Oxigénhiány a vizekben
Azzal kezdeném, hogy minden vízben élő állatnak, legyen az tó, folyó, tenger, vagy óceán, ahhoz, hogy életben maradjon, oxigénre van szüksége. Most igazán nagy szükség van oxigénre a folyókban, tavakban, mert a nagy meleg hatására csökken a vízszint, illetve nem tud kellőképpen keveredni a víz, így oxigénhiány lép fel. Magát az oxigén felvételt a halak egy különleges szervükön keresztül veszik fel. Ez nem más, mint a kopoltyú. Fiatalként magam is megtapasztaltam, hogy mit okoz az, ha a halak nem jutnak megfelelő és elegendő oxigénhez. Amikor a 60-as évek elején volt egy árvíz, ez éppen a nyári időszak kezdetén volt, igen magas volt a Duna vízszintje. Az ár levonulása után a víz cseréje miatt leengedték a vizet a Duna ágából. Jött az akkor még melegnek mondott nyári időszak, és a halak kezdtek pusztulni. Vajon mitől? Igen, az oxigén hiánytól. Hogy lehet ez? Egyszerűen úgy, hogy a szokásosnál nagyobb meleg jobban felmelegítette a vizet, mert alacsony volt a vízszint. A halmennyiség hamarabb felemésztette az oxigént a vízben, azaz, elfogyasztotta, és egyszerűen megfulladtak. A horgászok jelentették az első ilyen jelenséget, ami ellen nem tudtak tenni semmit. Várták az esőt, és nagyobb vízszintet. Volt olyan személyes tapasztalatom, hogy egy tóban nem engedték a horgászatot, és a halak annyira felszaporodtak, hogy lehetett látni, amint kibukkannak a vízből és próbálnak oxigénhez jutni közvetlen a levegőből. Semmi nem táplálta a tavat, mert nem volt eső, így a patak sem adott friss oxigéndús vizet. Később mikor már a Dunát télen is látogathattam, láttam, hogy a horgászok lékeket vágnak a jégbe. Ezt nem csak azért tették, mert horgásztak, hanem azért is, hogy a halak friss oxigénhez jussanak. Volt olyan év, hogy a jégtörő hajó ment végig a Dunán azzal a céllal, hogy szintén feldúsítsák a pangó víz oxigén szintjét. Ugyanis a jég lezárja a vízfelületet, és így nem jut friss oxigén a vízbe. Két példa arra, hogy mi az, ami bajt okozhat a vízben élő állatoknak. Mondom mindezt azért, mert egyre inkább hallani olyan hírekről, hogy halak sokasága pusztult el egy adott területen. Én nem azt mondom, hogy minden esetben ott is a víz oxigén hiánya okozza, okozta a halpusztulást, de azt figyelembe kell venni, hogy a hőmérséklet emelkedésével a vizek oxigén szintje csökken. A felszíni vizek oldott oxigén tartalma 0-30 mg/dm3 között van. Van egy kritikus érték, ami alatt a vizek oxigén hiányáról beszélünk, ez pedig 4mg/dm3. Mit jelent az oldott oxigén? Az oldott oxigén azt jelenti, hogy mekkora mennyiségű oxigént tud a víz megkötni. Ez nagyban függ a víz hőmérsékletétől.
A vizek oxigénszintjét még nagyban befolyásolják a vízben lévő anyagok lebomlása, mely szintén oxigént emészt fel. Sok esetben látni már, hogy valamilyen eszközzel bolygatják meg a víz felszíni részét, elősegítve a víz oxigén felvételét. Van még más tényező is, ami befolyásolhatja az egész rendszert. Ez nem más, mint a vizek savasodása. Ez egyaránt vonatkozik az édesvizekre és a tengervizekre. Sőt! Ma már egyre inkább foglalkozni kell a világtengerek sótartalmának változásával is. Ugyanis a hatalmas gleccserek olvadása, valamint az egyre többször leszakadó több száz négyzetkilométernyi nagyságú jéghegyek, melyeknek tömege már igen jelentős, valamennyire hígíthatja a tengerek sótartalmát. Persze az is elképzelhető, hogy ennek üteme nagyon lassú, oly annyira, hogy a tengeri élővilág alkalmazkodni tud a változásokhoz. Ami viszont eléggé gyors, az a melegedés. A nagy koralltelepek egyre inkább megsínylik ezt a változást. Itt megint jelentkezik az az érdekes következtetés, mely szerint a természetben minden összefügg mindennel.
2023 augusztusában a floridai partoknál a tengerfelszín hőmérséklete 38,44 Celsius fok volt.
Forrás: Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).
