A változás alakulása

    Egy kis elemzést szeretnék elvégezni a Föld átlaghőmérsékletével kapcsolatban. Úgy gondolom, elég érdekes ahhoz, hogy szót ejtsünk róla. Szinte napi téma Földünk „életben” maradásáról beszélni. Kell is, hiszen itt élünk. Sajnos azt kell mondani, hogy egyre több gondot jelent megküzdeni a természeti erőkkel, amelyek kialakulnak bolygónkon. Furcsa módon nem nagy értékekről van szó, de a hatását igen erősen érezni lehet. Többször említettem már, hogy ennek a változásnak a kezdete az ipari forradalom idejére nyúlik vissza. Akkor kezdődött meg a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű kitermelése és felhasználása. Több alkalommal is láthatták már ezt a diagramot.

    Látható, hogy miképpen alakult a Föld átlaghőmérséklete az elmúlt időszakok alatt. Ennek tartama 143 év. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy 3,41 Celsius fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet. Ami igazán érdekessé teszi az egészet, hogy amíg 1880-tól 1970-ig 0,15 Celsius fokkal emelkedett ez az érték, addig 1970-tól 2023-ig ez a szám 3,25 Celsius fok. Nem kevés. Annyit még hozzá tennék, hogy az első érték 90 év alatt nőtt ekkorát, addig a magasabb érték 53 év alatt alakult ki. Tehát jóval kevesebb idő elteltével, jóval magasabb emelkedés következett be. Ez a lényeges. Ki lehet jelenteni, hogy a gyökeres változást a 70-es évektől nyugtázhatjuk. Itt kell megemlíteni, hogy éppen összefügg a két időpont. Ugyanis a 70-es évek kutatói már akkor jelezték, hogy valami erőteljes változás vette kezdetét a légkörben, ami a globális melegedés első jele volt. Szomorú, hogy semmiféle intézkedés nem született, illetve az ózonlyuk védelmében igen. Ugyanis a levegőbe kerülő káros hajtógázok meglétét komolyan korlátozták. Ennek meg is lett az eredménye. Jó lenne, ha ilyen korlátozások kerülnének bevezetésre a fosszilis tüzelőanyagok terén is, hiszen ez a legfőbb gond. Igen sok oldalról lehet megközelíteni a mai fennálló légkört terhelő kérdést. Ez az oka, hogy különböző adatokra, információkra támaszkodva, érdekek mentén születnek, vagy nem születnek döntések. Úgy gondolom, hogy inkább nem születnek döntések, pedig igen időszerű lenne már. A Föld próbál megújulni, de a folyamatos szennyezés ezt nem engedi. Az eredmény komoly időjárási szélsőségek kialakulása. Ezeket már komolyan lehet tapasztalni világszerte. Ma már milliók szenvednek a rossz döntések miatt. Változás ezen a téren nem igazán várható, így könnyen elképzelhető, hogy egyre több, és egyre veszélyesebb időjárási szélsőségek alakulnak ki. Ennek minden élőlény a szenvedője. Az emberre nézve több légúti megbetegedés, több hőhullám, ami nagyon veszélyes, több árvíz, erőteljes vihar, aszály, szárazság, sivatagos területek növekedése, stb. alakul ki. Az állatvilág életterének csökkenése, egyes fajok kihalása, új területeken, új káros fajok megjelenése, az állatvilág egyedszámának jelentős csökkenése, az erdőterületek visszaszorulása, az iható víz hiánya, stb. Komoly megállapítások, komoly gondok. Éppen ideje lenne ezen változtatni, ha még lehet. Lehet hallani bizonyos kezdeményezéseket, de olyan átfogó, minden területet érintő, és részletes megoldási terv nincs, ami azt a célt szolgálná, hogy próbáljunk változtatni a dolgokon addig, amíg lehet. Vajon lehet még? Ugyanis a legtöbb nyilatkozat arról szól, hogy még lehet módosítani. Vajon tényleg így van? Vagy ez is olyan, mint a döntéshozók álláspontja, hogy még nincs baj, de igyekszünk megoldást találni. Ők sem találnak, de úgy néz ki, nem is akarnak, míg a másik oldal azt emlegeti, hogy még lehet, de az, amit emlegetnek, mikor következik be. Érdekes álláspontok, még érdekesebb vélemények, viszont az idő halad, a káros anyag kibocsátás nem csökken minden más tényezővel együtt. Akkor most igazából, hogy állunk? Sajnos azt választ szokták mondani, hogy a megoldás „odaát” van. Az viszont nem ismeretes. Van egy komoly probléma, ami közel nyolc milliárd embert érint, valamint a növény- és állatvilág teljes állományát, amiből az ember is részesül. A táplálék, az ivóvíz veszélyben van. Sőt! Ma már vannak területek, ahol ezek a dolgok napi szinten jelentkeznek. A következmény elvándorlás, melynek következménye környezetterhelés.

