A természet tűrőképessége

   Sokféle adat, információ került már napvilágra, és valószínűsíthetem, hogy még nagyon sok meg fog jelenni az elkövetkezendő időkben. Biztos, hogy fontos olyan dolgokat leírni és közzé tenni, amelyek immár milliárdokat érintenek. A Föld lakossága meghaladta a 8 milliárd főt. Ez nagyon sok. Az ezzel járó terhek most csapódnak le igazán. Most már mérhetően nagy változások zajlanak a szárazföldeken, a vizekben és a légkörben. Rengeteg adat került a kutatók, szakértők, tudósok birtokába. Nagyon sok elmélet, kimutatás, várható változások láttak már írott formában napvilágot. Megvannak az egyes értékek, azokon történő változások leírása. Magyarul, szinte minden információ megvan ahhoz, hogy a további időkben még több káros anyag kerüljön bármelyik közegbe. Látjuk, érezzük, tapasztaljuk a változásokat. Jó lenne már igazából tenni is valamit. Amikor arról van szó, hogy az emberiség fennmaradása a tét, akkor nem hinném, hogy túlságosan sokat kellene gondolkodni. Vagy mégsem? Az érdek lendület tovább rontja a helyzetet? Az egyes szennyeződéseket, melyet az ember okozott és okoz, a természet próbálja kijavítani. Erre is van példa. Egyet viszont nem szabad elfelejteni. Mindennek megvan a tűrőképessége. Nem volna szabad addig várni, míg ez a tűrőképesség már nem működik, és a Föld természetes öntisztulása megáll. A túlzott szennyezés miatt nem képes megújulni. Fogynak a mezőgazdaságilag megművelhető területek, fogy az iható ivóvíz mennyisége, erőteljesen változik az éghajlat, a légkörbe kerülő káros anyagok rontják a levegő tisztaságát, egyre több hulladék kerül a természetbe, egyre nehezebb az emberek élelmezése, nőnek a konfliktust okozó problémák, egyre nagyobb a természet okozta veszélyeztetés miatti elvándorlás. Ez csak néhány a sok közül, amit rövid időn belül meg kellene oldani. Vajon számíthatunk erre? A legfontosabb, hogy a biológiai sokféleség megmaradjon, az éghajlatváltozás miatti elvándorlás okozta konfliktus megoldódjon, megmaradjon az élelmiszer biztonság, megmaradjon a fenntartható fejlődés, megmaradjon az emberek egészsége, megmaradjanak a vizek, a szárazföldek és a légkör kedvező állapota, megmaradjon környezetünk tisztasága.

    Látható, hogy a legfontosabb adatok növekednek. Vajon meddig képes a Föld az egyensúlyt fenntartani? Nagy kérdés. Még ma is igen sokan akadnak, akik azt vallják, hogy  nincs semmi baj, minden rendben van. A szomorú az, hogy ezt tudósok állítják. Valamit nem értek, lehet, hogy csak én. Ha egyszer olyan adatok látnak napvilágot, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy jelentős változások vannak folyamatban, és ezek az idő előrehaladtával növekedni fognak, akkor miért állítják az ellenkezőjét. Nem kell kutatónak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy 60 év alatt jelentős változás állt be. Most vagy nem akarják bevallani, vagy túl sok pénz forog kockán. Azt kell mondani, hogy ezt a gyönyörű bolygót csak egyszer lehet tönkretenni. Nincs több esély. 

Kicsit bővebben az UV-ról

   Itt vannak a jó idők, és az emberek egyre többet tartózkodnak a szabadban, illetve szeretnének tartózkodni. A lényeg, hogy azért meg lehet oldani, hogy az éltető napsugár érjen minket, hiszen fontos szerepe van az emberek életében. A Nap sugarai kedvezően hatnak a Földre, hiszen hosszú, ideje ezt teszi, és minden attól függ, hogy ez mennyire állandósul. Az eddigi kutatások megnyugtatnak a felől, hogy még igen sokáig fennmarad ez az állapot. Mindent a Nap szabályoz a Föld felszínén. Jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen. Azonban egyre több olyan hír lát napvilágot, melyben nem túl sok jót írnak éltető Napunkról. Mivel egyre több órán át süt a nap, és egyre többet töltünk a lakáson kívül, óhatatlanul is érnek a napsugarak. Sőt! Sokkal több napsugárzás ér bennünket. Szerencsére. A szervezetnek nagyon fontos a napsütés, a napfény. Csak egyet említek a sok közül, a D-vitamin. A napsugárzás hatására termelődik a szervezetünkben. Ez a vitamin nagyon sok mindenért felelős. Ha megfelelő mennyiségben termelődik, akkor szervezetünk jól működik. Sajnos több írás is előkerült, mely egyenesen ártalmasnak írja le a napsugarakat, sőt, egy érdekes dolog, mely szerint a napsugaraktól tiltanak, de arra nem hívják fel a figyelmet, hogy ne menjenek szoláriumba. Vajon miért? Mert ez utóbbi a pénzről szól. Már a napozás is komoly pénzbe kerül, ugyanis, különböző vegyi anyagokat ajánlanak annak érdekében, hogy egyáltalán valaki kimehessen a napra. A napsugarakat már egyenesen káros valaminek titulálják, ezért még azt is megteszik, hogy a D-vitamint gyógyszer formájában adagolják az emberek, sőt már a gyógyszer gyártók kéthetes kortól emlegetik a szedését. Milyen érdekes! Nem a napra kell a gyerekeket kivinni egy kis időre, hanem gyógyszert kell velük etetni. Eddig a gyerekek kimaradtak a vegyi kezelésből, most azonban erőteljes marketinggel bevonják őket a rendszerbe. E rövid bevezető után olyan adatokat, információkat írok le, melyek mindenki számára elérhetőek, különböző portálokon. Lássuk.

Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100, és 400 nanométer közötti sugársáv.

UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.

UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.

UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.

Forrás: Wikipédia

Ha figyelmesen elolvassák, a szövegben van egy figyelemre méltó mondat. A következő: „a melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást”. Nem érdekes? Aztán van még valami.

„A 220–320 nm hullámhosszú ibolyántúli sugarainak (UV) hatására az O2 molekula gerjesztődik, majd felbomlik, két egyatomos oxigén szabadgyököt hozva létre, amelyek egyesülnek a kétatomos oxigénmolekulákkal. Az így létrejött háromatomos oxigénmolekula az ózon. A folyamatban megjelenő fölös energiát a semleges nitrogénmolekulák (N2) veszik fel, ezek biztosítják az energiamérleg egyensúlyát. Az ózon elbomlik két- és egyatomos oxigénné. Mivel a napsugarak folyamatosan érkeznek a légkörbe, ez a kémiai reakció folyamatos. Az ózon keletkezése és elbomlása egyensúlyi folyamat, egyidejűleg megy végbe, ezért természetes körülmények között az ózon mennyisége a légkörben állandó. A sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”.

Forrás: „Korunk” folyóirat

    Mi a nagyon fontos ebben az idézetben? Mondom: „a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”. Ez sem elhanyagolható tény.

    A természetes eredetű UV sugárzás forrása a Nap, amelynek a hullámhossz tartománya három részre osztható: – Az UV-C sugárzás hullámhossza 0,10–0,28 mikron között van, az egészségre ez a legveszélyesebb. Szerencsére a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, miközben felbontja az oxigén molekulákat, amelyekből ózon gáz képződik. – Az UV-B sugárzás hullámhossza 0,28–0,32 mikron közé esik. Ez is veszélyes, szerencsére ennek nagy részét a sztratoszférában képződő ózon elnyeli. Az ózon koncentráció csökkenése esetén azonban az egészségi kockázat megnő. – Az UV-A sugárzás hullámhossza 0,32–0,40 mikron között van. Ennek jelentős része eléri a talajszintet, az állatok és emberek bőrében pigment képződést vált ki és hozzájárul a D-vitamin szintézishez, növényekben pedig a klorofill képzésben és a fotoszintézisben játszik szerepet. Az előnyös hatások ellenére, túlzott napozás esetén, ez is okozhat egészségi ártalmat. A mérsékletesség nagy előny, a szélsőséges dolgok mindenben ártalmasak. Van egy anyag, amely megvéd minket, és a földi élőlényeket ezektől a sugaraktól. Ez nem más, mint az ózon. Mi is ez?

„Az ózon (O₃) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög„ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik”.

Forrás: Wikipédia

    Miképpen keletkezik ez az anyag, hol, valamint mennyi? Az UV-sugárzás egy fajtája által keletkezik az ózon. Ez a sugárzás a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, és háromatomos ózont hoz létre. Ez véd meg minden élő szervezetet a földön. Az ózonlyuk kialakulása nagyban függ az időjárástól is, és nem véletlen, hogy épp az Antarktisz fölött figyelhető meg. Az ózonmolekula képződéséhez két dolog szükséges: oxigén és napfény. A Déli-sark a déli félteke téli hónapjai alatt, az Északi-sark pedig az északi félteke téli hónapjai alatt nem kap napfényt, így az ózonképződéshez szükséges két dologból az egyik félévig szinte teljesen hiányzik. Így az említett területek fölött fél évig nincs ózonképződés sem. Az ózonréteg a Föld felett 10 km magasságban kezdődik, és majdnem 50 km magasságig húzódik. Mi az a mennyiség, hogyan mérjük? Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják.

        A műszer az ultraibolya sugárzás intenzitását méri megadott hullámhosszokon. Az adatokból a légoszlop teljes ózontartalma meghatározható. Normális körülmények esetén a mérsékelt égövben az „ózonréteg” 300-320 Dobson-egység „vastagságú”. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérőszáma 200 Dobson-egység alá esik. Az ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. Az 1980-as években 24 ország betiltotta a minket védő ózonréteget károsító vegyi anyagok használatát. Ennek hatására az északi félteke fölött 2030-ra, a déli félteke fölött 2060-ra teljesen helyreáll az ózonréteg vastagsága. Annyit még ehhez kapcsolódóan, hogy az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet nyújt. Az utóbbi időben reklámok hirdetik, hogy felhős időben is napszemüveget kell hordani, ezt azzal támasztják alá, hogy ekkor talán még nagyobb az UV-sugárzás.  Ha utána nézünk, akkor láthatjuk, hogy a hivatalos adatlapon úgy van megadva az UV-sugárzás, hogy felhős időre 0, azaz, nulla az UV-sugárzás. Ennek ellenére a napozásra megadott időtartam 4 óra. Döbbenetes, hogy egy hivatalos adatlapon esős, felhős idő ellenére napozási időtartamot adnak meg. Ezt bárki leellenőrizheti a hivatalos honlapon. Számomra értelmezhetetlen ez az adat. Már ezek az adatok, információk is azt sugallják, hogy alaposan félrevezetik az embereket. Vegyél napszemüveget, és hord, ha kell, ha nem, vegyél napvédő krémeket, és kend magadra, minél többet. Miről szól ez? Hát persze, a pénzről. Elhiszi bárki is, hogy az emberek egészsége a fontos? Ezt már régen el kell felejteni.

