Űrszemét okozta problémák

    Talán ma már nem elhanyagolható az a tény, hogy irdatlan mennyiségű űreszköz kering a Föld körül. A legfrissebb számok szerint több mint 26 000. Ez nem kis szám. A földi megfigyelő eszközökkel figyelemmel kísért objektumok mérete a maroktelefonnál nagyobb darabok. Az ilyen telefonok mérete 14x7x0,8 cm. Egy ilyen telefon átlagos súlya 140-150 gramm. Miért fontos ez? A válasz egyszerű. Ehhez viszont egy kis segítség.

     Ahogy látható, egy mindössze 1,6 gramm tömegű anyag 39,1 KWh energiát termel. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy 390 darab 100 wattos izzót egy órán keresztül fénylésben tart. Egy egyszerű számítással, ami történetesen egy átlagos telefonra vonatkozik, ami 140-150 gramm, 3421,2 KWh energia termelődik. Úgy 11 000 tonna űrszemét kering a Föld körül, ami egyszer be fog kerülni a légkörbe, és el fog égni a jelentős része. A nagyobbak el fogják érni a felszínt is. Van még egy jelenség, amely energiát termel a légkörben. Ezek nem mások, mit a meteorok. Jelentős részük 0,001-1 gramm közötti súlyúak. Földünk naponta több ezer tonna kozmikus eredetű anyaggal gyarapszik. Nagy részük a légkör felsőbb rétegeiben elég, de vannak nagyobbak, melyek elérik a felszínt. Ezek nagyon látványos égi fényjelenségek, azonban igen nagy energiát közvetítenek a légkörben. Ha ezeket a tényezőket összevonjuk, akkor láthatjuk, hogy igen nagy energiák kerülnek kapcsolatba a légkörrel. Ahogy említettem, több mint 26 000 darab, valamilyen méretű űrszemét kering a Föld körül. Ezek egymásra is veszélyesek, hiszen egy ütközés alkalmával igen nagy energiák szabadulnak fel, melyeknek komoly következményei lehetnek. Addig nincs baj, amíg szemét a szeméttel ütközik. A baj ott kezdődik, amikor esetleg egy fontos műveletet végző műhold sérül, és problémát okoz a földi eszközöknek, vagy egy embereket hordozó űreszköz, vagy űrállomás szenved ilyen balesetet. Visszatérve az alaptémához, látható, hogy milyen nagy energiák szabadulnak fel, melyek a légkört melegítik. Talán elenyésző, talán nem. Bele lehet gondolni, hogy egy apró egy grammos anyag milyen energiával bír. Én úgy gondolom, nem elenyésző mennyiségről beszélünk.  

Valós vagy vélt veszély?

