A Föld egy nagy „kuka”
Az emberiség néhány tízezer, egyes vélemények szerint néhány százezer éve lakja a Föld nevű bolygót. Ha tetszik, ha nem, azóta mindig valamilyen formában termelte a hulladékot. Kezdetben persze ennek semmiféle ökológiai kára nem volt. Aztán ahogy egyre többen lettünk, ez a fajta szemét is egyre csak gyűlt. Ez ma már komoly problémát jelent. Míg kezdetben olyan végtermékek jutottak valahova, amelyek a természetet nem szennyezték, addig ma már ez nem mondható el. Rengeteg olyan anyag van, ami jelentősen megnöveli a kockázatát annak, hogy komoly egészségügyi problémák alakuljanak ki. Időben nem kell nagyon visszamenni. Persze egész pontosan nem lehet meghatározni, hogy mikor, milyen mennyiségben termelt hulladékot az ember. Egy biztos. Fennáll az a tény, hogy a szennyezés, amióta az ember jelen van a bolygónkon, termelődik. Az igazi nagy változást az ipari forradalom idejére lehet tenni. Ekkor indultak mag a nagy gyárak, üzemek, ahol hatalmas mennyiségű szenet használtak fel, hiszen akkoriban a gőzgép jelentette az ipari jelleget. A légkörbe kerülő szén-dioxid ekkor kezdett nagy méreteket ölteni. A későbbiekben, ahogy a tudomány és technológia fejlődött, újabb káros anyagok kerültek a levegőbe.
Az iparosodás őrült tempóban zajlott. A fejlődésnek nem lehetett ellenállni még úgy sem, hogy már felmerült annak lehetősége, hogy nem csak a szén-dioxid felelős a légkör szennyezéséért. Több más anyag is megjelent, amelyek szintén elősegítették a Föld légkörének melegedését. Az erről szóló tudományos kutatások és mérések már az 1970-es években napvilágot láttak. Túlságosan nagy jelentőséget nem tulajdonítottak neki, ahogy manapság sem. Igen, ezt így ki lehet jelenteni, hiszen szinte egyáltalán nem változott azóta semmi a légkörünk védelmével kapcsolatban. Igaz, születtek megállapodások, de azt senki nem tartja be. Így ez a tény meddő próbálkozás.
Aztán egyre komolyabb vegyi anyagok láttak napvilágot. Ennek egyik fajtája a gyógyszer. Ennek a szernek az egyszerű ember számára a kezelhetősége varázslatos. Az viszont talán még érdekesebb lenne, ha tudnánk, hogy ezek a szerek hosszú távon mit okoznak. Félreértés ne essék. Nem a gyógyszerek ellen vagyok. Azok hihetetlen jó felfedezések, és még inkább az, hogy segítenek az embereken. Nem akarok belemenni, hogy hol, miképpen, és mennyit használnak, mert igen széles körben alkalmazható ez a technológia. Inkább azt szeretném érzékeltetni, hogy sok esetben már túlzott ezeknek a szereknek a jelenléte. Csak egy példa. Gyógyszert reklámoznak azért, hogy a vitaminok felszívódjanak. Vagy. Olyan krémet ajánlanak, ami a herpesz ellen jó, már akkor, amikor még meg sem jelenik. Ez egy kicsit túlzás. Igaz, nem is látni már ezt a reklámot. Ezzel csak azt akarom érzékeltetni, hogy már igazából nem is tudják az adott területen dolgozók és a reklámmal foglalkozók, hogy miképpen tudják az embereket rávenni arra, hogy vásároljanak minél több vegyi anyagot maguknak.
Azt hiszem, ez a diagram önmagáért beszél. Csak még egy. A reklámidő jelentős része gyógyszereket mutat. Ez napi szinten történik. A szlogen: a megoldás. Vegyi anyag bevitelével kell egyes dolgokat megoldani. Hogy ennek a mikéntje miért alakul ki, illetve mitől lesz, az egy más kérdés. Fontos megjegyeznem, hogy úgynevezett újkori betegségek jelentek meg.
Ezek az újkori betegségek a laktóz érzékenység, a glutén érzékenység, az ételallergia, az asztma, az allergia. Ma már sajnos a gyerekek körében igen elterjedtek ezek a betegség típusok. Vajon miért? Úgy gondolom, ennek egyik alapja az élelmiszerekben található vegyi anyagok megjelenése. Csak felületesen néztem meg, hogy miket használnak az élelmiszeriparban adalékként. Adalékanyagok: színezékek, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok, antioxidánsok, tömegnövelő szerek, zselésítő anyagok, stabilizátorok, sűrítőanyagok, ízfokozók, édesítőszerek, fényezőanyagok, csomósodást gátlók, csomagoló- és hajtógázok, lisztjavító szerek, zsírsavak, stb. Hát nem döbbenetes? Idővel felröppennek hírek, hogy bizonyos termékekben használt adalékanyagok milyen károsak. Sőt! Ma már szinte nincs is olyan termék, amibe ne lenne valamilyen káros, vagy rákkeltő anyag. Csak halkan jegyzem meg, hogy eléggé valószínű, hogy ez a sok vegyi anyag, amit megeszünk, megiszunk, okozhatja az egyes újkori betegségeket. Mondom mindezt azért, mert gyerekként ezekről egyáltalán nem hallottunk, és nem is tapasztaltunk ilyet. Táborozások alkalmával, amikor az ország különböző területeiről érkeztek gyerekek, egyáltalán nem volt téma, hogy valaki valamire érzékeny, valamilyen termékre allergiás. A reggelit, ebédet, vacsorát mindenki azonos módon fogyasztotta, azaz, nem kellett külön, különleges módon valamilyen ételt elkészíteni. Minden vegyi anyag veszélyes az emberi szervezetre nézve. Az egyik ilyen a mindenki által jól ismert műanyag. Gyakorlatilag a világ legmagasabb helyétől, a világ legmélyebb pontjáig megtalálható ez az anyag. Sőt! Ma már tudjuk, az az óceánok területén hatalmas kiterjedésű műanyag szigetek alakultak ki.