       Ahogy az elején jeleztem, itt vannak a napos idők, az emberek egyre többet tartózkodnak a szabadban. Határozottan felszólítanak, hogy napszemüveg, és fényvédő krémeket feltétlenül használjunk. A szemüvegekkel most ne foglalkozzunk. A napozáshoz használt vegyi anyagok, mert erről van szó, a bőrön keresztül felszívódnak, és bekerülnek a véráramba. Eddig semmilyen vizsgálat nem volt, és nem foglalkoztak azzal, hogy ezáltal milyen káros behatás éri az emberi szervezetet, és azt sem, hogy milyen elváltozásokat okoznak ezek a szerek a szervezetben. Ezeket a szereket 15-30 perccel a napozás előtt fel kell kenni a bőrre, és fürdőzés után meg kell ismételni. Magyarul, bőven van ideje beszívódni a káros anyagoknak a szervezetbe, és ezt még többször is meg kell tenni egy strandolás során. Mire hívják föl a figyelmet? Tudni kell a bőrtípust, tudni kell az aktuális sugárzási szintet, aztán lehet választani. De ezzel még nincs vége. Ugyanis a faktorszám csak azt mutatja meg, mennyire véd az adott termék az UV-B sugaraktól. Pontosabban, a faktorszámból elméletileg lehet következtetni az UV-A védelemre, de ennyiből még nem jön automatikusan, hogy tényleg véd. Ebből az következik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy egyáltalán az adott termék alkalmas-e arra, amire kínálják. Magyarul, nyugodtan lehet kenni, de semmi értelme nincs. Itt érdemes még szólni arról, hogy ezek az anyagok tartalmaznak-e káros anyagokat. Rossz hírem van. Igen. Bárki hozzáférhet a különböző naptejek, krémek, spray-k termékekhez, ahol leírják az összetevőket. Én találomra egyet néztem meg. Megmondom őszintén megdöbbentett. Hogy mi? Nézzük. Az adott termékben 32 összetevő van. Legtöbb összetevőre az jellemző, hogy gátolja az UV-sugarakat. Első kérdés. Akkor miért nem elég egyet beletenni, hiszen a rendeltetése és hatása adott? Én most csak 3 összetevő tulajdonságait szeretném ideírni. Mellesleg van olyan összetevő, ami fel van tüntetve, de 2016 óta semmiféle kozmetikai termékben nem alkalmazható, de mégis jelen van. Általában ezek az összetevők hormonkárosító vegyi anyagok. Nézzük:

Benzophenone-3, /Oxybenzone néven is ismert/ bőrbe hatolva fényérzékenységet okoz. Jelenléte a káros szabad gyökök termelésének növekedését, és a DNS-sejtek támadásának képességét mutatja. Hozzájárul a napsütéses felhasználók körében a melanoma esetek emelkedéséhez, valamint kapcsolódik az ekcémához, és az allergia kialakulásához is. Aggasztó, hogy a vizeletben kimutatható, illetve a szervezet tárolja.

Butyl Methoxydibenzoylmethane, vagy másképpen avobenzon, ezt az anyagot egy erős napvédelem titulussal ellátott naptejben lehet megtalálni. Ha UVA-fénysugárzással megvilágítjuk, akkor a keto-formában háromszoros gerjesztett állapotot generál, amely az avobenzont lebonthatja, vagy az energiát a biológiai célokra átviheti, és káros hatásokat okozhat

Homosalate, a Homosalete nevű anyagról több kutatás is kimutatta, hogy befolyásolja a hormonrendszer működését, így kihathat az ösztrogén, androgén és progeszteron rendszerekre. A Homosalete-t és a többi felsorolt anyagot az Environmental Working Group elkerülésre javasolja, hasonlóképp az összes többi, hormon-rendszerre ható fényvédő anyagot is.

    Tegyünk egy összesítést. A napozáshoz használt termékekről semmit nem tudunk, csak annyit, hogy kenjünk magunkra, ha napozunk, mert védjük a szervezetünket a Nap káros sugaraitól, hatásaitól. Az egyes termékekért senki nem vállalja a felelősséget, ha bármi adódik. Sőt! A kiadott cikkekben leírtakért sem vállalja senki a felelősséget. A termékekre vonatkoztatva nincs lehetőség visszakérdezésre, ha esetleg felmerül ilyesmi. Azok a forgalmazók, akik ezeket a termékeket árusítják, semmiféle tájékozottsággal nem rendelkeznek egy adott termékre vonatkoztatva. Ha mégis előfordul ilyesmi, az ott lévő szakember sincs tisztában néhány alapvető fizikai ténnyel. Egyértelműen fennáll az a tény, hogy nem lehet senkihez sem fordulni azzal, hogy tájékoztasson egy adott termékről. Elindul egy folyamat, aminek az a vége, hogy vedd és vidd, ha jó, ha nem. Kicsit erősen fejeztem ki magam, de ahogy említettem semmiféle kontroll nem létezik. Mivel bizalomról már nem beszélhetünk, így megmarad, hogy kétkedéssel fogadunk valamit, amit reklámoznak, hirdetnek, és egy kis utána járással bizonyosodik, hogy az nem úgy van, mint ahogy emlegetik. Na, ekkor nem lehet senkihez sem fordulni, mert nincs kihez. Egyszerűen nincs rá mód, hogy feltegyük a kérdéseket, mert esetleg lennének. Sajnos ilyen egyre több van. Ostobának, butának nézik az embereket. Mi a mozgatója ennek? Hát persze, a pénz. Valamit még szeretnék megemlíteni. Utaltam arra, hogy mi a mérőszáma a napsugárzásnak. Emlékeznek? A Dobson-egység. Ez az érték szerepel a föld országait feltüntető térképen is. Miről szól ez? Arról, hogy 300 DU  a normális értéke az ózonrétegnek, és hogy 200 DU érték még védelmet nyújt. Több számítás is létezik, ebből adódik, hogy itt sincs egységes rendszer, azaz, nem tudják az embereket kellő bizonyossággal tájékoztatni. Nincs megbízható információ. Csak egy példa.

Ebbôl a „hétköznapi használatra” szánt, a sugárzás intenzitását kifejezô UV-indexet (UVI) a 2-es bőrtípusra kapott értékhez (1 MED = 250 J/m2 , illetve 1 MED/h = 0,0694 W/m2 ) illesztették, és úgy definiálták, hogy a szokásos napi maximális UV-sugárzási értékek egy kis számokat tartalmazó (nagyjából 10-ig terjedô) skálán kifejezhetôk legyenek: 1 UVI = 0,025 W/m2 = 0,36 MED/h. Ennek alapján az aktuálisan mért UV-intenzitásból kiszámítható az a maximális napozási idô, ami alatt már éppen bekövetkezik a bőr kipirosodása. Egy példa: ha az UV-index értéke 5, az intenzitás 5 UVI = 0,125 W/m2 . Ezt 2000 s-mal kell szoroznunk ahhoz, hogy 1 MED = 250 J/m2 értéket kapjunk. Ez a 2-es bőrtípusra azt jelenti, hogy 2000 s ≈ 33 percnyi napozás.

Forrás: „UV-Sugárzás Mérése a Cern-I Tanulmányúton” című cikkből

       Ugye értik? Ha ilyeneket írnak, semmi más mondanivalója nincs, csak az, hogy mennyire tudományos, és hogy mennyire igaz. Ez arra sarkalja az embereket, hogy használják az adott terméket. Igaz, fogalmuk sincs a leírtakkal kapcsolatban, de jól hangzik, és nyomatékot ad valaminek. Az utca embere ebből semmit sem ért. Valószínűsíthető, hogy sokkal több hasonló írás fog megjelenni, mert ez már sajnos egy örök téma. Sok más is az, csak most éppen ez került látótérbe. Semmi ellenvetésem nincs az ellen, hogy cikkek jelenjenek meg ezzel kapcsolatban, csak akkor olyanok, melyek ténylegesen azt szolgálják, hogy valóságosan mit lehet tenni anélkül, hogy bármiféle kár származzon az egészből. Mert, hogy ártalmas, az biztos. Sajnos ki lehet jelenteni, hogy manapság már mi nem ártalmas. Sajnos mindig kiderül valami valamiről, hogy miért kell vigyázni vele, illetve milyen káros anyagokat tartalmaz.

    Mostanában nagyon hangsúlyozzák a parabén mentes termékeket. Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés: eddig benne volt abban a termékben? Most ez a kulcsszó, hogy ezért használják ezt, mert már nincs benne? Valami hasonló dolgok zajlanak minden területen, a baj az, hogy ezeket nem lehet ellenőrizni. Legyen az bármi. A tájékoztatóra rá lehet írni akármit. Ha egyszer a bizalom megrendül egy adott termék iránt, nehezen lehet visszafordítani. Illetve rosszul fogalmazok. Az emberekben nagyon sokáig az első benyomás, illetve az marad meg, amit állandóan hallanak. E szerint döntenek. Innentől kezdve nagyon nehéz jobb belátásra bírni, még akkor is, ha az a valami ténylegesen ártalmas, vagy éppen nem azt szolgálja, amit mondanak róla. Az emberi gondolkodás eléggé bonyolult, ráadásul, ha hiszékenységgel és tudatlansággal társul. Akkor bármi valóságosat mondasz valamiről, nincs igazad. Ez a kőkemény marketing, amitől nem sajnálják a befektetést. Kicsit eltértem az adott témától. Hogy mennyire nem egyértelmű a tájékoztatás a témában, egy cikk azt taglalja, hogy a krémek csak mérséklik a sugárzás hatásait. Akkor miről beszélünk? Miért butítják az embereket, hogy így, meg úgy védelmet nyújt, mikor pontosan tudják, hogy szinte semmire nem valók ezek a termékek, pontosabban, éppen arra nem, amire mondják. A sokrétű tájékoztatásról sokan azt gondolják, nincs ezekkel semmi baj. Sajnos van. Annyi meghatározás, annyi idegen kifejezés, annyi jelentősen eltérő vélemény lát napvilágot, hogy nem lehet valóságosan eligazodni bennük. Megmarad a bizonytalanság, mert bármilyen szakembert megkérdezünk, nem tud egyértelmű választ adni. Nem ide tartozik, de tudják: kérdezze meg kezelőorvosát, stb. Ma már minden erről szól. Egy dolgot lehet tenni, információkat kell gyűjteni, adatokat kell gyűjteni, több helyről kell tájékozódni, több mindenkivel kell beszélgetni egy bizonyos témáról. Elő kell venni azt a tudást, amellyel rendelkezünk, mert sok mindent teljesen másképpen értelmeznek, teljesen másképpen tanítanak, mint ahogy a valóságban van. Az egyes definíciókkal, meghatározásokkal is sok probléma van. Ezeket nem lehet másképpen áthidalni, visszaültetni a valóságba, mint széleskörű rálátással, és tudásunk fejlesztésével. És most kapaszkodjanak meg. Idézem:

„Akad még egy fontos eleme a védekezésnek, ez pedig a kötelező tájékozódás. Hazánkban az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) naprakész UV-térképpel, UV-adatokkal segít abban, hogy ismerjük a legveszélyesebb területeket és időszakokat, vagyis érdemes tavasztól őszig nyomon követni az adatokat és az UV-indexet. 

Mi az az UV-index?

Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet-előrejelzés.

Az UV-index értékei nullától indulnak felfelé egy skálán, amely 1-től 10-ig jelzi a veszély fokát. Minél magasabb az index számértéke, annál nagyobb az UV-kockázat, vagyis adott idő alatt annál gyorsabban következhet be a szem vagy a bőr károsodása.

Európában, hazánkban is az index jellemzően nem haladja meg a nyolcat, de bizonyos tényezők együttállása esetén azért lehet magasabb, például vízparti üdülőhelyeken vagy magasan fekvő területeken.

Forrás: life online portál

 Tehát az UV-index az egy becslés. Nem mérés, becsült érték. Hogy tanultuk? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. A becslés azt jelenti, hogy vagy ennyi, vagy annyi, én ennyire határozom meg, te meg annyira. A becslés nem tudományos tétel. A mérés igen. Erre a becsült értékre hivatkoznak. Ez nem hivatkozási alap, mert nem rendelkezik valós, mért adatokkal, csak feltételezett értékekkel, vélhető, becsült adatokkal. Aztán, hogy máshonnan is információt szerezzünk, a következő jelent meg:

UV mutató 

„Az UV index naponta előrejelzi a napsugárzás várható kockázatát. Az index az UV intenzitás szintjét 0-tól 10+ -ig terjedő skálán jósolja, ahol a 0 a minimális túlzott expozíciós kockázatot jelzi, 10+ pedig nagyon magas kockázatot jelent”.

Forrás: The Ozone Hole

    Itt már jóslásról is szó van. Innentől kezdve komolytalan az egész. De nézzünk egy harmadik meghatározást. Elnézést, de a magyar fordítás nem valami jó. 

