Klímaváltozás és a sport
Sajnos ki lehet jelenteni, hogy az éghajlatváltozás rányomja bélyegét a sporttevékenységekre is. Ez főleg a szabadban végzett sportolást érinti. A futás, a kerékpározás terheli meg legjobban a szervezetet. Ennek kapcsán a levegővételek száma jelentősen megnő. Nem beszélve arról, ha ez a tevékenység esetleg órákig tart. Még valami. Különbséget kell tenni a versenyszerű, és amatőr sportolás között, hiszen a profi sportolók fizikai megterhelése jóval nagyobb. A lényeg, hogy a szabadtéri tevékenység során két fontos környezeti ártalommal nézünk szembe. Az egyik a hőmérséklet, a másik a szennyezett levegő.
A hőmérsékleti értékek egyre inkább eltolódnak a magasabb tartományok felé. Ahogy látható az évszakok követik a melegedés ütemét. Az emberek észreveszik ezeket a változásokat. Az időjárás mindig is beszédtéma volt a társaságnál. A vélemények természetesen nagyon eltérőek, de egy biztosan elmondható. Egyre többen érzik a változást. A hőmérsékletek magasabbak, ezzel együtt a levegőben lévő páratartalom is. Ez azért is fontos, mert a párával együtt, amire szinte ráragadnak a szennyező anyagok, sokkal hatékonyabban jut el a szervezetünk mélyebb részeibe. De még egy kicsit a hőmérsékletekről. Általában a szabadságolások alkalmával kerül közelebb az ember a természethez. Nyaralás, kirándulás, és különböző szabadtéri események. Itt találkozunk a hőmérséklettel, amely sok esetben kellemes közérzetet biztosít, viszont sok esetben éppen az ellenkezőjét okozza. Kérdezzük is, hogy meddig lesz még ilyen meleg? Ugye ismerős a kérdés? Ha megnézzük a diagramot, akkor láthatjuk, hogy az extrém kategóriába esett az elmúl tíz év maximum hőmérséklete. Erről akkor beszélünk, ha a hőmérséklet 35 Celsius fok fölé emelkedik. Sokan mondják, hogy az átlag. Azt, amit érzünk, az nem átlag. Az a hőfok, amelyet érzünk, az a lényeges és fontos. Az határozza meg, hogy a szervezetünk miképpen reagálja le az adott körülményeket. Nem véletlen, hogy ilyenkor a folyadék- és sópótlás elengedhetetlen. Ha a szervezet túlmelegszik, akkor hirtelen nagyon nagy baj történik. A hőguta jelensége üti fel a fejét. Csak képzeljük el, hogy sok esetben ebben a hőmérsékleti tartományban sportolnak emberek. Először talán kissé furcsának tűnt, de ma már teljesen elfogadott, hogy focimérkőzések alkalmával ivószünetet tartanak. Vagy hosszabb távú futás esetén frissítőket fogyasztanak a sportolók. A szervezet túlmelegedése nagyon veszélyes. Sok esetben előfordul, hogy szinte egyáltalán nincs pára a levegőben. A száraz hőség szintén nagyon megterheli a szervezetet, és az az egész testünk kínlódik a kialakult helyzettel. Láthatjuk, hogy a hőmérsékletnek milyen nagy szerepe van, és ilyenkor ki lehet jelenteni, hogy káros szerepe van az emberekre.
A másik fontos tényező a levegő. Sportolás közben sokkal több levegőre van szükségünk, mint normál állapotban. Ami a nagy baj, hogy éppen ott végezzük ezt a tevékenységet, ahol a legtöbb szennyező anyag van. A talaj közelében. Minden káros anyag nehezebb a levegőnél, így pontosan ott gyűlik össze, ahol mozgunk. Hol gyorsabban, hol lassabban. A lényeg, hogy nagyon sok káros anyagot lélegzünk be. Ahogy látható, mennyi minden kerül közvetlen kapcsolatba a szervezetünkkel. Annak ellenére, hogy milyen kis értékekről beszélünk, a folyamatos belélegzéssel állandó szinten lélegezzük be ezeket a gázokat. Megterhelés alatt jóval szaporábban vesszük a levegőt, tehát jóval több káros anyag kerül a szervezetünkbe. Sajnos ezekből egyre több kerül a légkörbe.
A gázokon kívül van egy sokkal alattomosabb anyag. Ez nem más, mint a szálló por. Látható, hogy ebből 50 mikrogramm van egy köbméter levegőben. A baj ott kezdődik, hogy ennek a szálló pornak van egy úgynevezett PM2,5 nevet viselő változata. Ez azt jelenti, hogy olyan finom szemcsékről beszélünk, amelyek a tüdő legkisebb részére is behatol. Ami ennél még rosszabb, hogy onnan nem ürül ki. A 2,5-es érték alatti részecskék eljutnak a tüdő legfontosabb részéhez, ahol az oxigéncsere történik. Ennek károsodása komoly tüdőproblémát okoz.
Általános vélekedés ma már, hogy egyre nagyobb veszélyt jelent a szálló por, és egyre több megbetegedést is okoz.
Ha mindezeket összefoglaljuk, akkor beláthatjuk, hogy a sportolás bár nagyon egészséges tevékenység, egyre inkább oda kell figyelni arra, hogy mikor, és milyen körülmények között végezzük. Sok esetbe azt hisszük, hogy milyen friss a levegő. Igen, ez az érzet, de a valóság más. Nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumokat olyan helyeken építik, ahol erdő van, messze mindenféle településtől, főleg gyáraktól. A jövőben már oda kell figyelni arra, hogy mikor, milyen időjárási körülmények között végzünk sporttevékenységet. A vélt fittségérzet sok esetben nem biztos, hogy megfelelő körülmények között történik, holott azt hisszük, hogy minden rendben van. A klímaváltozás mindenre rátelepszik, így a sport sem kivétel.
