Ámítás

   Kivételes figyelmet szentelek a környezetvédelem terén. Ennek egyik oka, hogy korábban egy igen figyelemre méltó magazin munkatársa voltam. Azért írom múlt időben, mert az érdektelenség azt eredményezte, hogy tönkrement a lapunk. Sajnálatos dolog, hogy pont egy olyan témának nincs megfelelő fóruma, mint a környezetvédelem. Csak halkan megjegyzem, hogy ennek komoly természeti következményei vannak, és biztos vagyok benne, hogy lesznek is. Egy olyan témát szeretnék megemlíteni, ami elég sűrűn következik be. Ez nem más, mint az egyes helyeken kialakított hulladék lerakó helyek meggyulladása. Ennek több oka is lehet, de nem ezzel szeretnék foglalkozni. A lényeg, hogy mi történik ilyenkor. Bejelenti valaki, hogy kigyulladt egy szemétlerakó. A tűzoltók kivonulnak, és velük együtt a katasztrófa védelem mozgó laborja is. Ekkor történik az érdekes lakossági tájékoztatás. A tűz során egészségre káros anyag nem került a levegőbe. Ezt a mozgó labor tette közzé. Innentől kezdve egy kicsit érdekessé válik a dolog.  Vajon miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy egy hulladék lerakó helyen a szemét összetétele igen vegyes. Igaz, hogy van szelektív hulladék gyűjtés is, de sok helyen, igen sok helyen még vegyes gyűjtés zajlik. Ez azt eredményezi, hogy ezeken a helyeken nemcsak kommunális hulladék, hanem más egyéb anyag is megjelenik. Ilyen a műanyag, a rongy, a gumi, az elektronikus hulladék, mint például az elemek, kozmetikai termékek flakonjai, tégelyei, stb. A tűz során ezek is lángra kapnak. Gyakorlatilag minden ég, párolog, gőzölög, füstöl. Ennek felhőzete, füstje, szaga eléri a közeli településeket. Az emberek érzik, szagolják, belélegzik ezt a vegyes anyagot. Nem vagyok kémikus, de magam is szenvedő alanya voltam egy ilyen tűznek. Borzalmas bűz, különleges szag, fojtó levegő keringett a levegőben. Na, itt kerül előtérbe, a  már említett tájékoztatás. „Semmiféle káros, egészségre ártalmas anyag nincs a levegőben”. Hát ez igen érdekes. Ugyanis a felsorolt anyagok szinte mindegyike veszélyes hulladék. Azt hiszem, nem kell kémikusnak lenni ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az ilyenkor keletkező légkörbe kerülő anyagok milyenségét. Csak kérdezem, egy mozgó laboratórium ennyire nem tudja megállapítani a szennyezés mértékét, veszélyét, összetételét, egészségre ártalmas voltát? Annyira egyértelmű, hogy a szervezetre káros anyagok vannak a levegőben. Csak egy valami. Ha műanyag ég, már az veszélyes. Mint említettem, nem vagyok kémikus, de számtalan hír jelenik meg, hogy a felsorolt anyagok égése során káros, veszélyes gázok, gőzök kerülnek a levegőbe. Akkor, hogy létezik, hogy ezt nem tudják mérni, illetve mérnek valamit, ami nem igaz. 

    Égetés során nemcsak vegyi anyagok szabadulnak fel, hanem finom szálló por. Ennek jelölése PM_2,5, illetve PM₁₀. A diagram jól mutatja ennek az anyagnak a szervezetre gyakorolt hatását. A műanyagok, valamint a gumitermékek égetésekor szén-monoxid és dioxinok kerülnek a levegőbe. A dioxin klórt tartalmazó, mérgező szerves vegyület. A PVC (poli-vinil-klorid) égésekor olyan anyagok szabadulnak fel, mint az első világháborúban harci gázként alkalmazott foszgén. Tudom ezek az anyagok így teljesen ismeretlenek, higgyék el nekem is. Egy biztos. Károsak az egészségre. Nézzük meg, milyen anyagok kerülnek a levegőbe akkor, amikor egy hulladéklerakó kigyullad.

   Szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, kén-oxid, metán, aldehidek, dioxinok, formaldehid, szálló por, stb. A kérdésem: az itt felsorolt anyagok a szervezetre ártalmasak, égéskor keletkeznek, még sem tudják kimutatni. Vajon miért?