„Az ultraibolya index vagy UV Index egy nemzetközi szabvány mérési erőssége a leégés termelő ultraibolya (UV) sugárzás egy adott helyen és időben. A skálát a kanadai tudósok 1992-ben fejlesztették ki, majd az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és a Világ Meteorológiai Szervezete 1994 -ben fogadta el és standardizálta . Elsősorban a nagyközönségnek szánt napi előrejelzésekben használják, és egyre több órai előrejelzésként is elérhetővé válik. Az UV Index van kialakítva, mint egy nyitott végű lineáris skála, közvetlenül arányos a intenzitása az UV-sugárzás okozza leégés emberi bőrön .

Forrás: Wikipédia

     Itt arról van szó, hogy egy adott napon reggeltől egyenes vonalban emelkedik az UV erőssége. Nem tudni a viszonyítási alapot, tehát nem tudjuk mihez viszonyítani, azaz, kérdéses az érték. Magyarul, mihez képest változik az érték? A hazai tájékoztatás a következő képen néz ki:

Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.

Forrás: időkép

    Azt hiszem, ehhez sok hozzáfűzni való nincs. Érvényesül a tájékoztatás korrektségének hiánya. Félreértés ne essék. Miért nem egyről beszélnek? Az információk elmennek egymás mellett, és bizonytalanságot gerjesztenek. Ebből fakad a tudálékosság, mely nagy kárt tud okozni, hiszen sok esetben valótlant közvetítenek. Innen ered az is, hogy az emberek a különböző információkat másképpen kezelik. A lényeg, hogy csak arról szól a tájékoztatás, hogy az rossz, és az ellen a valami ellen védekezni kell. Innentől kezdve nem számít, hogy valós, vagy valótlan állítások vannak. Az emberek fejébe ez lett betáplálva, és mivel nem néznek utána ennek valódiságáról, beindul egy folyamat, mely sok esetben rossz irányba halad. Itt is, mint sok más esetben, az emberek egészségét veszik célba. Gusztustalan, és inkorrekt magatartás ezt le lehet szögezni. Szomorú, hogy a világ ebbe az irányba tolódott el, és egyre inkább e felé halad tovább. Hogy miért? Mert az emberek tudatlanok, tájékozatlanok, és tudjuk, hogy a buta embert lehet a legjobban befolyásolni, vezetni, irányítani. Számomra a mai napig is kérdésként jelentkezik, hogy miért lettek ilyenek az emberek? A tudás, a tanulás, az elme gyarapítása lenne fontos az ember számára. Sajnos nem így van. Ma már a tudás mellékes formula, egy fölösleges adalék, amivel nem érdemes foglalkozni. Miért terhelje magát bárki is azzal, hogy fejlődjön, amikor mindent, hangsúlyozom, mindent megmondanak neki, hogy csináljon, miképpen cselekedjen, mi szerint döntsön. Egy valamit nem szabad elfelejteni. A döntés lehetősége már régen nem az emberek kezében van, ezt csak úgy hiszik. Addig, amíg a véleménynyilvánítás abban merül ki, hogy hallott, olvasott, látott valótlanságokat közvetít, beleszőve saját véleményének egy részét, addig nem beszélhetünk korrekt információ áramlásról, beleértve minden területet. Az illúzió fontos része, sőt, a legfontosabb része a mai társadalomnak. Ez így van a szabadidő eltöltésével is, ami szerves része a témánknak.  Csak kissé józanabbul kellene gondolkodni, és hogy e kis kitérő után a témánál maradjunk, nem D-vitamin túladagolás miatt kellene aggódni, amit már kéthetes kortól ajánlanak adni, hanem odafigyeléssel normálisabb módszert választani. Minden ember számára nagyon fontosak a vitaminok. A D-vitamin főleg. Éltető napunk sugarai ingyen adják ezt a lehetőséget. A média hatására szinte ellenséggé vált a napsugár. Olyan szereket ajánlanak az embereknek, amik sokkal jobban ártatnak, mint a napsugár. A fokozatosság elvét követve a napozás is, és ezzel együtt a D-vitamin kérdése is megoldhatóvá válik. Sokkal nagyobb bajt okoz magának és gyerekének az ember, ha a butaságát teszi előtérbe, és nem gondolkodik józanul. Ez nagyon veszélyes terület, és úgy néz ki, egyre inkább a felé tolódunk, hogy az emberek feletti teljes irányítás létrejöjjön, de talán már létre is jött.

A legutóbbi hír ebben a témában, hogy elismerték a különböző napsugárzástól védő vegyi anyag szervezetre gyakorolt káros hatását.

A változás alakulása

    Egy kis elemzést szeretnék elvégezni a Föld átlaghőmérsékletével kapcsolatban. Úgy gondolom, elég érdekes ahhoz, hogy szót ejtsünk róla. Szinte napi téma Földünk „életben” maradásáról beszélni. Kell is, hiszen itt élünk. Sajnos azt kell mondani, hogy egyre több gondot jelent megküzdeni a természeti erőkkel, amelyek kialakulnak bolygónkon. Furcsa módon nem nagy értékekről van szó, de a hatását igen erősen érezni lehet. Többször említettem már, hogy ennek a változásnak a kezdete az ipari forradalom idejére nyúlik vissza. Akkor kezdődött meg a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű kitermelése és felhasználása. Több alkalommal is láthatták már ezt a diagramot.

    Látható, hogy miképpen alakult a Föld átlaghőmérséklete az elmúlt időszakok alatt. Ennek tartama 143 év. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy 3,41 Celsius fokkal emelkedjen az átlaghőmérséklet. Ami igazán érdekessé teszi az egészet, hogy amíg 1880-tól 1970-ig 0,15 Celsius fokkal emelkedett ez az érték, addig 1970-tól 2023-ig ez a szám 3,25 Celsius fok. Nem kevés. Annyit még hozzá tennék, hogy az első érték 90 év alatt nőtt ekkorát, addig a magasabb érték 53 év alatt alakult ki. Tehát jóval kevesebb idő elteltével, jóval magasabb emelkedés következett be. Ez a lényeges. Ki lehet jelenteni, hogy a gyökeres változást a 70-es évektől nyugtázhatjuk. Itt kell megemlíteni, hogy éppen összefügg a két időpont. Ugyanis a 70-es évek kutatói már akkor jelezték, hogy valami erőteljes változás vette kezdetét a légkörben, ami a globális melegedés első jele volt. Szomorú, hogy semmiféle intézkedés nem született, illetve az ózonlyuk védelmében igen. Ugyanis a levegőbe kerülő káros hajtógázok meglétét komolyan korlátozták. Ennek meg is lett az eredménye. Jó lenne, ha ilyen korlátozások kerülnének bevezetésre a fosszilis tüzelőanyagok terén is, hiszen ez a legfőbb gond. Igen sok oldalról lehet megközelíteni a mai fennálló légkört terhelő kérdést. Ez az oka, hogy különböző adatokra, információkra támaszkodva, érdekek mentén születnek, vagy nem születnek döntések. Úgy gondolom, hogy inkább nem születnek döntések, pedig igen időszerű lenne már. A Föld próbál megújulni, de a folyamatos szennyezés ezt nem engedi. Az eredmény komoly időjárási szélsőségek kialakulása. Ezeket már komolyan lehet tapasztalni világszerte. Ma már milliók szenvednek a rossz döntések miatt. Változás ezen a téren nem igazán várható, így könnyen elképzelhető, hogy egyre több, és egyre veszélyesebb időjárási szélsőségek alakulnak ki. Ennek minden élőlény a szenvedője. Az emberre nézve több légúti megbetegedés, több hőhullám, ami nagyon veszélyes, több árvíz, erőteljes vihar, aszály, szárazság, sivatagos területek növekedése, stb. alakul ki. Az állatvilág életterének csökkenése, egyes fajok kihalása, új területeken, új káros fajok megjelenése, az állatvilág egyedszámának jelentős csökkenése, az erdőterületek visszaszorulása, az iható víz hiánya, stb. Komoly megállapítások, komoly gondok. Éppen ideje lenne ezen változtatni, ha még lehet. Lehet hallani bizonyos kezdeményezéseket, de olyan átfogó, minden területet érintő, és részletes megoldási terv nincs, ami azt a célt szolgálná, hogy próbáljunk változtatni a dolgokon addig, amíg lehet. Vajon lehet még? Ugyanis a legtöbb nyilatkozat arról szól, hogy még lehet módosítani. Vajon tényleg így van? Vagy ez is olyan, mint a döntéshozók álláspontja, hogy még nincs baj, de igyekszünk megoldást találni. Ők sem találnak, de úgy néz ki, nem is akarnak, míg a másik oldal azt emlegeti, hogy még lehet, de az, amit emlegetnek, mikor következik be. Érdekes álláspontok, még érdekesebb vélemények, viszont az idő halad, a káros anyag kibocsátás nem csökken minden más tényezővel együtt. Akkor most igazából, hogy állunk? Sajnos azt választ szokták mondani, hogy a megoldás „odaát” van. Az viszont nem ismeretes. Van egy komoly probléma, ami közel nyolc milliárd embert érint, valamint a növény- és állatvilág teljes állományát, amiből az ember is részesül. A táplálék, az ivóvíz veszélyben van. Sőt! Ma már vannak területek, ahol ezek a dolgok napi szinten jelentkeznek. A következmény elvándorlás, melynek következménye környezetterhelés.

  A változás veszélyei

    Talán erősnek tűnik a kifejezés, hogy veszély. A helyzet az, hogy ez a szó már idejét múlta. Már nem veszély van, hanem katasztrófa. Igen sok cikk, konferencia, szakmai fórum, stb. foglalkozik a klímaváltozás okozta problémakörrel. Sajnos, de azt kell mondani, hogy csak foglalkoznak vele, de nem tesznek semmit. Komoly szakembereket kérdeznek, de még most is sok esetben az a válasz, hogy még rendbe lehet hozni mindent. Senki nem meri, vagy nem akarja kijelenteni, most a témával foglalkozó szakemberekre gondolok, hogy igen nagy baj van. Úgy gondolom, hogy ahhoz nem kell különösebb szakértelem, hogy lássuk, milyen károkat okoznak világszerte a különböző természeti változások. Az idősebb generáció már saját megfigyelését és tapasztalatát tudja felsorakoztatni a mellé, hogy milyen drasztikus változások alakultak ki 60 év alatt. Ezek a változások sok esetben nem egyenletesen alakulnak ki. Területi eloszlást is megfigyelhetünk. Sőt! A Kárpát-medence kifejezetten kiemelt régió, hiszen a neve is mutatja, egy mélyedésről, egy medencéről beszélünk, ahol minden időjárási tényező erősen megrekedhet. A nagy erővel érkező frontok átlépik a hegyeket, de mivel energiát veszítenek, így nagy valószínűséggel tovább maradnak a medencében. Ennek hatására az egyes szélsőséges jelenségek, hőmérséklet emelkedés, csapadékeloszlás, erősebb szelek, egyre inkábban, és egyre sűrűbben fognak előfordulni. A klímavédelem, az éghajlat stabilitása elengedhetetlen feladat. Ha ez nem következik be, akkor jelentős anyagi károkat fognak szenvedni a települések. Persze ezt el lehet mondani az egész bolygónk területére. Míg korábban az egyenletes, kiszámítható időjárást tapasztaltuk, addig ez mára már teljesen megváltozott. Az időjárási előrejelzés ma már csak jóslat szintjén valósul meg. A várható időtartam ebben az esetben esetleg 1-2 nap. Nem is lehet több, hiszen éppen a szélsőségek, és a hirtelen változó légköri viszonyok miatt ez nem lehetséges, illetve nagyon körülményes megmondani, hogy mi várható. Van olyan, és egyre gyakrabban, hogy sok esetben előfordul lokális rendszerű változás, amikor kis területen történnek nagy változások. Milyen jellegű változásokról beszélünk? Először említést szeretnék tenni arra, hogy mi okozza mindezt. Egyértelmű, hogy az ember felelőtlen viselkedése, és felelőtlen magatartása a természettel szemben. A túlzott energiaéhség azt eredményezte, hogy igen erőteljesen felszaporodott az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben, mely megemelte a hőmérsékletet. Ugyanis minden változásért a hőmérséklet emelkedés a felelős. Nem véletlen emlegetik az a bűvös 1,5 Celsius fokos emelkedést éves átlagban. Készültek korábban is mérések, és jelenleg is tartanak ezek a rögzítések, de a modellszámításhoz nem elegendőek ezek az adatok. A természetben minden összefügg mindennel. Az 1,5 Celsius fokos emelkedés felett nincs modell. Nem lehet kikövetkeztetni, hogy mi lehet. Annyira összetetté válik a rendszer, hogy nem lehetséges megmondani a változás mértékét, helyét, időtartamát, erősségét. Ha egy pillantást vetünk a diagramra, érdekes dolgot tapasztalhatunk. 90 év alatt 0,15 Celsius fokkal emelkedett az éves átlaghőmérséklet a Földön, míg 53 év alatt 3,25 Celsius fokkal. Ez nagyon sok. Egyáltalán nem véletlen, hogy erősen szorgalmazni kellene a káros anyag kibocsátás mértéké

    Sajnos már vannak komoly kimutatások arra nézve, hogy számszerűsítve mekkora változásokat lehet tapasztalni. Itt nem beszélünk nagy időintervallumról. 10 év, ennyi idő alatt ilyen jelentős változások következtek be. Látható, hogy nem kicsi a módosulat. Igen kitűnik ezek közül a vihar és árvizek gyakorisága. Ez a kettő okozza a legnagyobb veszteségeket, sajnos sok esetben nem csak anyagi veszteségekről beszélünk. Igen összetett dologgal állunk szemben.

