az embereket, hanem korrekt tájékoztatást adni mindenről, és akkor nem lenne ilyen kaotikus állapot, illetve tisztán látnának az emberek is. Nagyon sok mindent másképpen magyaráznak, nem véletlen. Ezek is érdekek mentén haladnak. Ha a Föld úgymond tönkre megy, akkor minden és mindenki. Nincs kivétel. Vagy már másba is gondolkodnak emberek? Na, ez a kérdés is külön fejezetet érdemelne. Maradjunk a népességnél. Eddig 108 milliárd ember élt a Földön, és jelenleg 8,01 milliárd főt számlál a Föld lakossága. Ebből a hatalmas számból óhatatlanul is következik bizonyos változások feltűnése. Több élelmiszer fogyasztás, több hulladék, nagyobb energiaigény, stb. A változás globális értékű. Ez is hozzájárul bizonyos változásokhoz, ami jelenleg történik. Említettem, és most ideértünk, hogy kis hazánkban vajon mennyire érzékeljük a változásokat. Mert érzékeljük, az biztos. Bár globálisan a Föld hőmérséklete szinte alig változott, hazánk időjárása melegedett. Itt érdemes egy kicsit megállni. A különböző éghajlati övek mentén jelentősebben változhatnak az időjárási viszonyok, mint globálisan, azaz, az egész Földre viszonyítva. Ennek sok oka van. Maradjunk most hazánkra vonatkozó adatoknál. Nézzük, hogy mennyi volt az átlaghőmérséklet két adott évben, 1960 és 2023-ban, 63 év elteltével. 1960-ban hazánk hőmérsékleti éves átlaga 11,2 Celsius fok, 2023-ban 12,54 Celsius fok. Emelkedés: 1,34 Celsius fok. Viszont. Az elmúlt 12 év középhőmérsékleti adatai alapján az emelkedés 1,64 Celsius fok. Ez már 0,14 Celsius fokkal magasabb az elvárt és hangoztatott 1,5 Celsius foktól, amit nem szabadna átlépni.
A középérték 2012, és 2023 között /1960 viszonyítási szám/
Lényeges, hogy a csapadékmennyiség jelentős volt 2023-ban. 1960-ban az éves országos átlag 680mm, 2022-ben 859,8 mm. Ez a jelenség változik földrészenként és országonként is. A lényeg az, hogy a jelenlegi adatok alapján a Föld hőmérséklete nem annyival emelkedik, mint amennyiről szó van. A forrásadat szerint /lásd: IPCC/ 1905, és 1990 között 0,74 Celsius fokkal emelkedett a levegő föld közeli átlaghőmérséklete. Szintén a forrásadat szerint /IPCC/ 1990, és 2100 között 1,1-6,4 Celsius fok között fog emelkedni az átlaghőmérséklet. Az ilyen előrejelzések pontossága eléggé vitatott, bár a híradások ezekről szólnak. A korábban mért adatok szerint ez, ha a 6,4 Celsius fokot vesszük, akkor 8,6-szeres emelkedésről beszélünk. Ez nagyon sok. Sajnos az összehasonlítási adatok kaotikusak, nem egyértelműek. Érdemes megemlíteni egy személyes tapasztalatot. A 70-es évek környékén egyáltalán nem volt jellemző a harminc fok fölötti hőmérsékleti tartomány. A folyók, tavak mégis kellő hőfokra tudtak felmelegedni. Hogy miért? Mert a hőmérsékletekben folyamatosság volt. Egyenletesen emelkedett, és nem voltak jelentős hőingadozások, tehát a talaj és a vizek is egyenletesen tudtak melegedni. A napsugárzás erőssége nem volt annyira erős, mint manapság. Biztos sokan tapasztalták, hogy vannak olyan napok, mikor azt mondjuk, hogy éget a nap. Régen erre szinte nem volt példa. A bevezető grafikonon nagyon jól látszik egy erőteljes hőmérséklet növekedés. Bár plusz 1,64 Celsius fokos átlagról van szó, ez nem kevés. Érezhetjük, tapasztalhatjuk, hogy sokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek, sok esetben folyamatosan. Hőségriadó, sőt mostanában már az éjszakai hőmérsékletek is jelentősen emelkedtek. Ennek több kedvezőtlen hatása is van. Sajnos ezeket nem tudjuk kivédeni, csak helyi jellegű dolgokkal. Légkondicionáló, ventillátor. Igen sok helyen jelentkeznek problémák. Túl sok időt nem szeretnék ezzel a témakörrel foglalkozni, még