Az eső
A csapadék bármilyen változata a legfontosabb éghajlati változó, amely közvetlenül érinti az embereket. Ezen hatások intenzitása, időtartama, gyakorisága, vagy esetleges hiánya befolyásolja a vízellátást, ebből fakadóan a megélhetést. Az együttes hatása árvizekkel, földcsuszamlásokkal, lavinákkal, más esetekben aszállyal sújt nagy területeket. A csapadék szorosan összefügg a felhők tulajdonságaival, azok méretével. Az egyes kontinenseken is eltérőek a felhőképződési viszonyok. Ebből következik, hogy a csapadék bármely formáját is nézzük, attól függ, hogy mekkora egy adott helyen a kipárolgás, milyen szélviszonyok uralkodnak, milyenek az áramlási csatornák. Nagyban hozzájárul még egy fontos tényező. Ez nem más, mint a levegő hőmérséklete. Ugyanis az egyes hőmérsékleti régiók különbözőképpen tudják megtartani a felhő csapadék mennyiségét.
Az ábrán látható, hogy minél magasabb a léghőmérséklet, annál több a levegő páramegtartó képessége. Ez csak egy állapot arra nézve, hogy mennyire bonyolult egy felhőrendszer, illetve kialakulási módja. Az idejéről is érdemes szólni. Sok esetben igen gyorsan megvalósul az az állapot, amikor rövid idő alatt létrejönnek az esőfelhők. Talán eléggé szembeötlő, hogy milyen kevés „vízről” beszélünk köbméterenként. Ha viszont figyelembe vesszük a felhők kiterjedését, akkor már tetemes mennyiségről beszélünk. Megközelítőleg milyen méretekről beszélhetünk? Sajnos ez nagyon változó. Csak egy példa kedvéért. Vegyünk egy 50 km hosszú, és 20 km széles zivatar felhőt, ami nem tartozik a nagyok közé. A magasságát is középértékben vehetjük, ami 3 km. Ez kereken 3000km3. Ha a hőmérsékletet is egy átlagos szinten nézzük, mondjuk 30 Celsius fokban, akkor a táblázat szerint egy köbméter 30 Celsius fokos levegő 30,4 gramm vizet tud megtartani. A számítás szerint ez már egy ekkora felhőnél 91,2 milliárd liter vizet jelent. Hogy ebből a mennyiségből mennyi esik le, és mekkora területen, az nagyon változó lehet. A nagy zivatarok alkalmával sok esetben, sajnos egyre gyakrabban, rövid idő alatt, kis területen, nagy mennyiség ér talajt. Ez főleg a mezőgazdaságnak nem jó, de úgy vélem, hogy senkinek. Mi történik ilyen esetben? A felső termőtalaj lemosódik, áradások alakulnak ki, aminek a következménye sok esetben katasztrofális. A talajerózió hatalmas probléma. Ami talán még aggasztóbb, hogy egyre növekszik az esőzések által okozott árvizek száma. Azt hiszem, az alábbi táblázat önmagáért beszél. Nagyon nagy anyagi károkat is okoznak ezek az esőzések.
Mondhatnánk azt, hogy nagyon sok csapadék hullik, tehát sok víz van jelen. De hol? Azt kell mondanom, hogy nem ott, ahol kellene. Ugyanis a nagy mennyiség hirtelen lezúdul, és sok esetben nem a folyókba ömlenek, hanem árasztott formában van jelen. Ebből adódik, hogy a felszíni vizek szintje nem emelkedik. Bár az alábbi ábra egy kicsit csalóka, mert ugyan jelzi a csapadékos napok számát, de mint látható már a 0,1mm-nyi esőt is bele veszi a csapadékos napok számába. A 0,1mm-es eső mennyiség, 1 deciliter víznek felel meg. Lássuk be, ez nem valami sok egy négyzetméterre.
Összességében elmondhatjuk, hogy bár a csapadék nagyon fontos tényezője az emberi létnek, a változó időjárási körülmények, a változó éghajlat úgy néz ki, nagy károkat is okoz az emberiségnek. A másik, hogy a lehullott csapadék nem növeli sem a felszíni vizeket, sem a feszín alatti vizeket, amelyek az élőlények számára nélkülözhetetlen folyadék forrás.