    Mégis mik lehetnek azok, melyek ezeken kívül változnak? A hóhatár emelkedése, az erdők zsugorodása, a sivatagok terjeszkedése, a talaj fényvisszaverő képessége, erdőtüzek, a fagyott talaj felolvadása, az éghajlati övek eltolódása. Csak néhány a sok közül. A felsoroltak megváltozásával a növényzet is, és az állatvilág is változáson esik át. Hogy milyen irányba, az nagy kérdés. Egy adott területen élő fajok átalakulása drasztikus dolgokat eredményezhet. Egy dolgot külön is szeretnék megemlíteni. Ez nem más, mint a talaj fényvisszaverő képessége. Miért lényeges ez? Csak gondoljunk a gyerekkorunkra, amikor még voltak telek, és volt hó. A tél végi napsugár a fák tövénél, a hó alól kilátszó fűszálnál, azaz, a sötétebb részeknél hamarabbi olvadást eredményezett. Ugyanez történik a sarkvidékeken, a gleccsereknél, a fagyott talajnál is. A hó fehérsége visszaveri a hősugarakat, a sötétebb elnyeli, ezáltal melegíti a környezetet. Egyre nagyobb területeken történik színváltozás, azaz, a fényvisszaverés mechanizmusa. Sajnos negatív irányba.  

      Az erőteljes változások erőteljes károkat is okoznak világ szerte. A kár, a helyreállítás, és a velük járó rengeteg munka igen nagyon megterheli az embereket. De nemcsak ez a baj. Olyan természeti körülmények alakulnak ki, amelyek már nem teszik lehetővé jó néhány millió ember újbóli otthonteremtését. Elindul egy vándorlás. Ennek az a nagy hátránya, hogy egy adott területen alakulnak ki hatalmas kolóniák. Ez újabb problémát szül. Ellátás, élelmezés, hulladék, energia, munkahely, iskolázás, egészségügy, stb. Egy új közösség alakul ki, melyekben óhatatlanul is előfordulnak konfliktusok. Ezek elkerülhetetlenek. 

   Az emberiség intelligencia szintje még igen messze van attól, hogy a világ normálisan működjön. Ez érvényes a természethez, és a környezetéhez való viszonya. Ennek normális kezelése elmaradt, és íme, látszik az eredmény. Küszködik, próbálkozik, sok esetben illúziókat kerget, ámítja magát, hogy még lehet másképpen is. Hát igyekezni kell!

Aszály, szárazság

   Sajnos egyre inkább foglalkozni kell ezekkel a fogalmakkal, és azzal, miképpen lehet megoldani ezeket. Öntözés, légnedvesség, sivatagosodás, hőmérséklet emelkedés, lehullott csapadék mennyisége. Ezek a szavak mind azt jelzik, hogy milyen változások vették kezdetüket. Sajnos azt kell mondani, hogy ez nem csak helyi jellegű probléma, hanem általános világjelenség. Az egyes szavak mögötti megértés sok esetben szélsőséges értékeket is mutat. Ahogy szoktam emlegetni, a természetben minden összefügg mindennel. A felsoroltak is szerves részei a másiknak. A szárazságnak és aszálynak az egyik lényeges eleme a hőmérséklet. Többször elhangzott már különböző fórumokon, hogy jelentősen megnőtt a meleg időszakok száma. Sőt! Több egymást követő évek erőteljesebben rontják a helyzetet. Érdemes megnézni ezt a táblázatot.

    Látható, hogy a maximum hőmérséklet az extrém szintet több esetben is eléri, sőt, át is lépi, ami 35 Celsius fok. Miért választottam a maximum hőmérsékletet? Egyszerűen azért, mert ezt a hőérzetet érezzük, és ez hat a környezetünkre is, azaz mindenre. Ezek a hőfokok hosszú órákon keresztül fennmaradnak, és teljes egészében ki tudják fejteni a szárító, illetve párologtató hatásukat. Ezzel párhuzamosan kialakul egy olyan légköri állapot, mely a talaj közelében is jelentős, mely a levegő nedvesség tartalmát erőteljesen lecsökkenti. Ez a vízpartok közelében enyhébb, míg a városokban, illetve a sík vidékeken, főleg az Alföldön igen erősen érezhető. Szokták mondani, hogy fojt a levegő, nehezebbé válik a légzés. Bár annak ellenére, hogy a melegebb levegő több párát tud megtartani, nincs több pára, mert a kipárolgás, mint tudjuk, a víz felületéről történik. A talaj is párologtat, de ilyen esetben már nincs mit. Ugyanis a hosszú meleg napok alkalmával hamar kimerül a talaj felszínének nedvesség tartalma. Elindul egy folyamat, amely a sivatagosodás felé veszi az irányt. Jelenleg hazánkban a Homokhátsági területek félsivatagos vidéknek vannak nyilvánítva. Az is tény, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek nagy része került aszályos területté. Ha ezt megnézzük, akkor hazánk területének közel 53,72% része került a jelentős, illetve súlyos aszályos kategóriába. Ez nagyon sok. Gyakorlatilag éppen a művelt területek, tehát a sík vidékek kerültek ebbe a helyzetbe. Ez kilenc megyét érint.  Ez nagyon sok. Szeretnék visszautalni a talaj párolgására. A folyamatos hőség, ami napi szinten éri a talajt, teljesen kiszárad. Nincs utánpótlás. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ez éveken keresztül tart, akkor már nagyon komoly gonddal állunk szemben. Érdemes egy kicsit megállni ennél a témánál. Nagyon fontos lenne a talaj nedvességtartalma. Az egymást követő igen meleg időszakok nagyon kiszárítják a talajt. Igen, lehet azt mondani, hogy az eső azért esik, hogy legyen folyadék pótlás. Ez igaz, csak az a baj, hogy megváltozott a csapadék mennyiségének és eloszlásának az aránya. Ma már elfogadott tény, hogy nagy mennyiségű csapadék hullik kis területre rövid idő alatt. Ez azt is jelenti, hogy villámárvizek alakulnak ki, amelyek még inkább pusztítják a mezőgazdasági terményeket és a termőtalajt. Most már évek óta megfigyelhető, hogy a nagyobb esőzések és a nagyobb viharok a dél-nyugat, észak-kelet irányban vonulnak. Ez azt jelenti, hogy éppen azokon a területeken esik több csapadék, ahol nem, vagy alig végeznek mezőgazdasági munkálatokat. Érdemes rápillantani az éves csapadékmennyiség alakulására.

    Az ország dél-nyugati részén elérhető, sőt, meg is haladhatja a 800 mm-t a csapadék, míg az alföldi részeken az 500 mm-t alig éri el. Mondhatni azt, hogy úgy körülbelül azonos a lehullott csapadék mennyisége. Akkor mi a baj? A baj az, hogy jóval nagyobb a kipárolgás a talajból az extrém magas hőmérséklet miatt. Minden évben több az elpárolgott, és nedvesség hiányt mutató talaj, mint amennyi eső leesik, mely pótolná a talajnedvesség tartalmát. Na, itt nincs egyensúly. Ami még jobban tetőzi ezt, az az, hogy nem ott esik, ahol szükséges lenne. Ha megnézzük a következő ábrát, itt is elmondható, hogy valamennyire azért egy bizonyos tartományon belül van a csapadékos napok száma. Ezzel csak egy gond van. Ha megnézzük, láthatjuk, hogy csapadékos nap még a 0,1mm-es eső mennyiségét is jelöli. Ez egy deciliter vizet jelent négyzetméterenként. Ez szinte semmi.

    Ha egy kicsit tovább lépünk, hamar beláthatjuk, hogy ez a jelenség hazánk területén túlmutat. Ez azt jelenti, hogy felszíni vizeink vízhozama csökken. Jelentősen csökken. A híradások egyre többen foglalkoznak a folyók alacsony vízállásával, sőt, volt már arra példa, hogy a hajózás is szünetelt. Igen érdekes a következő ábra. Ez a Dunára vonatkozik, de bármelyik hazai folyónkra jellemző.

    Mivel lehetne enyhíteni a felsorolt vízhiányosságokat? Hát persze, öntözéssel. Felszíni vizeink egyben vízkivételi helyek is. Eddig nincs is probléma. A dolog ott válik érdekessé, hogy a korábban kiépített csatornák ma már nem működnek. Ez betudható annak, hogy az egyes korábban kiépített csatornákat karban kell tartani. Erre nem fordítanak kellő figyelmet. Mivel nagyobb áradások alkalmával óriási mennyiségű víz vonul le a folyókon, az elöntött területekről a vizet visszaszivattyúzzák a mederbe, holott ezt a vízmennyiséget el lehetne helyezni víztárolókban arra az esetre, amikor kevés a csapadék mennyisége. Az árvízkor elöntött területek megmutatják, hol gyűlik össze a víz. Ott kell tárolót építeni. Az ezzel összekötő csatornák el tudnák látni csapadékhiányos időszakban a víz pótlását, a termőterületek öntözését. Több alkalommal is találkoztam olyan területekkel, ahol valamikor csatorna volt. Ma elgazosodott, fákkal, gazzal benőtt, több helyen szeméttel megtelt csatornákkal találkozni. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy vajon nem egyszerűbb lenne ezeket a csatornákat rendbe tenni, mint igen drága költségen kutakat fúrni, melyeket még be is kell vizsgáltatni őrült összegekért. Ezek a kutak mélységi kutak, melyek az alsóbb felszín alatti vizeket fogyasszák. Ugyanis ma már szinte nincs talajvíz. Az alföldi régiókban ez a szint egy-két évtized alatt 5-8 méterrel van lejjebb, mint korábban. Fogy a víz. Ezért fontos lenne több víztároló megépítése, és a csatornák tisztítása, karbantartása.

    Hazánk területe 9,3 millió hektár. Ebből mezőgazdasági művelésre alkalmas terület 5,8 millió hektár. Ebből 4,5 millió hektár szántóföldi élelmiszer-termelésre alkalmas terület. Ebből a táblázatban látni, mekkora területen végeznek öntözéses gazdálkodást. Szinte elenyésző. Ha mindezeket összefoglaljuk, láthatjuk, hogy sajnos, de elég nagy léptekkel haladunk a felé, hogy hazánk területe is egyre inkább sivatagos területté alakuljon. Ennek egy módon lehet gátat vetni, ha igen komoly vízkészlet gazdálkodást folytatnak. Nem vagyok szakember, egyáltalán nem, de látom, hogy valami nagyon nem jó. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés megfelelő szinten legyen, be kell vezetni az öntözéses művelést. E nélkül nem lehet terményeket előállítani, mert a víz hiányzik az egyenletből. Ha kilépünk a világba, akkor látjuk, hogy mindenhol problémák vannak a mezőgazdasági termelés szintjén. Az aszály, a szárazság igen komoly gondot állít a szakemberek elé. Sürgősen lépni kell ebbe az irányba is, amíg nem késő.