csak annyit: mindenki megtapasztalta már, hogy mit jelent, ha emelkedik a hőmérséklet. Tudom, akik már ebben az időszakban születtek, azoknak ez a természetes. Sajnos az már nem lesz természetes, hogy egyes dolgok már nem úgy lesznek elérhetőek, mint korábban. A mai fiatalok nem vesznek tudomást erről a jelenségről, pedig kellene. Sokkal erőteljesebben kellene hangsúlyozni nekik a hőmérséklet emelkedéssel járó negatív dolgokat. Tudomásul kell venni, hogy a változás itt van, benne élünk. Még valami érdekes. Jelentősen megnőtt hőségnapok száma, és a hőhullámos napok száma.
Azt hiszem, az ábra önmagáért beszél. Nagyon valószínű, hogy egyre inkább részesei leszünk ezeknek az időjárási tényezőknek. Az egyes hőmérsékleti régiók határvonalait át kell rajzolni. Az ábrákhoz nem szeretnék semmit hozzáfűzni. Érdemes egy kicsit elidőzni mellette, és elemezni, mert ilyenek várhatók az elkövetkezendő időszakokban. Ez nem riogatás, hanem mért értékek alapján felállított tények. A mérés a legvalósabb dolog, /persze, nem a torz mérőeszközökkel/ hiszen konkrét adatokat rögzítünk, és hasonlítunk össze. Ez fontos része minden egyes információnak, mert ezzel lehetünk hitelesek. Oda kell figyelni ezekre. Megnőttek a hőhullámos időszakok. Ez főleg a közép-magyarországi, ezen belül a dél-alföldi régiót érinti. Ezeken a helyeken a hőhullámos napok száma túllépi a 14 napot. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan egymást követő napokban van 30 Celsius fok feletti hőmérséklet.
Légszennyezettség.
Valószínűleg nagyon is szoros összefüggés van a légszennyezettség és a hőmérséklet emelkedés között. Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk. Nagyon sok cikk, írás, tudományos értekezés foglalkozik ezzel a témával. Sőt! Napjaink egyik fő problémája, és nem is kicsi. Lehet, hogy azzal kellene kezdenem, hogy vajon mennyi szenet, és mennyi kőolajat termeltek ki eddig, és az elégetés kapcsán mennyi szennyezőanyag került a levegőbe. Sajnos pontosan nem igen lehet megmondani, hogy mennyi kőolajat, szenet, földgázt termeltek ki eddig, valamint mekkora erdőterületeket irtottak ki. Tény, hogy ezek elégetése nyomán hatalmas mennyiségű szennyező anyag került a levegőbe. A tengerek és óceánok valamennyit el tudnak nyelni ebből, de ennek is van határa. Sajnos ez csak a légszennyezettség egyik válfaja. Ehhez még hozzájönnek az azóta feltalált kémiai anyagok által okozott károk. Ezeknek nagyon hosszú listájuk van már sajnos. Az autók kipufogó gázai, a repülők okozta szennyezés, a mezőgazdaságban használt különböző permetező szerek részecskéi, a háztartásokban használt aeroszol anyagok. Vannak becslések arra vonatkoztatva, hogy vajon mekkora mennyiségről beszélünk. Annyira tág határok között mozog ez az érték, hogy nincs értelme ezt konkretizálni. A lényeg, hogy szervesen hozzájárul a hőmérséklet emelkedéséhez a légszennyezettség. Vajon hogyan? A Föld légkörének van egy természetes folyamata. Biztos tapasztalták, vagy hallották a meteorológiai jelentések kapcsán, hogyha felhős az idő, akkor enyhébbek az éjszakák, ugyanis a felhőzet megakadályozza, hogy a hő elhagyja az alacsonyabb légrétegeket. Ugyanez fordított, ha derült az idő. Nincs, ami magakadályozza a hő eltávozását. Ugyanaz a jelenség játszódik le, amikor légszennyezésről beszélünk, ugyanis a szennyező anyagok úgy viselkednek, mint egy felhő. Visszaverik a hőt, nem tud eltávozni, és egy olyan állapot keletkezik, mint egy üvegházban. Ezért is emlegetik ezt a jelenséget „üvegházhatásnak”. A teljesség igénye nélkül néhány leggyakoribb szennyező anyag: kéndioxid, szénmonoxid, fluor, oxidált nitrogén vegyületek.