A vízhőmérsékleti adatok mínusz 1,84, és plusz 31,1 Celsius fok között változnak. Sajnos már mértek ennél melegebb tengervizet is. Ahogy látható a diagramból is, 30 Celsius foknál már közelít az érték a kritikushoz, azaz, a 4mg/dm3 értékhez. Egy érdekes összefüggést még meg szeretnék említeni. A Föld légköre különböző gázokkal kezd megtelni. Ez azt jelenti, hogy megváltozik a levegő, a légkör összetétele. Ez mérhető is. Ha egy adott térfogatú levegőbe plusz szennyezőanyagot adagolunk, akkor az a légtömeg felhígul. Nagyon könnyen el lehet képzelni, hogy a világtengerek vizében hasonló folyamatok játszódnak le, azaz, minél több szennyező anyagot köt meg a víz, annál inkább felhígul, így kevesebb oxigént tud tárolni. Ebből fakad, hogy könnyen lehetséges, hogy az egyes halfajok időnkénti pusztulása az oxigén hiány jelenléte.
Oxigénhiányos területek
Talán furcsának tűnik ez a megfogalmazás, de sajnos már kialakultak a Földön olyan pontok, melyeknek környezetében nincs, vagy kevesebb az oxigén, mint kellene. Az elmúlt 50 év kutatása feltárta, hogy több mint a négyszeresére nőtt a holt, oxigén nélküli övezetek nagysága a világ óceánjaiban. Ez azért is fontos, mert az oxigén megközelítőleg 50 százaléka a tengerekből és az óceánokból származik. A part menti vizek oxigénhiányos térségei több mint tízszeresére nőttek az elmúlt 70 év alatt. Az oxigén csökkenése egyértelműen az emberi tevékenység következménye.
„A klímaváltozás és a vízszennyezés együttesen nagyban növeli a holt övezetek számát és méretét, mind a nyílt óceán, mind a part menti vizekben, ahol az oxigén túlságosan alacsony a tengeri élethez”.
Forrás: MTI
A legismertebb holt övezet a Mexikói-öböl térsége. Itt olyan alacsony az oxigénszint, hogy az állatok megfulladnak. Ez a terület élőlény mentes. A klímaváltozás következtében az óceánok felszíne egyre jobban melegszik, ennek következménye az algavirágzás, ami elfojtja az oxigént, amikor az algák elpusztulnak és lebomlanak. Ekkor elvonják az oxigént a környezetükből. Így oxigénhiány lép fel. A korallfehéredés is ennek a következménye. Van egy másik oxigénmentes övezet az Atlanti-óceán trópusi vizeiben is. A korábban említett algásodás másik fő oka a műtrágyák nagyfokú elterjedése. Ugyanis a nitrogén alapú műtrágyákat a csapadék a folyókba mossa, onnan pedig a tengerekbe, óceánokban kerül, melynek következménye, hogy elszaporodnak az algák. Ez pedig oxigén elvonással jár. Nagy kiterjedésű oxigénmentes övezetek találhatók a Balti-tengerben, az Adriai-tengerben, a Fekete-tengerben, az Atlanti-óceán nyugati partvidékein, az Arab-tengerben
Ez a szennyezés azt vonja maga után, hogy ezekből a térségekből eltűnik az élővilág, legfőképpen a halak. Ez viszont fontos emberi tevékenységet veszélyeztet, mégpedig a halászatot, mely az ezzel foglalkozó emberek megélhetését veszélyezteti. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. A fő szennyezőanyag a műtrágya. Ennek összetétele jelentősen nem változott az évek alatt. 60 százaléka nitrogén, 24 százaléka foszfor, 16 százaléka kálium. A felszín alatti vizekben is kimutatható a nitrát, pontosan a műtrágya hatalmas elterjedése és használata miatt. Jelenleg megközelítőleg 200 millió tonna nitrogén tartalmú anyag kerül a világtengerekbe. A klímaváltozást kísérő jelenség a melegedés, a tengereket és az óceánokat sem kíméli. Ennek következménye, hogy a melegebb vízben kevesebb az oxigén, ugyanis a melegebb víz kevésbé tudja megtartani az oxigént. A legfrissebb adatok szerint az óceánok oxigéntartalma 50 év alatt 2 százalékkal csökkent. A Nemzetközi Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az 1960-as években 45 alacsony oxigéntartalmú területe volt az óceánokban, ma ez már 700. Drasztikus emelkedés. A felmelegedő óceán oxigénvesztesége felborítja a víz alatti élet egyensúlyát. Van még egy tényező, ami növeli ezeknek a helyeknek a kialakulást, illetve gyakoriságát. Ez nem más, mint a szennyvíz jelenléte. Ez az elegy a benne lévő anyagokkal, melyek bomlása kis mértékben még hőt is termel, és amiben el tudnak szaporodni az algák, szinte ugyanazt az állapotot produkálják, mint a műtrágya. Ez a kétféle állapot alakítja rossz irányba azokat a régiókat, ahol oxigénhiányos területek alakulnak ki. Talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy sok érdekes esemény fog még történni bolygónkon a szennyezések miatt. Itt is sok esetben kémiai változások zajlanak, melyeknek hatása kiszámíthatatlan, és előre nem lehet számítani rá. Az egyes kutatások eredményeképpen fognak ezek a nem várt változások a felszínre kerülni.