   Van még valami. Az egyre növekvő hőmérséklet több vizet párologtat el. Ezzel jelentősen megnöveli a légkörben jelenlévő vízgőz mennyiségét. Nagyobb mennyiség nagyobb esőt okoz. Ez az oka annak, hogy kis területeken rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ennek valószínűsége a következő időszakokban egyre gyakoribbá válik. Ezzel együtt a viharok intenzitása is megnő. Látható, hogy ebben a témában is igen szoros összefüggésekről lehet beszélni. Nem véletlenül említem, hogy a természetben minden összefügg mindennel. Ez alól semmi sem kivétel. Ezért van szükség egy globális tervre, ami valamennyire korrigálni tudja ezt a helyzetet is. Szeretnék még utalást tenni a 2011-es, 2012-es évekre. Sajnos ez a két év alapozta meg azokat a talajtani viszonyokat, melyeket még most is érzünk. Az ezt követő évek sem emelkedtek ki a csapadék mennyiségét illetően. Nevezetesen a talajnedvesség meglétét, a folyók vízszintjét, a talajvíz magasságát. Emlékezzenek vissza, hogy a 2018-as évben nem lehetett a Dunán árufuvarozást végezni az alacsony vízállás miatt. Magam is tapasztaltam olyan homokpadokat a Dunán, melyeket azelőtt egyszer sem. Ez többek között azért is alakult ki, mert az egyre jobban elterjedő említett csapadékhullási események nem a folyót tápláló kisebb folyók és patakok területén esnek. Ezáltal a folyók vízszintje leapad. Ez kihatással van a természetes vízkinyerő helyekre is. Ahogy látjuk, elég összetett dologról beszélünk, melyre hamarosan megoldást kell találni. Sajnos már hazánkban is fellelhető a sivatagosodás. Ennek példája a Homokhátság, mely félsivatagos területté lett nyilvánítva.    

 Az aszály és talajnedvesség

   Elég sok oldal foglalkozik az aszályhelyzettel, és a vele járó egyéb negatív dolgokkal. Amit én nagyon hiányolok, hogy nagyon sok esetben visszautalnak jóval korábbi adatokhoz, és azt hasonlítják össze a mai értékekkel. Ez legtöbb esetben egy torz információt ad. Ugyanis ez van a hőmérséklettel is. Vannak a különböző összevetések, de azt nem szabad elfelejteni, hogy az emberek az utcán, vagy bárhol a szabadban azt a hőfokot érzik, ami a maximum. Tehát mindig a jelenlegi, az akkori értéket érezzük, tapasztaljuk. A talajnedvességnél ugyanez van. Nem szabad viszonyítani egy korábbi értékhez, hanem mindig a legfrissebb adatokat kell felhasználni. Ez így lenne jó minden területen. Az egyértelmű, hogy egyre kevesebb csapadék hullik, illetve az is jellemző, hogy kis területre, rövid idő alatt, nagy mennyiségű eső hullik. Ez egyáltalán nem jó. Igen sok fórum foglalkozik azzal, hogy miképpen lehetne ezt a nagyobb mennyiségű csapadékot későbbre tárolni. Itt is egy nagy baj van. Nem csak emlegetni kellene, hogy mit kellene csinálni, hanem tenni is érte. Azt én is tökéletesen el tudom mondani, hogy mik lennének azok a megoldások, melyekkel csökkenteni lehetne a talajnedvességet, növelni az öntözött területeket. Nekem nincs meg a lehetőségem arra, hogy meg is valósítsam. Azoknak kellene ezt megtenni, akiknek lehetőségük van ebbe hatékonyan beavatkozni. Nagyon nagy szükség lenne rá. Vajon meddig kell várni egy ilyen átfogó döntésre? Tapasztalható, hogy egyre melegebbek, és egyre csapadékszegényebbek azok az időszakok, amikor igazán szüksége lenne a talajnak nedvességre. Ez sajnos az egész évet érinti, mert már hosszú ideje, hogy télen sincs megfelelő mennyiségű hó. Nagyon fontos lenne, hogy mindig a lehető legfrissebb információkat használjuk. Tudjuk, hogy a 2021-es év sem bővelkedett csapadékban, és a 2022-es év is ilyen volt eddig. Sajnos az aszály éppen azt a régiót érintette a legjobban, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá. Az a terület az Alföld. Itt álljunk meg egy kicsit. Az lenne nagyon jó, ha azok az információk, adatok, amelyek hazánk éghajlati viszonyait tükrözik, minél több emberhez eljutna. Ezzel talán fel lehetne ébreszteni az embereket, hogy az a kicsi, amit ő tud tenni, az is nagyon fontos. Legyen mindenki részese a saját szintjén a környezetei károk enyhítésén. Ebbe bele lehet érteni a hulladékkezelést, a vízhasználatot, az élelmiszer pazarlást, stb. Visszatérve a témához. Tapasztalható az is, hogy Európában egy érdekes vonal mentén alakult ki az aszályos térség. Komolyabb szárazság hazánk keleti felében alakult ki. Ezek azok a területek, ahol szükséges lenne az eső, de most már nagy mennyiségben. Egy érdekes földrajzi vonal is kirajzolódik a térképen. Nevezetesen a globális dél-nyugat, észak-keleti iránytól délre lévő területek aszály sújtotta vidékei, illetve hazánk területén szintén, a dél-nyugat, észak-keleti vonal, melynek mentén alakulnak ki a zivatarok. A kialakuló hőhullámok erősítik az aszályt. A lenti két diagram igen érdekes adatokat tartalmaz. Az egyértelműen kijelenthető, hogy a csapadék mennyisége évente csökken, a hőhullámok gyakorisága pedig nő, valamint a nyári időszakra jellemző hőmérsékletek gyarapodnak. Mindezek elősegítik az aszály kialakulását, valamint a talaj nedvességtartalmának csökkenését.

 Aszály, szárazság,

    Sajnos egyre inkább meg lehet tapasztalni, hogy a melegedés hatására milyen változások lépnek fel. Ezek már érezhetőek, itt vannak. Ma már tagadhatatlan, hogy az évszakok eltolódnak, és az is megfigyelhető, hogy a nyarak egyre melegebbek és hosszabbak lesznek. Régen augusztus 20-a volt a választóvonal, annak ellenére, hogy a nyár szeptember 23-ig, illetve a meteorológiai nyár szeptember 01-ig tartott. Ma már ez nincs így. Saját tapasztalat, hogy szeptemberben még nyugodtan lehet strandolni, mert a hőmérséklet túl van a 30 Celsius fokon. Sőt! Most már több éve meg lehet figyelni, hogy az októberi hónap is meleg a korábbiakhoz képest. Több hír is foglalkozik a globális felmelegedéssel, és ezen belül az egyes hónapok különleges időjárásával. Ilyen volt a 2023. júliusi hónap. 

    A hőérzet azt jelzi vissza, amit valójában érzünk. A folyamatos napsugárzás, az állandóan érő hő egyértelműsíti a nagy meleget. Valljuk be őszintén, valóban nagy a meleg. Ha megnézzük, akkor a 2023-as év júliusi hónap 31 napjából 14 nap már az extrém hőmérsékleti kategóriába esett. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet 35 Celsius fok felett van. A hőségnapok száma ugyancsak ebben a hónapban 13 nap volt. Összességében a 31 napból csak négy volt olyan nap, amikor 30 Celsius fok alatt maradt a hőmérő higanyszála. Ezek a hőfokok nagyban elősegítik az aszály kialakulását, a szárazság érzetét és meglétét, a pára eltűnését a légkörből, a növényzet leveleinek intenzívebb működését. Sajnos a sivatagosodás megindulása is bekövetkezik. A talajnedvesség tartalma már régen a veszélyes érték alatt van. Azok a viharokkal járó esők, melyek ugyan sok csapadékot hoznak, de csak lokálisan, rövid idő alatt, ezt sajnos már több alkalommal is meg lehetett tapasztalni hazánk dél-nyugati, észak-keleti területein. Nagyon is tapasztalható, hogy a fő tengely a viharok vonulásának. A baj, hogy ez a nagy mennyiségű csapadék egyszerűen elfolyik. A patakok megáradnak, kiöntenek, és a víz eltűnik valahol. Nem volt véletlen korábban, hogy a megművelt területek végén hagytak a víznek elfolyási lehetőséget. Ezek szabályosan elvezették a plusz vizet a megfelelő helyre, ahol tárolni tudták. Ma már ezek be vannak szántva a vélt nagyobb termőterület miatt. Arra nem gondolnak, hogy éppen ezzel teszik tönkre a termőtalajt, hiszen a rendezetlenül folyó nagy mennyiségű víz a talaj termőrétegét is lemossa, és valahol máshol lerakja, ott, ahol éppen nincs rá szükség. Így még az a kevés is veszendőbe megy, amit el lehetne tárolni. Látni kukorica és napraforgó táblákat, amelyek össze vannak száradva. Locsolni nem tudják, mert …. Aztán a nagy szárazság következő állomása az erdők nagyarányú kiszáradása, mely könnyen lángra kap. Az aljnövényzettel együtt igen gyorsan tud terjedni egy erdőtűz. A megfékezése nagyon nehéz. Már most is számtalan nagy erdőtűz tombol a világon. Hatalmas területek válnak a tűz martalékává. Jelenleg megközelítőleg több ezer tűzfészek van a világon. Ezek kiterjedése is nagyon változó. A lényeg, hogy egyre sűrűbbé válnak az ilyen tüzek szerte a világon. Vannak olyan helyek, amelyeket csak a műholdak segítségével lehet meglátni. Ezek eloltása a terepviszonyok miatt szinte lehetetlen. A felperzselt részek újraéledése igen hosszú idő. A felszabaduló szén-dioxid tovább melegíti a légkört, növekszik a hőmérséklet, nagyobb viharok keletkeznek, nagyobb területeket veszélyeztet az aszály, a sivatagosodás felgyorsul, az éltető iható vízkivételi helyeken jelentősen csökken a víz mennyisége. 

    Ha megnézzük a csapadékot hazánkban a 2023-es év júliusában, akkor 1,45 mm az átlag. Tudom az átlag eléggé csalóka, de ebben az esetben, és az elmondottak miatt ez helytálló. Ez a mennyiség nagyon kevés, mondhatni semmi. Ez egy nap alatt 1,45 liter víz egy négyzetméterre. El lehet képzelni, hogy a nagy szántóterületeknek ez mit jelent. Akinek van kertje, az tudja, hogy az ott fellelhető növényeknek mennyi vízre van szüksége ahhoz, hogy normálisan fejlődjön és teremjen.

A hőségnapokról

    Talán egyre inkább meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy hazánkban is egyre inkább találkozunk a hőségnap, hőséghullám elnevezésekkel. Az elmúlt időszakban már volt erre többször is példa. Mikor beszélünk hőségnapokról? Akkor, amikor a hőmérséklet 30 Celsius fok fölé emelkedik. Hazánkban is vannak már olyan területek, ahol jobban érezhetőek ezek a szélsőségek. Nyilván a sík vidék, ahol inkább lehet érezni ezt a hatást, mint a hegyvidékes területeken. A leginkább érintett terület az Alföld.

    A hőhullám azt jelenti, hogy egy bizonyos hőmérséklet folyamatosan hány napig van jelen.  A lenti grafikon azt mutatja, hogy egyes évek, egyes hónapjaiban hány hőségnap volt.