A levegőnek ugyanúgy, mint a vizeknek van egy természetes tisztulása. A baj az, hogy a légkörbe juttatott szennyező anyagok ezt a határértéket messze felülmúlják. Azaz, hiába újul meg, a káros anyag sokkal több. Ide kívánkozik az is, hogy sok országban be van tiltva a repülőgépes permetezés. Nem véletlen. A légi permetezés alkalmával olyan finom részecskék kerülnek a légkörbe, melyek sok esetben több tíz, esetleg több száz kilométerre is eljutnak, nem beszélve a légkör felső rétegeit. Egy felfelé irányuló légáramlat esetenként néhány ezer méteres magasságba is képes ezeket a részecskéket eljuttatni. Beláthatjuk, hogy légkörünk egyike a legfontosabb közegnek, hiszen az éltető oxigént innen nyerjük. Ennek szennyezése az emberek egészségi állapotát teljes mértékben befolyásolja. Légúti és egyéb betegségeket okoz, ami sok esetben súlyos kimenetelű. Sok más egyéb mellett talán ide kívánkozik az is, hogy talajba és vizekbe engedett szennyező anyagok is belekerülnek a levegőbe párolgás útján, tehát nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a konkrét levegőbe juttatott anyagok mellé még ezeket is hozzátegyük. Környezetünk védelme az egyik legfontosabb ténykedésnek kellene lennie. Sajnos nagyon sokan még most sem látják be, hogy nem lehet végtelenül terhelni a légkörünket szennyező anyagokkal, mert egy idő után visszafordíthatatlan helyzet áll elő. Néhány kutató szerint, ha most megszűnne minden szennyező forrás, akkor sem lehetne megállítani, illetve igen hosszú idő múlva érnénk el a javulás jeleit. Sok esetben nem is gondolunk arra, mi minden okozhat környezet-, illetve légszennyezést. A lentebb látható térkép önmagáért beszél, ha még hozzátesszük, hogy ezek a szigetek nem kis kiterjedésűek.
Becslések szerint az öt szemétsziget összterülete kb. 4,4 millió négyzetkilométer. Pontosan megbecsülni nem lehet, mert folyamatosan változik, formálódik. Ettől sajnos csak nagyobb lehet. A szemétbe került műanyag hulladékok 12%-át elégetik, ezzel is tovább terhelve a légkör amúgy is labilis egyensúlyát. Ha figyelembe vesszük, hogy mióta gyártanak műanyagipari termékeket, nem nehéz elképzelni, mennyit égettek el ebből, és terhelték a légkört. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy nagyon vigyázzunk a környezetünkre, mert igen súlyos károkat okozunk azzal, ha felelőtlenül kihasználjuk, és felelőtlenül gondolkodunk Földünk légköréről is. A tápláló oxigén csak innen származik.
Sajnálatos dolog, hogy nem lehet tudni a szennyezés fokát. Egyszerűen nincs mérés.
