Az éghajlat változásának egyik tényezője: a poláris örvény
A sok más meteorológiai kifejezések mellett meg kell tanulnunk egy új jelenségnek a nevét. Ez a poláris örvény.
A troposzféra felső részén és a sztratoszférában helyet foglaló, a sarkpontok felett létrejövő alacsony nyomású terület. A Föld (sőt, néhány más, légkörrel rendelkező bolygó) mindkét sarki régiójában megtalálható állandó légköri jelenség. A Föld forgásának következményeként ez nem más, mint egy, a sarkpont körül áramló nagy sebességű szélörvény ( ciklon ). A sztratoszférában ez a sarkokhoz közelebb található futóáramlásként, a troposzférában a jet stream -ként alacsonyabb szélességeken is jól azonosítható. A poláris örvény által körbezárt terület alatt a felszín közelében hideg, sűrű poláris légtömeg található. Ideális esetben eme örvények a szélességi körökkel párhuzamosan futó áramlások lennének, azonban a folyamatos külső hatások (évszakos változások, tengeri áramlások, szárazföldek elhelyezkedése, konvekció, sztratoszférikus melegedés stb) következtében ezen szabályos áramlások felbomlanak és horizontális hullámok keletkeznek benne ( Rossby-hullámok ). Minél erősebb a poláris örvény, annál nehezebben mozdítható ki ezen egyensúlyi helyzetéből és ilyenkor a mérsékelt övben a futóáramlásokkal párhuzamos zonális áramlás a jellemző, amely a Kárpát-medence esetében az óceáni hatás megnövekedését jelenti. Ha azonban az örvény gyengébb, azaz kisebb sebességű az áramlása, akkor behullámzik és az alacsonyabb szélességekre is eljut. A szinte kerítésként működő örvény mentén így a hidegebb légtömegek délebbre jutnak és vica versa; a hullám másik oldalán melegebb levegő tud benyomulni a sarki régiókba. Ezt a felszínközeli időjárásban általában a meridionális (észak-déli) áramlás gyakori változásaiként érzékelhetjük, de ez ad lehetőséget a blocking kialakulására is.
Forrás: Metnet
Ebből az idézetből egy dolgot szeretnék kiemelni, ami szerintem nagyon fontos, sok más egyébbel együtt. Ez nem más, mint az örvény olyan mozgása, mely észak-déli irányú. Mielőtt tovább mennénk, nézzük meg a kiváltó okot. Én úgy gondolom, de azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül, hogy az egész mostani helyzet okozója az emberi tevékenység. Ezen belül a légkör drasztikus szennyezésének ténye. Az ipari forradalommal ez a folyamat igen erősen felgyorsult. Ennek már vannak mérhető jelei.
Szinte ezzel indult minden. Ugyanis a változás előidézője a hőmérséklet emelkedése, és a káros anyagok kibocsátása. A szénnel, és más éghető anyaggal rengeteg üvegházhatású gáz került a légkörbe. Ezek együttes hatása megemelte a Föld átlag hőmérsékletét. Az emelkedő kibocsátás olyan mértékűvé vált, hogy elindult egy másik folyamat is, nevezetesen a tengerek és óceánok vizének hőemelkedése.
Ez viszont befolyásolja ezeknek a hatalmas vizeknek az áramlását, irányát, mennyiségét, milyenségét. Az ütem annak ellenére, hogy különböző nemzetközi egyezményeket fogadnak el a káros anyag kibocsátásának csökkentésére, növekszik ennek mértéke. Igen nagy baj lenne, ha a tengeri áramlatok iránya megváltozna. Ennek egyik fő ága, amely részben hazánkat is érinti, a Golf-áramlat. Ez hosszú évezredek óta alakítja a Föld klímáját. Ennek zavara sok más szárazföldi helyre is kihat, megváltoztatva az ott kialakult éghajlatot. Ennek már számszerű kimutatása is lehetséges. Láthatjuk, hogy növekszik a nyári időszak hossza. Hazánkra vonatkozó évszakos változások. Bár igen messze vagyunk a tengerektől, de mégis egy időjárási zóna aránylag rövid idő alatt elérhet bennünket. Az itt zajló változások, a külső hatások összeadódva előre kiszámíthatatlan helyzeteket eredményezhetnek. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Még egy érdekes dolog. Közel tíz éve nem volt számottevő havazás hazánkban. Ez sem véletlen.
A nyári napok definíciója: amikor a hőmérséklet eléri, illetve meghaladja a 25 Celsius fokot.
Ha egy kicsit előre tekintünk, akkor elég kellemetlen időjárási körülményeket örökölnek az unokáink. Sőt! Az időjárás alakulásának előre jelzése is nagyban szélsőségessé válik. Ha összevetjük ezeket a tényeket, és hozzávesszük a poláris örvény kialakulását, amit nem lehet előre jelezni, akkor könnyen rájöhetünk, hogy olyan éghajlati tényezők alakulhatnak ki, amelyek egy adott égövön eddig nem voltak jellemzőek. Az örvény viselkedése kiszámíthatatlan. Jó lenne minél többet megtudni erről a légköri jelenségről. Sőt! Jó lenne, ha előre lehetne jelezni a kialakulását, nagyságát, vonulását, erősségét. A hőmérsékleti átlagértékek eléggé lehangolóak. Még nincs másfél fok, de már komoly gondok keletkeznek a világ különböző pontjain ebből fakadóan. Látható, hogy száz év alatt 0,49 Celsius fok volt az emelkedés. A számítások szerint háromszáz év alatt, tehát 2000-től 2300-ig, 17,63 Celsius fok lesz az emelkedés.
Szeretnék még egy dolgot megemlíteni. Talán furcsán hangzik, de fontos szerepet tölt be bolygónk életében, hogy milyen fényviszonyokkal, milyen fényvisszaverő képességgel rendelkezik. Csak egy példa. Már kimutatható, hogy a zöldalga telepek megjelentek a Déli sarkon. Mi történi ebből fakadóan? A sötétebb színek jobban elnyelik a hőt, ezáltal jobban melegszik. Amikor még esett hó, a tavasz közeledtével a fák tövében kezdett először elolvadni a hó. Ez attól volt, hogy a fa sötétebb törzse jobban melegedett, ezáltal a hó olvadni kezdett körülötte. Ugyanez zajlik a sarkokon, a gleccsereken is. A hó fényvisszaverő képessége 85-90 százalék. Van egy egyensúly a természetben. Ha ez az egyensúly valami oknál fogva megváltozik, akkor kialakul a változás. Ez lehet nagyon rossz is.