    Azt kell mondani, hogy nemcsak hazánkban, hanem a világ minden pontján, még a sarkok közelében is, jelentős hőmérsékleti változások álltak be. Arra is készülni kell, hogy ezek a hőségnapok és hőhullámok rendszeressé fognak válni. Talán nem mondok újat, ha megemlítem, hogy korábban tanultuk földrajz órán az egyes égöveket. Megkülönböztetünk forró, mérsékelt és hideg éghajlati öveket. Persze ezen belül vannak még más helyi területeket érintő régiók. A lényeg, hogy hazánk a mérsékelt éghajlati övbe, ezen belül a kontinentális szárazföldi övbe tartozik. Mi jellemző erre a vidékre?  Először is az, hogy a 23,5 foktól, a 66,5 fokig terjed. Hőmérsékleti jellemzői, hogy a nyarak mérsékelten melegek, a középhőmérséklet 15-25 Celsius fok, a telek hidegek, a csapadék 500-700mm/év, és általában nyugati szelek uralkodnak. Általános a négy évszak. Ettől az utóbbi években eléggé eltér az időjárásunk. De nézzük, mi jellemző a mediterrán éghajlatra. A meleg nyár, az enyhe esős tél. A nyarak középhőmérséklete 22 Celsius fok felett van. Egyre inkább hasonlít hazánk időjárása a mediterrán időjáráshoz. A jellemző a meleg nyár, enyhe tél. Ennek hatását már bőven tapasztalhattuk. Nagyon úgy néz ki, egyre inkább tapasztalni is fogjuk. 2019. júliusi maximum hőmérsékleti adat Budapesten, 36,1 Celsius fok. Ez már komoly hőmérséklet. Azért hazánk a mérsékelt éghajlati övben is egyedül álló, hiszen jelentős hegyvidéke nincs, tengerrel való kapcsolata nincs. A szárazföldi éghajlat jellemző. Annyi viszont bizonyosan megfigyelhető, hogy a nyarak egyre melegebbek lesznek, és a telek enyhébbek. Nagyon sok különböző kimutatás készül szerte a világban. Ez jó dolog. Ezek közül kellene kiválogatni azokat, amelyek ténylegesen érintik az embereket. Itt most az időjárási eltérésekre, változásokra, illetve azokra az eseményekre gondolok, amelyek elég erősen eltérnek a megszokottól. A hőmérséklet is egy ilyen tényező, amely igen erősen hat az emberekre. Ennek a tényezőnek már látható az erőteljes emelkedése, sőt olyan előfordulása, amely meghaladja az emberi tűrőképesség határát, illetve inkább azt mondanám, hogy jelentősen befolyásolja az emberek viselkedését is. Vajon ez mit jelent Celsius fokokban? Vannak különböző fokozatok, de az extrém hőmérséklet azt jelenti, hogy tartósan a napi középhőmérséklet 27 Celsius fok felett van. Mivel a meleg napokat 25 Celsius fok felett jegyezzük, a hőségnapokat 30 Celsius fok felett, az extrém meleget 35 Celsius fok felett, hiszen e mellé társítható a 27 Celsius fokos napi középhőmérséklet. El lehet mondani, hogy Európa-szerte több olyan egymást követő nap volt, amikor jóval e fölött volt a hőmérséklet, sőt a meleg felkúszott egészen a sarkkör közelébe. Egyre nagyobb területek válnak melegebbé, egyre nagyobb területek válnak a hőség által aszályosabbá. Sajnos ez olyan tendencia, amely egész Európát is erőteljesen érinti. Sőt! Az elkövetkezendő időszakokban egyre inkább jelenséggé válik a magas, illetve extrém hőmérséklet. Ha globálisan nézzük, akkor sajnos az egész bolygónkat érinti a melegedés veszélye. Európában már találkozhatunk 40 Celsius fok körüli, vagy azt meghaladó hőmérsékletekkel. Persze lehet azt mondani, hogy volt régen is. Ez így igaz. A különbség annyi, hogy akkor ez az érték egy, esetleg két napig tartott, addig manapság ez az időtartam sok esetben egy, illetve több hétig is eltart. Na, ez a nem mindegy. Hazánkban az eddigi legmagasabb hőmérséklet 2007. július 20-án volt. Ekkor 41,9 Celsius fokot mértek.

Ezt mindenkinek tudnia kellene

    Nyolc pont, amit be kellene tartani, illetve be kell tartani a következő időszakokban. Ez már nem vicc. Olvassa el mindenki figyelmesen. Nemcsak magunkról van szó, sőt, egyáltalán már nem rólunk szól ez a dolog, hanem a fiaink, lányaink, unokáinkról. Ez lebegjen mindenki szeme előtt. Bolygónk jövőjéről van szó, és arról, hogy lakható teret adjunk át az utódainknak.

1. Már a következő évtizedben meghaladjuk az 1,5 Celsius fokos globális felmelegedést, de még tudjuk stabilizálni az éghajlatot. /már túlléptük az 1,5 Celsius fokot. 1,78 Celsius fok az érték/

Saját vélemény: bár én nem rendelkezem olyan eszközökkel és olyan szakértőkkel, akik erre a másfél fokos globális felmelegedésre azt mondják, hogy stabilizálni tudják. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy hiába születtek komolynak mondott nemzetközi megállapodások, a szén-dioxid kibocsátás nemhogy csökkent, hanem még nőtt is. Nem beszélve arról, hogy éppen az energiaválság következtében most helyezik üzembe a fosszilis tüzelőanyagokat égető erőműveket. Ez azt eredményezi, hogy még inkább elősegítik a Föld melegedését. Az érdekek még mindig jobban dominálnak, mint a józan ész. Én azt olvasom ki, hogy a 2030-as évtizedet említik a választóvonalnak, ahol ennek a stabilizációnak létre kellene jönnie. Az én véleményem, hogy sajnos nem fogják tudni stabilizálni az éghajlatot.

2. Miattunk válik egyre szélsőségesebbé az időjárás.

Saját vélemény: ez a megállapítás tökéletesen igaz. Ugyanis az ipari forradalom korában indult el a légkör szennyezése. Nem lett volna ezzel semmi baj, csak a nagy kibocsátó intézményeknél komoly szűrőberendezéseket kellett volna alkalmazni, meggátolva a vég nélküli szén-dioxid légkörbe juttatását. Az ember tette azzá a bolygót, amivel most szembesül. Tönkretettük.

3. A hatások már ma a bolygó minden pontján érezhetőek, és egyre súlyosabbak.

Saját vélemény: valóban ma már mindenhol érezhető a komoly változás. A gleccserek olvadása, az óceánok és tengerek vizének melegedése, az aszályos területek kiterjedése, a sarki területeken a zöld alga megjelenése, a sarkkörön túli extrém hőmérsékletek jelenléte, a hőhullámok gyakorisága és hossza, a folyók, patakok, tavak kiszáradása, a mezőgazdasági területek kiszáradása veszélyezteti a mezőgazdasági termesztést. A súlyosság abban van, hogy egyre gyorsabb ütemben történnek az események, melyek folyamatosan bővülnek és sűrűsödnek. Az iható víz csökkenése, a termőtalaj lepusztulása, az emberek egészségére gyakorolt hatások növekedése, az óceánok, tengerek savasodása, a légkör oxigéntartalmának csökkenése.  

4. Az elszaladó klímaváltozás életveszélyes viszonyokat és tömeges kihalásokat hozhat.

Saját vélemény: a klímaváltozás okán emberek milliói, tízmilliói kezdenek elvándorolni szülőhelyükről. Az ok az élhetetlen környezet. Ez azokon a területeken, ahová vándorolnak, életveszélyes állapotokat alakít ki. Az adott területen a megemelkedett élelmiszerfogyasztás, új betegségek kialakulása. A megváltozott éghajlati viszonyokat az állatvilág nem tudja azzal a sebességgel követni, ahogy a változás beáll, ezért a kihalás veszélye fenyeget igen sok fajt. Ezzel párhuzamosan viszont új, veszélyesebb fajok is kifejlődnek, melyek annak előtte azokon a területeken egyáltalán nem voltak jelen. Ez a növényvilágra is értendő.

5. Gazdaságilag is megérné a klímaváltozás mérséklésébe fektetni.

Saját vélemény: a gazdasági folyamatokba tökéletesen be lehetett volna illeszteni a légkör védelmére vonatkozó teendőket. Az egyszerűbb megoldást választották az emberek. Minél kevesebb befektetéssel, minél nagyobb hasznot termelni. Ez jelentkezik a mai gazdaságon. Nyilván a klímaváltozást csökkenteni lehet a megújuló energiaszektor megoldásainak alkalmazásával. Ez az energiaszektor gazdaságilag is megoldható olyan módon, hogy igen kis csökkenés jelentkezik csak. 

6. Alkalmazkodnunk kell a már elkerülhetetlen változásokhoz

Saját vélemény: ha már változás, akkor alkalmazkodás. Sajnos ez a legfontosabb, és egyelőre a legkézenfekvőbb gyors megoldás. Mivel jobb körülményekre hamarosan nem kerül sor, így azt kell kihasználni, ami van, illetve, amit lehet. Az alkalmazkodás minden szektorra érvényes. Az embereknek tudomásul kell venni, hogy a változás elkerülhetetlen, sőt, már benne is vagyunk. Nem beszélve arról, hogy egyre inkább növekszik ennek intenzitása. A most meghozott intézkedések hatására csak hosszú évek múlva kerülhet sor.

7. A világnak lenne pénze a klímaváltozás megállítására, csak át kellene csoportosítani a befektetéseket

Saját vélemény: igen régi téma ez. Valóban pénz lenne rá, de a döntéshozók még mindig képtelenek megfelelő alternatívát letenni az asztalra, vagy ha ez sikerül, akkor azokat be is kellene tartani. Összefogással, és pénzek okosabb használatával megoldható sok minden. A klímaváltozás is talán. Azért írom, hogy talán, mert tökéletesen nem vagyok meggyőződve erről.  

8. Egyéni és rendszerszintű cselekvés – mindkettőre szükség van

Saját vélemény: ez a megállapítás is tökéletesen igaz. Az első lépésként az emberek fejében kellene tudatosítani, hogy mi várható, ha így haladnak tovább az események. Addig, amíg nincs környezettudatos viselkedés, addig nincs semmi. Mindenki elgondolkodhat azon, hogy hová viszem a szemetet, mit tüzelek el, mennyire figyelek oda az energiahasználatra, mennyire figyelek oda a vízhasználatra, mennyire figyelek oda a környezetemre. E mögött nagyon sok minden van, amit az emberek legtöbb esetben nem is gondolnak. Ez az egyéni cselekvés. A többi a rendszerszintű cselekvés, mely szinte ugyanaz, mint az előbb említett, csak jóval nagyobb mértékben.

Forrás: a felsorolt pontok Másfél fok cikke nyomán az IPCC jelentése /kivonat/

Ez a diagram döbbenetes. Ez történik bolygónkkal, ha nem történnek drasztikus változások a káros anyag kibocsátás terén.

Az éghajlat változásának egyik tényezője: a poláris örvény

A sok más meteorológiai kifejezések mellett meg kell tanulnunk egy új jelenségnek a nevét. Ez a poláris örvény.

A troposzféra felső részén és a sztratoszférában helyet foglaló, a sarkpontok felett létrejövő alacsony nyomású terület. A Föld (sőt, néhány más, légkörrel rendelkező bolygó) mindkét sarki régiójában megtalálható állandó légköri jelenség. A Föld forgásának következményeként ez nem más, mint egy, a sarkpont körül áramló nagy sebességű szélörvény ( ciklon ). A sztratoszférában ez a sarkokhoz közelebb található futóáramlásként, a troposzférában a jet stream -ként alacsonyabb szélességeken is jól azonosítható.  A poláris örvény által körbezárt terület alatt a felszín közelében hideg, sűrű poláris légtömeg található. Ideális esetben eme örvények a szélességi körökkel párhuzamosan futó áramlások lennének, azonban a folyamatos külső hatások (évszakos változások, tengeri áramlások, szárazföldek elhelyezkedése, konvekció, sztratoszférikus melegedés stb) következtében ezen szabályos áramlások felbomlanak és horizontális hullámok keletkeznek benne ( Rossby-hullámok ). Minél erősebb a poláris örvény, annál nehezebben mozdítható ki ezen egyensúlyi helyzetéből és ilyenkor a mérsékelt övben a futóáramlásokkal párhuzamos zonális áramlás a jellemző, amely a Kárpát-medence esetében az óceáni hatás megnövekedését jelenti. Ha azonban az örvény gyengébb, azaz kisebb sebességű az áramlása, akkor behullámzik és az alacsonyabb szélességekre is eljut.  A szinte kerítésként működő örvény mentén így a hidegebb légtömegek délebbre jutnak és vica versa; a hullám másik oldalán melegebb levegő tud benyomulni a sarki régiókba. Ezt a felszínközeli időjárásban általában a meridionális (észak-déli) áramlás gyakori változásaiként érzékelhetjük, de ez ad lehetőséget a blocking kialakulására is.