  A változás veszélyei

    Talán erősnek tűnik a kifejezés, hogy veszély. A helyzet az, hogy ez a szó már idejét múlta. Már nem veszély van, hanem katasztrófa. Igen sok cikk, konferencia, szakmai fórum, stb. foglalkozik a klímaváltozás okozta problémakörrel. Sajnos, de azt kell mondani, hogy csak foglalkoznak vele, de nem tesznek semmit. Komoly szakembereket kérdeznek, de még most is sok esetben az a válasz, hogy még rendbe lehet hozni mindent. Senki nem meri, vagy nem akarja kijelenteni, most a témával foglalkozó szakemberekre gondolok, hogy igen nagy baj van. Úgy gondolom, hogy ahhoz nem kell különösebb szakértelem, hogy lássuk, milyen károkat okoznak világszerte a különböző természeti változások. Az idősebb generáció már saját megfigyelését és tapasztalatát tudja felsorakoztatni a mellé, hogy milyen drasztikus változások alakultak ki 60 év alatt. Ezek a változások sok esetben nem egyenletesen alakulnak ki. Területi eloszlást is megfigyelhetünk. Sőt! A Kárpát-medence kifejezetten kiemelt régió, hiszen a neve is mutatja, egy mélyedésről, egy medencéről beszélünk, ahol minden időjárási tényező erősen megrekedhet. A nagy erővel érkező frontok átlépik a hegyeket, de mivel energiát veszítenek, így nagy valószínűséggel tovább maradnak a medencében. Ennek hatására az egyes szélsőséges jelenségek, hőmérséklet emelkedés, csapadékeloszlás, erősebb szelek, egyre inkábban, és egyre sűrűbben fognak előfordulni. A klímavédelem, az éghajlat stabilitása elengedhetetlen feladat. Ha ez nem következik be, akkor jelentős anyagi károkat fognak szenvedni a települések. Persze ezt el lehet mondani az egész bolygónk területére. Míg korábban az egyenletes, kiszámítható időjárást tapasztaltuk, addig ez mára már teljesen megváltozott. Az időjárási előrejelzés ma már csak jóslat szintjén valósul meg. A várható időtartam ebben az esetben esetleg 1-2 nap. Nem is lehet több, hiszen éppen a szélsőségek, és a hirtelen változó légköri viszonyok miatt ez nem lehetséges, illetve nagyon körülményes megmondani, hogy mi várható. Van olyan, és egyre gyakrabban, hogy sok esetben előfordul lokális rendszerű változás, amikor kis területen történnek nagy változások. Milyen jellegű változásokról beszélünk? Először említést szeretnék tenni arra, hogy mi okozza mindezt. Egyértelmű, hogy az ember felelőtlen viselkedése, és felelőtlen magatartása a természettel szemben. A túlzott energiaéhség azt eredményezte, hogy igen erőteljesen felszaporodott az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben, mely megemelte a hőmérsékletet. Ugyanis minden változásért a hőmérséklet emelkedés a felelős. Nem véletlen emlegetik az a bűvös 1,5 Celsius fokos emelkedést éves átlagban. Készültek korábban is mérések, és jelenleg is tartanak ezek a rögzítések, de a modellszámításhoz nem elegendőek ezek az adatok. A természetben minden összefügg mindennel. Az 1,5 Celsius fokos emelkedés felett nincs modell. Nem lehet kikövetkeztetni, hogy mi lehet. Annyira összetetté válik a rendszer, hogy nem lehetséges megmondani a változás mértékét, helyét, időtartamát, erősségét. Ha egy pillantást vetünk a diagramra, érdekes dolgot tapasztalhatunk. 90 év alatt 0,15 Celsius fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet a Földön, míg 53 év alatt 3,25 Celsius fokkal. Ez nagyon sok. Egyáltalán nem véletlen, hogy erősen szorgalmazni kellene a káros anyag kibocsátás mértéké