     Az emberiséget mindig is izgatta, miképpen hódíthatja meg a magasságot. Rengeteg kísérlet, sok kudarc, de eredmény is kísérte a vállalkozásokat és a vállalkozókat. A fejlesztők, a találmányok kitalálói arra törekedtek, hogy uralják a magasságokat. Ennek csúcsa 1957-ben következett be, amikor első alkalommal egy ember alkotta berendezést kijuttattak a világűrbe. Ez volt az első mesterséges műhold, a Szputnyik-1. Nagy eredmény volt. Ezután aztán több ország is elérte azt, hogy a saját űreszközét föld körüli pályára küldje. Majd távolabbi területekre is eljutottak. A Hold, a Merkur, a Vénusz, a Mars, aztán a távolabbi bolygók közelébe is sikerült megfigyelő űreszközöket küldeni. Elérkezett egy időszak, amikor műholdakat bocsátottak föld körüli pályára, majd űrállomásokon is dolgoztak, sőt dolgoznak jelenleg is asztronauták. Az első műhold kilövésével kezdetét vette az űrkorszak. Ez a fejlődés. Az ember igyekszik egyre jobban megismerni azt, ahol él, illetve annak közelebbi és távolabbi tartományait. A megismerés fontos és hasznos. Van azért valami, ami igazából egy kicsit aggasztó. Talán ma már nem elhanyagolható az a tény, hogy irdatlan mennyiségű űreszköz kering a Föld körül. Ez azért lényeges szempont, mert egy idő után ezek az eszközök visszahullnak a Földre. A kisebb darabok száma felbecsülhetetlen. De miért is fontos ez? Az egyik szempont, hogy mekkora energia szabadul fel, amikor egy aránylag kis darab bekerül a légkörbe, és elég. A másik, ami talán még érdekesebb, hogy ezek a darabok mit hordoznak? Ugyanis vannak olyan nagyobb alkatrészek, amik elérik a felszínt. Most lehetne azt mondani, hogy a légkörbe kerülve olyan magas hőfok keletkezik, hogy semmi nem marad meg. De mi maradhatna meg, ami esetleg gondot jelentene? A szennyeződések, amik átvészelhetik ezt az állapotot. Mindig is gond volt, hogy megfelelő csírátlanítás után kerüljön egy űreszköz valahová. A leszállt egységek a Holdra, a Vénuszra, a Marsra vihettek magukkal a földi körülménynek között megtalálható baktériumokat, vírusokat. Ez azért gond, mert az ottani állapotok teljesen másak. De inkább fordítsuk meg az irányt. Amik visszatérnek a Földre űreszközök, mindig sterilek, csíramentesek? Az Univerzum végtelen. Mi csak egy kis egységet képviselünk ebben a rendszerben, de részesei vagyunk. Ebből fakad, hogy bárhonnan érkezhetnek ilyen mikrobák a Világegyetem bármely részéről, amelyek megtapadhatnak akár a műholdakon, akár az űrállomásokon, akár az űrszemét valamelyik darabján, ami aztán lehullik, és talajt ér. A világegyetem anyaga mindenhol azonos. A szupernóvák robbanásai alkalmával keletkező anyagok egyformák az Univerzumban. A csillagközi térben is található szervetlen, illetve szerves anyag. Nem is kevés. Ezek találomra szerveződhettek bármilyen formában. Valójában mi lehet veszélyes? Az így keletkezett baktériumok és vírusok. Ezek közül a vírusok azok az anyagok, amelyekre gyakorlatilag nem hat semmi, ugyanis nem élő szervezetek. Akkor aktiválódik, ha olyan közegbe kerül, ami számára kedvező a szaporodáshoz. Ennek egyik lehetséges formája az egyes visszatérő űreszközök, illetve a Föld körül egyre nagyobb számban keringő műholdak felületei.  Jelenleg így néz ki a Föld körül keringő űrszemét.

    Ahogy említettem, több mint 26 000 darabról van szó. A vírus egy rendkívül ellenálló anyag. Viszont arra is kell figyelni, hogy az ember ne fertőzzön meg más területeket, ahová eljut. Talán ez lenne a kisebb baj, hiszen ezeken a helyeken nincs olyan élő szervezet, amely veszélybe kerülne. Nem úgy a földi élet. Tapasztalható volt, hogy elég sok olyan járvány alakult ki a történelem során, amely komoly gondot jelentett az emberiségnek. Ha kicsit szabadjára engedjük a fantáziánkat, akkor beláthatjuk, hogy talán el is képzelhető, hogy valamilyen formában az Univerzum rejtett zugaiból egy meteor becsapódása révén idekerülhetett, és megfelelő közegbe kerülve elkezdett szaporodni, és szedte az áldozatait. Sajnos az is előfordulhat, hogy a laboratóriumokban kifejlesztett különböző anyagok onnan kikerülve okoznak bajt. Ez is kikerülhet egy űreszközzel valahova, ahonnan esetleg mutáció formájában évek múltán visszakerül a Földre. Egy biztos és nagyon fontos. Mindenre alaposan oda kell figyelni, hiszen ma már rengeteg eszközt juttatnak ki a világűrbe, és várhatóan ezek egy része vissza is fog kerülni a Földre, esetleg szennyezetten, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ennek fényében a vélt gond nem is tűnik nagyon annak, hiszen minden darab űrszemét lehet fertőző is. Sajnos a vírusok törzsei mindig a gyógyítás előtt járnak.

    Ui: az emberiség is vírusként viselkedik. Talált egy gazdatestet, ahol szaporodhat, és tönkreteheti azt. Ez sikerült. Bárhová is jut el az emberiség, mindig így fog viselkedni. Lásd: kilépett a Földről, és 60 év alatt a körülötte lévő területeket is telerakta szeméttel. Sok idő kell ahhoz, hogy ez megváltozzon. Sőt! Már a Holdon is fellelhető a földi élet bizonyos apró változata.

      A fent említett 26 000 darab űrszemét 10 cm-nél nagyobb méretű. Továbbá kb.130 millió egy milliméternél nagyobb, valamint egy millió 1cm-nél nagyobb törmelék kering a Föld körül. Együttes tömegük úgy 11 000 tonna. Az elkövetkezendő időszakokban példátlan mennyiségű űreszközt akarnak Föld körüli pályára állítani. Ezzel megnőnek bizonyos veszélyek az emberekre nézve.