Forrás: Metnet

   Ebből az idézetből egy dolgot szeretnék kiemelni, ami szerintem nagyon fontos, sok más egyébbel együtt. Ez nem más, mint az örvény olyan mozgása, mely észak-déli irányú. Mielőtt tovább mennénk, nézzük meg a kiváltó okot. Én úgy gondolom, de azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, hogy az egész mostani helyzet okozója az emberi tevékenység. Ezen belül a légkör drasztikus szennyezésének ténye. Az ipari forradalommal ez a folyamat igen erősen felgyorsult. Ennek már vannak mérhető jelei.

   Szinte ezzel indult minden. Ugyanis a változás előidézője a hőmérséklet emelkedése, és a káros anyagok kibocsátása. A szénnel, és más éghető anyaggal rengeteg üvegházhatású gáz került a légkörbe. Ezek együttes hatása megemelte a Föld átlag hőmérsékletét. Az emelkedő kibocsátás olyan mértékűvé vált, hogy elindult egy másik folyamat is, nevezetesen a tengerek és óceánok vizének hőemelkedése.

    Ez viszont befolyásolja ezeknek a hatalmas vizeknek az áramlását, irányát, mennyiségét, milyenségét. Az ütem annak ellenére, hogy különböző nemzetközi egyezményeket fogadnak el a káros anyag kibocsátásának csökkentésére, növekszik ennek mértéke. Igen nagy baj lenne, ha a tengeri áramlatok iránya megváltozna. Ennek egyik fő ága, amely részben hazánkat is érinti, a Golf-áramlat. Ez hosszú évezredek óta alakítja a Föld klímáját. Ennek zavara sok más szárazföldi helyre is kihat, megváltoztatva az ott kialakult éghajlatot. Ennek már számszerű kimutatása is lehetséges. Láthatjuk, hogy növekszik a nyári időszak hossza. Hazánkra vonatkozó évszakos változások. Bár igen messze vagyunk a tengerektől, de mégis egy időjárási zóna aránylag rövid idő alatt elérhet bennünket. Az itt zajló változások, a külső hatások összeadódva előre kiszámíthatatlan helyzeteket eredményezhetnek. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Még egy érdekes dolog. Közel tíz éve nem volt számottevő havazás hazánkban. Ez sem véletlen.

       A nyári napok definíciója: amikor a hőmérséklet eléri, illetve meghaladja a 25 Celsius fokot.

    Ha egy kicsit előre tekintünk, akkor elég kellemetlen időjárási körülményeket örökölnek az unokáink. Sőt! Az időjárás alakulásának előre jelzése is nagyban szélsőségessé válik. Ha összevetjük ezeket a tényeket, és hozzávesszük a poláris örvény kialakulását, amit nem lehet előre jelezni, akkor könnyen rájöhetünk, hogy olyan éghajlati tényezők alakulhatnak ki, amelyek egy adott égövön eddig nem voltak jellemzőek. Az örvény viselkedése kiszámíthatatlan. Jó lenne minél többet megtudni erről a légköri jelenségről. Sőt! Jó lenne, ha előre lehetne jelezni a kialakulását, nagyságát, vonulását, erősségét. A hőmérsékleti átlagértékek eléggé lehangolóak. Még nincs másfél fok, de már komoly gondok keletkeznek a világ különböző pontjain ebből fakadóan. Látható, hogy száz év alatt 0,49 Celsius fok volt az emelkedés. A számítások szerint háromszáz év alatt, tehát 2000-től 2300-ig, 17,63 Celsius fok lesz az emelkedés.

   Szeretnék még egy dolgot megemlíteni. Talán furcsán hangzik, de fontos szerepet tölt be bolygónk életében, hogy milyen fényviszonyokkal, milyen fényvisszaverő képességgel rendelkezik. Csak egy példa. Már kimutatható, hogy a zöldalga telepek megjelentek a Déli sarkon. Mi történi ebből fakadóan? A sötétebb színek jobban elnyelik a hőt, ezáltal jobban melegszik. Amikor még esett hó, a tavasz közeledtével a fák tövében kezdett először elolvadni a hó. Ez attól volt, hogy a fa sötétebb törzse jobban melegedett, ezáltal a hó olvadni kezdett körülötte. Ugyanez zajlik a sarkokon, a gleccsereken is. A hó fényvisszaverő képessége 85-90 százalék. Van egy egyensúly a természetben. Ha ez az egyensúly valami oknál fogva megváltozik, akkor kialakul a változás. Ez lehet nagyon rossz is.

Ámítás

   Kivételes figyelmet szentelek a környezetvédelem terén. Ennek egyik oka, hogy korábban egy igen figyelemre méltó magazin munkatársa voltam. Azért írom múlt időben, mert az érdektelenség azt eredményezte, hogy tönkrement a lapunk. Sajnálatos dolog, hogy pont egy olyan témának nincs megfelelő fóruma, mint a környezetvédelem. Csak halkan megjegyzem, hogy ennek komoly természeti következményei vannak, és biztos vagyok benne, hogy lesznek is. Egy olyan témát szeretnék megemlíteni, ami elég sűrűn következik be. Ez nem más, mint az egyes helyeken kialakított hulladék lerakó helyek meggyulladása. Ennek több oka is lehet, de nem ezzel szeretnék foglalkozni. A lényeg, hogy mi történik ilyenkor. Bejelenti valaki, hogy kigyulladt egy szemétlerakó. A tűzoltók kivonulnak, és velük együtt a katasztrófa védelem mozgó laborja is. Ekkor történik az érdekes lakossági tájékoztatás. A tűz során egészségre káros anyag nem került a levegőbe. Ezt a mozgó labor tette közzé. Innentől kezdve egy kicsit érdekessé válik a dolog.  Vajon miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy egy hulladék lerakó helyen a szemét összetétele igen vegyes. Igaz, hogy van szelektív hulladék gyűjtés is, de sok helyen, igen sok helyen még vegyes gyűjtés zajlik. Ez azt eredményezi, hogy ezeken a helyeken nemcsak kommunális hulladék, hanem más egyéb anyag is megjelenik. Ilyen a műanyag, a rongy, a gumi, az elektronikus hulladék, mint például az elemek, kozmetikai termékek flakonjai, tégelyei, stb. A tűz során ezek is lángra kapnak. Gyakorlatilag minden ég, párolog, gőzölög, füstöl. Ennek felhőzete, füstje, szaga eléri a közeli településeket. Az emberek érzik, szagolják, belélegzik ezt a vegyes anyagot. Nem vagyok kémikus, de magam is szenvedő alanya voltam egy ilyen tűznek. Borzalmas bűz, különleges szag, fojtó levegő keringett a levegőben. Na, itt kerül előtérbe, a  már említett tájékoztatás. „Semmiféle káros, egészségre ártalmas anyag nincs a levegőben”. Hát ez igen érdekes. Ugyanis a felsorolt anyagok szinte mindegyike veszélyes hulladék. Azt hiszem, nem kell kémikusnak lenni ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az ilyenkor keletkező légkörbe kerülő anyagok milyenségét. Csak kérdezem, egy mozgó laboratórium ennyire nem tudja megállapítani a szennyezés mértékét, veszélyét, összetételét, egészségre ártalmas voltát? Annyira egyértelmű, hogy a szervezetre káros anyagok vannak a levegőben. Csak egy valami. Ha műanyag ég, már az veszélyes. Mint említettem, nem vagyok kémikus, de számtalan hír jelenik meg, hogy a felsorolt anyagok égése során káros, veszélyes gázok, gőzök kerülnek a levegőbe. Akkor, hogy létezik, hogy ezt nem tudják mérni, illetve mérnek valamit, ami nem igaz. 

    Égetés során nemcsak vegyi anyagok szabadulnak fel, hanem finom szálló por. Ennek jelölése PM_2,5, illetve PM₁₀. A diagram jól mutatja ennek az anyagnak a szervezetre gyakorolt hatását. A műanyagok, valamint a gumitermékek égetésekor szén-monoxid és dioxinok kerülnek a levegőbe. A dioxin klórt tartalmazó, mérgező szerves vegyület. A PVC (poli-vinil-klorid) égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén. Tudom ezek az anyagok így teljesen ismeretlenek, higgyék el nekem is. Egy biztos. Károsak az egészségre. Nézzük meg, milyen anyagok kerülnek a levegőbe akkor, amikor egy hulladéklerakó kigyullad.

   Szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, kén-oxid, metán, aldehidek, dioxinok, formaldehid, szálló por, stb. A kérdésem: az itt felsorolt anyagok a szervezetre ártalmasak, égéskor keletkeznek, még sem tudják kimutatni. Vajon miért?

Klímaváltozás és a sport

    Sajnos ki lehet jelenteni, hogy az éghajlatváltozás rányomja bélyegét a sporttevékenységekre is. Ez főleg a szabadban végzett sportolást érinti. A futás, a kerékpározás terheli meg legjobban a szervezetet. Ennek kapcsán a levegővételek száma jelentősen megnő. Nem beszélve arról, ha ez a tevékenység esetleg órákig tart. Még valami. Különbséget kell tenni a versenyszerű, és amatőr sportolás között, hiszen a profi sportolók fizikai megterhelése jóval nagyobb. A lényeg, hogy a szabadtéri tevékenység során két fontos környezeti ártalommal nézünk szembe. Az egyik a hőmérséklet, a másik a szennyezett levegő.  

    A hőmérsékleti értékek egyre inkább eltolódnak a magasabb tartományok felé. Ahogy látható az évszakok követik a melegedés ütemét. Az emberek észreveszik ezeket a változásokat. Az időjárás mindig is beszédtéma volt a társaságnál. A vélemények természetesen nagyon eltérőek, de egy biztosan elmondható. Egyre többen érzik a változást. A hőmérsékletek magasabbak, ezzel együtt a levegőben lévő páratartalom is. Ez azért is fontos, mert a párával együtt, amire szinte ráragadnak a szennyező anyagok, sokkal hatékonyabban jut el a szervezetünk mélyebb részeibe. De még egy kicsit a hőmérsékletekről. Általában a szabadságolások alkalmával kerül közelebb az ember a természethez. Nyaralás, kirándulás, és különböző szabadtéri események. Itt találkozunk a hőmérséklettel, amely sok esetben kellemes közérzetet biztosít, viszont sok esetben éppen az ellenkezőjét okozza. Kérdezzük is, hogy meddig lesz még ilyen meleg? Ugye ismerős a kérdés? Ha megnézzük a diagramot, akkor láthatjuk, hogy az extrém kategóriába esett az elmúl tíz év maximum hőmérséklete. Erről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 35 Celsius fok fölé emelkedik. Sokan mondják, hogy az átlag. Azt, amit érzünk, az nem átlag. Az a hőfok, amelyet érzünk, az a lényeges és fontos. Az határozza meg, hogy a szervezetünk miképpen reagálja le az adott körülményeket. Nem véletlen, hogy ilyenkor a folyadék- és sópótlás elengedhetetlen. Ha a szervezet túlmelegszik, akkor hirtelen nagyon nagy baj történik. A hőguta jelensége üti fel a fejét. Csak képzeljük el, hogy sok esetben ebben a hőmérsékleti tartományban sportolnak emberek. Először talán kissé furcsának tűnt, de ma már teljesen elfogadott, hogy focimérkőzések alkalmával ivószünetet tartanak. Vagy hosszabb távú futás esetén frissítőket fogyasztanak a sportolók. A szervezet túlmelegedése nagyon veszélyes. Sok esetben előfordul, hogy szinte egyáltalán nincs pára a levegőben. A száraz hőség szintén nagyon megterheli a szervezetet, és az az egész testünk kínlódik a kialakult helyzettel. Láthatjuk, hogy a hőmérsékletnek milyen nagy szerepe van, és ilyenkor ki lehet jelenteni, hogy káros szerepe van az emberekre.  