Eső, árvizek
Sajnálatos módon már több éve sok helyen az országban jelentős károkat okoznak az un. villám árvizek. A károk bőven meghaladják a százmilliós nagyságrendet. Azért feltennék egy kérdést. Vajon miért nem tesznek annak érdekében, hogy ezeket az eseményeket enyhítsék, amennyire lehet, amennyire tudják? Miért kérdezem ezt? Most már több éve hallani és látni, hogy melyek azok a területek, ahol jelentős károkat okoznak a viharok és a nagy mennyiségű csapadékok. Ennek nyomvonala hazánk területén dél-nyugat, észak-keleti tengely. E mentén 10 olyan megye található, ahol az elmúlt években jelentős károkat okozott a nagy mennyiségű csapadék, és az azt követő villám árvizek. Sok felé jártam az országban, és mindig megütötte a szememet, hogy azok a természetes vízfolyások, árkok, csatornák, melyek azt szolgálnák, hogy nagy esőzések alkalmával a felgyülemlett esővizet elszállítsák, teljesen benőtte a gaz, a fű, sok helyen már bokrok, fák nőttek ezekben a mélyedésekben. Ezeket korábban azért alakították ki, hogy éppen az ilyen esetekben gond nélkül elvezessék a nagy mennyiségű vizet. Lehetne most kérdezni, hogy abban az időben nem voltak ekkora esők, ekkora mennyiségű csapadékot hozó esők? Higgyék el, ha ezek az árkok, csatornák rendben lennének, ha odafigyelnének arra, hogy ezek tiszták legyenek, közel sem lenne ekkora kár. A magasabb helyeken főleg, de még a sík vidéken is régen odafigyeltek erre. Manapság ezek a természetes árkok be vannak szántva, be vannak temetve. Hogy miért? Hogy nagyobb legyen a földterület. Higgyék el, nem azon az aránylag kis helyet foglaló árkon múlik a nagyobb haszon. Amikor viszont szörnyülködnek, hogy elönt a víz, még akkor sem arra gondolnak, hogy szárazabb időben érdemes lenne ezekkel a csatornákkal is törődni. Tudják mit nem értek? Ezek a jelenségek az utóbbi években ütötték fel a fejüket. Még mindig nincs senkinek olyan gondolata, hogy esetleg tényleg ki kellene ezeket a csatornákat tisztítani, hogyha jön egy következő ilyen idő, akkor ne legyen akkora kár hidakban, utakban, terményben, házakban, személyes javakban, stb. Vajon meddig kell várni arra, hogy valakinek ez eszébe jusson, tényleg érdemes lenne az árkokkal foglalkozni? Van olyan település, ahol szinte minden évben bekövetkezik ez az állapot. Még mindig nem tettek semmit. Vajon miért? Nem tudják, hogy ez kire tartozik? Vagy nem tartozik senkihez sem ennek a kezelése? Nem tudnak tenni azért, mert magánterület? Arra is láttam példát, hogy magánterületen sem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Sőt! Talán érdemes lenne az erdőgazdaságoknak is elgondolkodni ezen a problémán, hiszen a dombos, hegyvidékes területek hozzájuk tartoznak. A természet által kialakított vízmosások szintén be vannak nőve bokrokkal, sok esetben fákkal. Ezeket a természetes csatornákat a víz maga alakította ki hosszú évek alatt. Most is ezeken folyna le, ha tudna, de mivel el van szinte tömve, így más helyet, más útvonalat keres magának, és talál, ami aztán egy lakott területen csapódik le, hatalmas károkat okozva. Olyan helyről ömlik a nagy mennyiségű víz, ahonnan nem is számítanak rá, pontosan a miatt, hogy nem a megfelelő mederben folyik a víz.
Forrás: MABISZ
Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon ekkora összegből, mennyi karbantartási munkát lehetne elvégezni, nem beszélve arról, hogy hány családnak okoz igen nagy gondot, ha viharkár éri őket. A testi, lelki megrázkódtatást vajon nem lenne jobb elkerülni? Az esőzések miatt, az egyre gyakrabban előforduló, és aránylag kis területeket érintő földcsuszamlások okozhatnak földrengést. Csak gondoljunk bele. Néha egész hegyoldalak omolhatnak le, csúszhatnak egy völgybe. Ha még azt is hozzávesszük, hogy ezek a hatalmas földdarabok teljesen át vannak itatva vízzel, sőt ha még komoly sziklákat is tudnak magukkal sodorni, akkor elképzelhető, hogy rengést idéznek elő. Egy ilyen omlás alkalmával több tízezer tonna földréteg is mozgásban lehet. Arról ne is beszéljünk, hogyha olyan helyen alakul ki, ahol a szintkülönbség jelentős. Képzeljünk el egy ekkora föld- és sziklatömeget becsapódni úgy száz, kétszáz, vagy esetleg mélyebb területre. Ha kipróbálja valaki, hogy mondjuk, tíz kiló súlyt derék magasságból leejt maga mellé, érezhető a talaj rengése. Ez csak ennyi, de több ezer, több tízezer tonnáról van szó. Nem elképzelhetetlen, hogy ilyen előforduljon olyan helyen, ahol ezek a feltételek adottak. Ez valami hasonló, mint a lavina, csak föld és szikla keveréke, és nem csúszik, hanem zuhan, azaz, egyszerűen leválik a hegy oldaláról. Méterek, esetleg száz métereket zuhanva. Komoly természeti károkat is okozhatnak. Patakok, kisebb folyók vizét is eltudják terelni, ami lakott területeket is veszélyeztethet. Nem beszélve a félelemről, mely kialakul az emberekben, hiszen olyan helyen él, ahol ez előfordulhat. Mindez összefügg azzal, hogy vigyázzunk környezetünkre, nemcsak szűk, hanem még tágabb viszonylatban is.
Talán ide tartozik, hogy nem szabad természetesnek venni, hogy a csapadék hirtelen nagy mennyiségben hullik. A mostani helyzet is igazolja, hogy ez nem magától érthetődő dolog. Lehet azt mondani, hogy régen is volt ilyen. Igen voltak, de azok nem egyszerre nagy mennyiség, hanem több alkalommal hullott közepes mennyiségű eső volt. Ez nyomon követhető az eső napi, havi, évi mennyiségén. Ma már szinte semmi sem természetes. Ez az élet minden területére vonatkozik. Sajnos!