    Sajnos már vannak komoly kimutatások arra nézve, hogy számszerűsítve mekkora változásokat lehet tapasztalni. Itt nem beszélünk nagy időintervallumról. 10 év, ennyi idő alatt ilyen jelentős változások következtek be. Látható, hogy nem kicsi a módosulat. Igen kitűnik ezek közül a vihar és árvizek gyakorisága. Ez a kettő okozza a legnagyobb veszteségeket, sajnos sok esetben nem csak anyagi veszteségekről beszélünk. Igen összetett dologgal állunk szemben.

    Mégis mik lehetnek azok, melyek ezeken kívül változnak? A hóhatár emelkedése, az erdők zsugorodása, a sivatagok terjeszkedése, a talaj fényvisszaverő képessége, erdőtüzek, a fagyott talaj felolvadása, az éghajlati övek eltolódása. Csak néhány a sok közül. A felsoroltak megváltozásával a növényzet is, és az állatvilág is változáson esik át. Hogy milyen irányba, az nagy kérdés. Egy adott területen élő fajok átalakulása drasztikus dolgokat eredményezhet. Egy dolgot külön is szeretnék megemlíteni. Ez nem más, mint a talaj fényvisszaverő képessége. Miért lényeges ez? Csak gondoljunk a gyerekkorunkra, amikor még voltak telek, és volt hó. A tél végi napsugár a fák tövénél, a hó alól kilátszó fűszálnál, azaz, a sötétebb részeknél hamarabbi olvadást eredményezett. Ugyanez történik a sarkvidékeken, a gleccsereknél, a fagyott talajnál is. A hó fehérsége visszaveri a hősugarakat, a sötétebb elnyeli, ezáltal melegíti a környezetet. Egyre nagyobb területeken történik színváltozás, azaz, a fényvisszaverés mechanizmusa. Sajnos negatív irányba.  

      Az erőteljes változások erőteljes károkat is okoznak világ szerte. A kár, a helyreállítás, és a velük járó rengeteg munka igen nagyon megterheli az embereket. De nemcsak ez a baj. Olyan természeti körülmények alakulnak ki, amelyek már nem teszik lehetővé jó néhány millió ember újbóli otthonteremtését. Elindul egy vándorlás. Ennek az a nagy hátránya, hogy egy adott területen alakulnak ki hatalmas kolóniák. Ez újabb problémát szül. Ellátás, élelmezés, hulladék, energia, munkahely, iskolázás, egészségügy, stb. Egy új közösség alakul ki, melyekben óhatatlanul is előfordulnak konfliktusok. Ezek elkerülhetetlenek. 

   Az emberiség intelligencia szintje még igen messze van attól, hogy a világ normálisan működjön. Ez érvényes a természethez, és a környezetéhez való viszonya. Ennek normális kezelése elmaradt, és íme, látszik az eredmény. Küszködik, próbálkozik, sok esetben illúziókat kerget, ámítja magát, hogy még lehet másképpen is. Hát igyekezni kell!