Vizek, talajvizek.
Talán nem mondok újdonságot, ha azt említem, hogy fogy az édesvíz, azaz az ivóvíz. Számos ország vízellátását döntően egy nagy folyam biztosítja. A klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a népesség növekedés miatt csökken az egy főre jutó ivóvíz. Meg kell említeni még azt, hogy számtalan helyen a gleccserek vízhozama is jelentős lehet. Sajnos, mint ahogy az elején is utaltam rá, a jégárak jelentősen visszahúzódtak, csökkentek, ezzel vízhozamuk is számottevően lecsappant. Meg kell említeni a csapadék mennyiségét is. Tapasztalhatjuk, hogy az időjárás megváltozása miatt megváltozott a csapadék eloszlása is. Sok esetben aránylag kis területre hullik le nagy mennyiségű csapadék, ez pedig megváltoztatja egy adott folyam vízhozamát. Modellszámítások szerint nem a csapadék mennyisége változik elsősorban, hanem az eloszlása, vagyis a jelenleginél sűrűbben fog előfordulni, hogy egy-egy aszályos idő után egy-két nap alatt esik le többhavi csapadék mennyiség. A vízlelő helyek még terhelve vannak az öntözés által kivett vízmennyiséggel. Ez az egész világon gondot jelent. Némely országban már jelentős, sőt visszafordíthatatlan állapot állt be. Példaként említeném az Aral-tavat. Területe 68 000 négyzetkilométer volt, és a világ negyedik legnagyobb sós vizű tavaként tartották számon. Itt a felelőtlen mezőgazdasági tevékenység vetett véget a tónak. A két nagy folyamot megcsapolták, és elvezették a vizét a rizs és gyapotföldekre. Az eredmény katasztrófát eredményezett. Sajnos ez a jelenség szerte a világon jelentkezik. Némely esetben már olyan kijelentések is elhangzanak, mely szerint a következő években háborúk zajlanak majd az édesvíz miatt. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy jelentősen visszaesett egy adott területen az iható víz mennyisége. Sajnos ehhez még az is társul, hogy a vízlelő helyek egyre inkább elszennyeződnek. A nem megfelelően szűrt víz pedig nagyon sok ember egészségét veszélyeztetheti. Az is gond, hogy a szennyezett vizet miként szűrjük, mi ellen szűrjük. Sok anyag van, ami az utóbbi időkben került ezekbe a víznyerő helyekbe.
De menjünk tovább. Sajnos egy fontos és lényeges dolgot is meg kell említeni. Ez pedig a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt áll fenn. Ugyanis hatással van a folyamok vízhozamára, illetve arra, hogy jelentősen csökken a szintjük, illetve elapadnak. Érdemes egy kicsit tanulmányozni a következő ábrát, sok dologra lehet következtetni belőle. Aggasztó jelek sorakoznak egymás után, és egyre sűrűbben. Ez nem véletlen. Komoly változáson megy keresztül Földünk, és sokkal több időt kellene rászánni arra, hogy még jobban megismerjük működését, hiszen itt élünk, és az utánunk jövő generációk is valószínűleg itt fognak élni.
A leírtakhoz még annyit szeretnék hozzátenni, hogy sokkal jobban oda kellene figyelni a környezetünkre, hogy az utánunk felnövő generációk is élhető bolygón találják meg a megélhetésüket, boldogságukat. Az előrevetített jóslatok, modellszámítások sajnos nem valami kellemes dolgokat mutatnak. Csak az ember tehet arról, hogy milyen a környezete. Ő alakítja, esetleg javítja, rombolja, károsítja, szennyezi. Ezek mind a jövő nemzedékeinek problémája lesz. Kérdés, meg tudják-e oldani, vagy elindul egy folyamat, mely nem fordítható vissza. A keletező állapot kihat mindenre, mely egy nagyon rossz globális egészet fog alkotni. Remélem, nem így lesz.