Igen erőteljes növekedés látható a műanyaggyártásban. Bár a diagram nem érzékelteti eléggé, de ezidáig, 2023-ig 8 300 millió tonna műanyag került gyártásra. Ennek elég kis hányada került újrahasznosításra. Legnagyobb részük mindenütt jelen van, úgy a szárazföldön, mint a tengerekben, óceánokban, hegyvidékeken, gyakorlatilag, ahol az ember megfordul, ott jelentkezik a műanyag hulladék is. A vegyi anyagok egyik nagy felhasználója a mezőgazdaság. Megbecsülni sem lehet, hogy mennyi növényvédő szert használtak fel eddig a világon. Vannak olyan rovarölő szerek, melyeket már betiltottak a túlzott mérgezés veszélyük miatt. Vajon mennyi lehet forgalomban, amiről nem tudunk? A növényvédő szerek, illetve a mezőgazdaságban használatos vegyi anyagoknak igen sokféle változata van. Úgymint atkaölő, algaölő, csalogató, baktériumölő, szárító, kioldó, gombaölő, gyomirtó, rovarölő, csigaölő, irtó, stabilizáló, talaj fertőtlenítő, talajjavító, hozamfokozó vírusvakcina, fonálféreg-írtó, növény-serkentő, növekedés szabályozó, sebkezelő, riasztó, rágcsálóirtó, stb. Nem tudjuk, hogy még milyenek vannak. A diagram hazánk növényvédelmével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Természetesen ezen kívül más anyagokat is felhasználnak.
Ha összevetjük az egyes területeken felhasznált vegyi anyagok milyenségét, mennyiségét, akkor beláthatjuk, hogy az emberi szervezet igen erősen meg van terhelve ezekkel az anyagokkal. Talán nem véletlen, hogy különleges betegségek alakulnak ki. Nem lehet tudni, hogy az egyes kemikáliák milyen hatással vannak az egyes szervezetekre. Az egyértelműen látható, hogy nincs pozitív irány. Sőt! Nem véletlen az a megállapítás, hogy Földünk egy nagy „kuka”. Annyi hulladékot termelnek az emberek, melynek kapcsán ilyen titulussal lehet jellemezni bolygónkat. Talán érdemes lenne jobban vigyázni rá!!!
Teljesen meglepődtem, amikor elolvastam két termék összetételét.
Toast szeletelt 500grammos kenyér összetétele
Összetevők: ivóvíz, élesztő, kovászkészítmény, /búzaliszt, starterkultúra, élesztő, savanyúságot szabályozó anyagok, /tejsav, ecetsav/ búzamalátaliszt/, sütőipari keverék, /búzaliszt, repcemagolaj, búzamalátaliszt, emulgeálószer, /zsírsavak, mono- és digliceridjei/, enzim /búzát tartalmaz/, étkezési só, finomított napraforgó-étolaj, cukor, emulgeálószerek, /nátrium-sztearolt-2-laktilát, zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diecatil-borkősav-észterei/, szójaliszt, tejsavópor, tartósítószer /szorbinsav/ lisztkezelő szer /aszkorbinsav/, enzimek /búzát tartalmaznak/.
Házi kenyér
Összetevők: búzaliszt, ivóvíz, élesztő, étkezési só
Adventi mákos tekercs 400grammos
Összetevők: búzaliszt,darált mák, cukor, finomított növényi olajok és zsírok, /kókusz, napraforgó, pálma, repce változó arányban, /, ivóvíz, teljes tojáslé, emulgeálószerek, /nátrium szteraoil-2-laktilát, zsírsavak mono- és digliceridjei, zsírsavak mono- és digliceridjeinek mono- és diacetil borkősav-észterei/, élesztő, sovány tejpor, étkezési só, sárgabarackpüré, tojássárgájalé, módosított keményítő, étkezési sav, /citromsav/ sűrítőanyagok, /cellulóz, nátrium-karboxi-metálcellulóz/, feketerépa koncentrátum, nedvesítőszer,/glicerin, savanyúságot szabályozó anyag, ecetsav/, kelátképző anyag, /nátrium acetátok/, tartosítószerek, /nátrium-propionát, kálium-szorbát/, rizsliszt, gyümölcscukorszirup, sáfrányos szeklice koncentrátum, antioxidáns /alfa tokoferol/ aromák,színezék, /karotinok/, lisztkezelő szer, aszkorbinsav/, enzimek, /búza/.
Házi mákos tekercs
Összetevők: búzaliszt, élesztő, étkezési só, mák, cukor
A világon 4,09 gigatonna /milliárd tonna/ hulladékot termelnek az emberek.