    A másik fontos tényező a levegő. Sportolás közben sokkal több levegőre van szükségünk, mint normál állapotban. Ami a nagy baj, hogy éppen ott végezzük ezt a tevékenységet, ahol a legtöbb szennyező anyag van. A talaj közelében. Minden káros anyag nehezebb a levegőnél, így pontosan ott gyűlik össze, ahol mozgunk. Hol gyorsabban, hol lassabban. A lényeg, hogy nagyon sok káros anyagot lélegzünk be. Ahogy látható, mennyi minden kerül közvetlen kapcsolatba a szervezetünkkel. Annak ellenére, hogy milyen kis értékekről beszélünk, a folyamatos belélegzéssel állandó szinten lélegezzük be ezeket a gázokat. Megterhelés alatt jóval szaporábban vesszük a levegőt, tehát jóval több káros anyag kerül a szervezetünkbe. Sajnos ezekből egyre több kerül a légkörbe.

    A gázokon kívül van egy sokkal alattomosabb anyag. Ez nem más, mint a szálló por. Látható, hogy ebből 50 mikrogramm van egy köbméter levegőben. A baj ott kezdődik, hogy ennek a szálló pornak van egy úgynevezett PM_2,5 nevet viselő változata. Ez azt jelenti, hogy olyan finom szemcsékről beszélünk, amelyek a tüdő legkisebb részére is behatol. Ami ennél még rosszabb, hogy onnan nem ürül ki. A 2,5-es érték alatti részecskék eljutnak a tüdő legfontosabb részéhez, ahol az oxigéncsere történik. Ennek károsodása komoly tüdőproblémát okoz.

  Általános vélekedés ma már, hogy egyre nagyobb veszélyt jelent a szálló por, és egyre több megbetegedést is okoz.

   Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor beláthatjuk, hogy a sportolás bár nagyon egészséges tevékenység, egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy mikor, és milyen körülmények között végezzük. Sok esetbe azt hisszük, hogy milyen friss a levegő. Igen, ez az érzet, de a valóság más. Nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumokat olyan helyeken építik, ahol erdő van, messze mindenféle településtől, főleg gyáraktól. A jövőben már oda kell figyelni arra, hogy mikor, milyen időjárási körülmények között végzünk sporttevékenységet. A vélt fittségérzet sok esetben nem biztos, hogy megfelelő körülmények között történik, holott azt hisszük, hogy minden rendben van. A klímaváltozás mindenre rátelepszik, így a sport sem kivétel.

Globális változás

    Nagyon sokat foglalkoznak manapság a jövővel. Pontosabban, hogy milyen éghajlat, hőmérséklet, csapadék várható az elkövetkezendő időszakokban. Ezen belül, milyen szélsőséges, milyen lokális változások következhetnek be. Ennek a folyamata elindult, és évek óta tapasztalható, érezhető. Sajnos komoly problémákat okoz világszerte anyagi javakban is, és személyi sérülésekben is. Számtalan tesztet futtattak már le számítógépeken. A helyzet az, hogy minden az adatoktól függ. A gép azt tudja összevetni, hasonlítani bizonyos változások között, amit betápláltak. Ezért az egyes előrejelzések eléggé eltérőek, mivel különböző adatállományból áll össze a végeredmény. A sokféle mérési eredmények, melyek néha igen nagy eltéréseket mutatnak, más és más végeredményt produkálnak. Ezért van, hogy nem egységes eredmény, és nem egyforma eredmény születik. Egységes, globális rendszerben sokkal érdekesebb és látványosabb az eltérés. Tudvalevő, hogy a Föld egy meghatározott zónarendszer szerint van felosztva. Ezzel semmi baj nincs, hiszen ez a természetes. A baj ott kezdődik, hogy ezeken a zónákon belül hatalmas eltérések vannak. Ha megnézzük a Föld éves középhőmérsékletét, akkor látjuk, hogy az Egyenlítő mentén alakult ki a nagyobb érték. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mértékben. A lényeg ezen van. A mért érték nagysága. Az  éves átlaghőmérséklet sávja nagyon szélesedik. Nem véletlen. A tengerek, óceánok vize nagyon felmelegszik, ez pedig kihat globálisan is a hőmérsékletre. Sőt! Az egyes régiókban egyre sűrűbben előforduló viharok is e miatt alakulnak ki. Több tornádó, több tájfun, több ciklon, egyszóval több nagy vihar, nagy mennyiségű csapadékkal. A hőmérsékleti régiók nagyon sok mindent elárulnak. Többek között azt, hogy milyen változások kezdenek kialakulni az egyes, már elfogadott hőmérsékleti tartományokban tapasztalható éghajlati viszonyokon túl. Gondolok arra, hogy már több esetben is az északi területeken mértek olyan hőmérsékleteket, melyek azokra a területekre egyáltalán nem jellemzőek. Például a sarki zónában plusz 10, sok esetben még ennél is több a hőmérséklet.  Vagy az egyenlítői területek környékén nem ritka a 40 Celsius fok feletti érték. Ami komoly problémát jelent minden esetben, hogy az ott élő emberek nem ezt szokták meg. Szervezetük nem ezt rögzítette. Ezért komoly egészségügyi terhet jelent minden ember számára.

    A csapadék is szolgáltat egy bizonyos információval. Az utóbbi években eléggé elterjedt, hogy kis területen, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik. Ez több negatív dolgot von maga után. Talajerózió, villámárvizek, károk. Ennek ellenére sok olyan terület van, ahol nagyon kevés eső hullik. A melegedés miatt sok helyen aszály, szárazság lép fel, aminek következménye a sivatagos területek növekedése. Azt hinnénk, hogy az Egyenlítő területein van bőven víz. Csak a példa miatt. A Himalája hegységben számtalan gleccser található. Ezek látják el, látnák el a legnagyobb népességgel rendelkező országokat iható vízzel. Mivel ezek gyorsan olvadnak, így nincs egyenletes utánpótlás, így felütötte a fejét a vízhiány. Ugyanez tapasztalható Afrika nagy részén is.  A népességhez nézve kevés a víz. Egyre nagyobb gond a növekvő lakosságot élelmiszerrel ellátni. Ahogy említettem, a melegedés aszályt, szárazságot okoz, amely sivatagosodáshoz vezet, azaz, elvesznek olyan területek, amelyek alkalmasak lehetnének mezőgazdasági termelésre. Szintén a népesség gyarapodása miatt, az energia igény is jelentősen megnőtt. Ennek egyik káros velejárója a légkör szennyezése. Nem egyszer hallani a hírekben, hogy főleg a nedvesebb és hűvösebb időszakokban szmogriadót rendelnek el. Sajnos a légkör nagyon meg van terhelve. Ma már nagyon nehezen tud megtisztulni. Elérkezett az az idő, amikor több szennyező anyag kerül a légkörbe, mint amennyit a bolygó képes semlegesíteni, feldolgozni.

      Jelentős szerepük van a tengeri és óceáni áramlatoknak abban, hogy egyes helyeken milyen éghajlati állapotok alakulnak ki. A hideg és meleg áramlatoknak nagy jelentőségük van, még a halállomány tekintetében is. A melegebb vizekből kiszorulnak az ott eddig élő halfajok, és a számukra kedvezőbb hőmérséklettel rendelkező vizeket keresnek fel. Ez kihat legfőképpen a halászatra. Nagyobb távolságot kell megtenni a halászhajóknak, sajnos kevesebbet tudnak kifogni a csökkenő  halállomány miatt. Ha összevetjük globálisan a változásokat, akkor hamar rájöhetünk, hogy a melegedés, az éghajlat változás elindít egy népesség vándorlást is. Ez abban jelentkezik, hogy már léteznek olyan városok, amelyek sok ország egész lakosságán túltesznek. Tíz, húsz, harminc, sőt már negyven milliós városok is léteznek. Bele lehet gondolni, hogy ez milyen őrült megterhelést jelent az ellátás, az energia, a víz és a hulladék kezelés terén. A változások jelentősek. Egyre több helyen alakulnak ki szélsőséges időjárási állapotok.

    Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ma a világban minden nő. Vajon meddig? Meddig képes eltartani a Föld ennyi embert? Meddig képes ellensúlyozni az ember károkozását? Mi a határ? Mikor következik be, amikor már visszafordíthatatlan állapot áll be? Mert lesz ilyen. Én úgy vélem, hogy ez nincs is olyan mesze, látva, hogy az emberiség semmit nem tesz annak érdekében, hogy változások álljanak be, mert szükséges lenne. Nagyon, de nagyon hamarosan. Emlegetik, hogy a Föld a 24. órában van. Igen, de senki nem tesz ellene. Itt a döntéshozókra gondolok. Rajtuk múlik, hogy meddig lesz a Föld élhető bolygó.

    Ami mostanában egyre inkább foglalkoztatja az embereket, az nem más, mint az oly sokat emlegetett 1,5 Celsius fokos átlag hőmérséklet emelkedés. Ugyanis, minden változásért a hőmérséklet emelkedés a felelős, amit az ember generál évtizedek óta. A másik, hogy azok az értékek, amiket közölnek, igen sok esetben nem igazán pontosak. Sőt! Ez abból adódik, hogy teljesen más mérési adatokkal dolgoznak. Így aztán az eredmények, ami igazán fontos lenne, más, és más megvilágításban kerülnek az újságok hasábjaira. Még valami. Minden esetben egy valami átlaghoz viszonyítanak értékeket. Ez annyira eltérő adatokat nyújt, ami használhatatlan. A viszonyítási alap mégis ez. Csak egy példa. Nyáron 30-35 Celsius fokos melegben nem azt érezzük, hogy az adott napon mennyi volt az átlag hőmérséklet. Azt érezzük a nap folyamán, ami direktben ér bennünket, tehát a 30 Celsius fok feletti hőmérsékletet, és a vele járó hőérzetet.

      A lényeg itt lapul ebben a diagramban. Az 1850-es évben, mert ezt veszik szinte mindig kiinduló pontnak, a Föld átlag hőmérséklete 13,72 Celsius fok volt. Ehhez képest 2023-ban 3,46 Celsius fokkal volt magasabb az átlag hőmérséklet, azaz, 17,18 Celsius fok. Az oly sűrűn emlegetett 1,5 Celsius fokot 2021-ben túlléptük. Most akkor hol tartunk? Milyen adatokat, milyen értékeket, mihez viszonyítunk? A feltüntetett adatok mindenki számára elérhetőek, csak egy kicsit kell kutakodni. Csak halkan megjegyzem, az itt feltüntetett értékek sehol máshol nem szerepelnek.

      Amit még érdemes megemlíteni. Azonos mérési eredmények nem születnek. Azonos összehasonlítás nem létezik. Azonos viszonyítási alap nem létezik, nem alkalmaznak. Sőt! Már az egyes mérési eredmények értékei sem azonosak. Néhány tized, fok, de előfordul néhány egész fok eltérés is. Egy kiadott közleménynek, és a benne foglalt adatoknak senki nem néz utána. Átveszik, leírják. Ez kerül az olvasóhoz. Hogy ezekből mi valós, és mi nem, az már senkit nem érdekel. Illetve az embereket az érdekli, ami a legképtelenebb, és legbizarrabb gondolatokat ébreszti az emberben, és amit tovább tud adni, hogy okosabbnak higgyék. Egy a lényeg. A hírek tartalma ma már komolyan megkérdőjelezendő valóság tartalmát illetően. Az itt megjelent diagram mindenki által elérhető oldalakon szerepel. Gondolták ezt?

   Magyarázat: a barna henger az emelkedés mértékét mutatja Celsius fokokban, 1850-hez képest. A piros henger a júniusi hónap közép hőmérséklete. Akkor kérdezném: hol az a másfél fok, amit annyira emlegetnek?