Mitől lesz hideg?

 Jó kérdés, hangzana el első közelítésben. A válasz viszont eléggé bonyolult. Milyen hőmérsékletek uralkodnak egyes vidékeken? 

Dome Fuji, Antarktisz  - 93 Celsius fok

Vosztok Kutatóközpont, Antarktisz   - 89 Celsius fok

Amundsen-Scott Kutatóközpont, Antarktisz – 82-8 Celsius fok

Dome Argus, Antarktisz – 82,5 Celsius fok

Denali, Alaszka – 73,8 Celsius fok

Verhojanszki, Oroszország – 69 Celsius fok

Klinck Kutatóközpont, Grönland – 69,4 Celsius fok

Ojmjakon, Oroszország – 71,2 Celsius fok

North Ice Kutatóközpont, Grönland -66 Celsius fok

Snag, Kanada – 62 Celsius fok

     Úgy gondolom, hogy ezek a hőfokok eléggé „dermesztőek”. De vajon mi okozza az ilyen mértékű lehűlést? A meleg magyarázata egy kissé egyszerűbb. Az egyre magasabban járó nap felmelegíti a talajt, majd a levegőt. De a hideg? Ez fogósabb kérdés. A tél közeledtével az időjárás jelentésben elhangzik, hogy sarkvidéki eredetű hideg légtömegek árasztják el a területeket. Nézzük meg egy kicsit a listánkat. Négy hely a Déli-sarkon van, kettő Oroszországban, a többi különböző helyeken. A legalacsonyabb hőmérsékletet a Déli-sarkon mértek. Vajon van-e valami összefüggés a helyek és a hőmérséklet között? Egy halvány összefüggés van. Ez a hely az Antarktisz. Itt ugyanis a legkisebb a Föld mágneses mezejének erőssége. A sarkok felett igen sűrűn előfordul a kis mágneses mező jelenléte miatt levegő molekulák lépnek ki a világűrbe. Ez egy mérhető jelenség. Ez azért is érdekes, mert talán magyarázatot ad a hidegre. Az, hogy elindul a hideg légtömeg, rendben van. De mi táplálja a hideget? A meleget a Nap energiája. A hideget milyen energia? A hideget a molekuláris energia biztosítja az én véleményem szerint. Ugyanis, ahol a Föld légkörének részecskéi „elszöknek”, ott a Világűr hidege „beszökik”. Ez magyarázatot adhat, hiszen az űr hőfoka igen alacsony. Megközelíti az abszolút nulla fokot, a mínusz 273,16 Celsius fokot. Ebből jöhet a sarkokon hideg. Ez az állapot olyan lehet, mint a sötét szobában, ha gyufát gyújtunk, világos lesz, fordítva ez nem lehetséges, tehát világos szobában nem tudunk valami által sötétet csinálni. A hőmérsékletek tartományában a meleg egyértelmű, mint a gyufagyújtás, a hideg esetében ez már nem olyan egyértelmű. A sarkokon ez érthető lehet. De mi van a kontinentális vidékeken? Oda hogy kerül igen erős hideg? Az első tényező a Nap alacsonyabb járása. Kevesebb hőenergia jut a talajra. A második a légáramlatok igen érdekes jelenségei. Csak egy példa. Egy igen régi vizsgálat kapcsán, ahol a szennyező anyagok szintjét mérték a levegőben, azt tapasztalták, a szennyezett légtömeg egyszerűen eltűnik a felső légrétegekbe. Keresték a megjelenését, de nem találták. Néhány hónappal később egy állomásról légköri szondát bocsátottak fel, amin olyan műszerek voltak, melyek a levegő szennyezettségét mérték. Az elemzés kapcsán igen érdekes összetételű gázt találtak. A lényeg, hogy pontosan megegyezett az onnan több mint 80 kilométerre lévő kiinduló ponton mért levegő összetételével. Ebből fakadóan könnyű elképzelni, hogy az igen hideg levegő -80-90 Celsius fok, melyeket a sarkokon mérnek, egy ilyen „légifolyosón” jut el ahhoz a földrajzi ponthoz, melynek elviekben semmi köze nem lenne a hideghez, mégis az van. Ennek egyik ékes példája az Oroszországban található Ojmjakon település. A nyári időszakokban bizony még plusz 30 Celsius fok feletti hőmérsékleteket is mértek. Így az éves hőingadozás 100 Celsius fok közelében van. Ez nem kevés. Hazánkban – 35 Celsius fok volt az eddigi legalacsonyabb hőmérséklet. Itt inkább az uralkodó szelek által válik érezhetővé a hideg. Van viszont egy másik kérdés. A kontinens belsejére a hideget sarkvidéki áramlat hozza, ahogy említettem, és ahogy mindenki tudja. Az időjárás jelentésekben is így fogalmaznak. Viszont van egy érdekes dolog. Ugyanis azt említik, hogy derült idő esetén nagy a kisugárzás, így hidegebb lesz éjszaka, ha pedig felhős az idő, akkor a meleg visszaverődik a talaj közelébe, és enyhébb marad az idő. A kipárolgás a talajt hűti, nem a levegőt. Ez olyan, mint amikor a meleg levest szeretnénk hűteni egy kicsit gyorsabban. Megfújjuk, így a leves hűl, nem a fölötte lévő levegő. Ugyanez játszódik le nagyban. A meleg kipárolgás a talajt hűti, nem a levegőt. Akkor mégis, mitől hűl le a légkör? Szerény véleményem szerint ugyanaz játszódik le, mint a sarkokon, csak kisebb mértékben, azaz, a magasabb rétegekből áramlik le a nagyon is hideg levegő. A derült éjszaka ezt eredményezi. Csak még valami. Nem a hó és jég határozza meg a hideg fokát, hanem az áramlatok. Ilyen áramlatok miatt alakulhatnak ki olyan helyeken is igen alacsony hőmérsékletek, ahol egyszerűen nem lenne indokolt. Ilyen például az oroszországi Ojmjakon, illetve ha hazánkat nézzük, akkor a Bükk fennsík alacsonyabban fekvő részei. Ezek a területek külön kategóriába tartoznak. Ennek megállapítása egy külön terület, ugyanis egyáltalán nem valósulnak meg a fentebb leírtak fizikai paraméterei, illetve a légköri folyamatok összességei.