A talaj igénybevétele

   Azzal, hogy a hőmérséklet emelkedik, komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termőterületeket. Ez a jelenség is beletartozik szorosan a klímaváltozás negatív hatásai közé. Ma már a földterületek több mint 75 százalékát érinti a talajromlás. Mi okoz talajromlást, és mi a jelentősége? Milyen veszélyek leselkednek a talajokra? /A teljesség igénye nélkül/

• Talajerózió, vízerózió, tömörödés
• A talaj tápanyag vesztesége
• A talaj nedvessége
• A talaj biológiai sokféleségének elvesztése
• A talaj pH értékének megváltozása

    A talajerózió azt jelenti, hogy a nagy esőzések alkalmával egyre csökken a felső termőtalaj, ugyanis a víz elmossa a felső réteget. Bár nem egyszerre történik, de mégis jelentős befolyásoló tényező. Erózió akkor keletkezik, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a talaj vízelnyelő képességét.  A víz által a talaj tömörödik is. Így a talaj nem szellőzik, a víz nem tud áramolni a hajszálcsövecskéken. Milyen károkat okoz az erózió? Szervesanyag-tartalom csökkenés, tömörödés, a felső réteg eltűnése, sok esetben a növények gyökerének kimosása, stb. Sajnos egyre többet hallani és látni, hogy szerte a nagyvilágban komoly földcsuszamlások történnek. Ez éppen a lokálisan leeső nagy mennyiségű csapadéknak tudható be. A talaj teljesen átázik, és nem képes megtartani a nagy súlyt. A földcsuszamlás sok helyen komoly károkat is okoz. Nemcsak emberekben, épületekben, hanem termőterületeken is. Az esőzések alkalmával a víz kimossa a tápanyagokat a földből. Ha a tápanyag veszteség túllép egy határon, a talaj nem termőképes. Meddővé válik. Itt kell külsőleg beavatkozni. Régen ezt szerves trágyázással oldották meg. Manapság, ahogy egyre kevesebb az állatállomány, így marad a műtrágya alkalmazása, illetve a különböző talajjavító és talajkondícionáló szerek talajba juttatása. A talaj termőképességét fenn kell tartani a terméshozam növelése érdekében. Egyre kisebb területen, egyre nagyobb mennyiséget kell termelni. A grafikonon a felhasznált műtrágya mennyisége szerepel.

    A talaj nedvességtartalma nagyon fontos. Szorosan összefügg a talaj szerkezetével, annak tömörségével. Tudjuk, hogy a talajt lazítani kell minden tavasszal, egyrészt azért, hogy a növények gyökerei könnyebben tudjanak nőni, másrészt hogy a talaj megfelelő vízmennyiséget tudjon felvenni és tárolni. A grafikon azt mutatja, mennyivel kevesebb csapadék hullott az ország különböző helyein százalékban kifejezve az átlaghoz képest. Egyben azt is jelzi, hogy a talajnedvesség mennyire kevés. Ez az idén eddig 26 és 54 százalék közötti talajnedvesség hiányt mutat. Ez nagyon sok. Talán az egyik legfontosabb dolog még a talajban a biológiai sokszínűség. Ennek talán legfontosabb résztvevője a közönséges földigiliszta. Mit tesz a talajjal ez a kis lény? Többet, mint sokan gondolnák. Mozgásával levegőzteti, lazítja a talajt. Növeli a növényi tápanyagok mennyiségét. A földigiliszták munkája fontos szerepet játszik a talaj megfelelő szerkezetének kialakításában. Ez csak néhány dolog, ami veszélyezteti a mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket, ha ezek megváltoznak. Kényes egy valami a talaj, mert roppant érzékeny a savasságra, lúgosságra. Ha megfelelő szinten van tartva, akkor tökéletesen működik, és ellátja funkcióját.

A növények szerepe életünkben

     A világban a növények uralkodnak. A növényvilág alkotja a biomassza legalább 75-80 százalékát. A világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlénynek megteremtik az életfeltételeket. Az állatvilág jelentős részének a növényzet nyújt megfelelő védelmet és táplálékot. A növények nagy arányban termelnek éltető oxigént mindenki számára. Sőt! Hatással van a kiegyensúlyozott hőmérsékletre is. Minden növény termel valamennyi oxigént. Még egy szál gaz is. Mekkora erdőterülettel rendelkezik a Föld? 2015-ös adatok alapján a világ összes erdőterülete 40 millió km², ami a szárazföld mintegy 30 százaléka. Ha erdőségekről beszélünk, általában az Amazonas őserdeje, Afrika trópusi erdei jutnak az eszünkbe. Ennek ellenére a világ legnagyobb erdőterülete Oroszországban van, 8,15 millió km² területtel, ami a világ erdőterületének több mint 20 százaléka. Ezt követik Brazília, Kanada, USA, Kína erdei, melyek a világ erdőségeinek a felét teszik ki. Ezek jelentős mennyiségű oxigént termelnek, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. Sajnos az erdőket az erdőirtások, a tüzek minden évben fenyegetik. A népesség növekedése, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági területek növekedése erdőirtással jár együtt. Szinte minden évben hallható, hogy nagy erdőtüzek vannak. Ha 2022-es évet vesszük, akkor Brazíliában, Szibériában, Afrikában, Ausztráliában voltak jelentős tüzek. Bár ezek sok esetben gyújtogatás miatt keletkeznek, van, amikor a természet vezérli önmagát. /Valamikor régen olvastam egy tudományos szaklapban, hogy általában kétszáz évente van egy hatalmas erdőtűz. Erre azt nyilatkozták, hogy megújul az erdő./ Ezek a nagy tüzek vulkánkitörések, villámcsapások által keletkeznek. 

    Nézzük meg, miképpen alakul a Földön az erdős területek kiterjedése az egyes kontinenseken. Amint látható, szerencsére nagy területeken lehet találni erdőségeket. Ezek talán legfontosabb tevékenysége az ember számára az oxigén termelése.

        Az egyik legfontosabb lételem az oxigén. E gáz nélkül nincs élet. Viszont az éltető oxigént nemcsak a fák termelik. Van egy apró élő szervezet, melynek neve plankton. A plankton az óceánokban sodródó mikroszkopikus növények és állatok tömege. Nagy szerepük van a Föld oxigénkészletének utánpótlásában. A teljes oxigénkészlet 70 százalékát a planktonok termelik, míg a maradék 30 százalékot a szárazföldi növényzet állítja elő.  E mellett jelentős szerepet tölt a be a táplálékláncban is. Sajnos a klímaváltozás itt is érezteti hatását. Ugyanis a melegedő vizekben egyre inkább elszaporodik a zöld, vagy fitoplankton. A tengeri élővilág számára ez egyáltalán nem kedvező, ugyanis a tápláléklánc egyensúlya megváltozik. Látszik, bolygónk mennyire sérülékeny, főleg akkor, ha még az ember is gondoskodik arról, hogy szennyező anyagaival változásokat hozzon létre a szárazföldeken, tengerekben, óceánokban és a légkörben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Vigyázzunk erre a szép planétára. Ez az otthonunk. Ha tönkretesszük, nincs hova menni.

A vitaminok jelenléte a növényekben

    Sajnos, de tudomásul kell venni, hogy a mai világban azok a dolgok, melyek az emberek élelmiszer szükségletét kielégítik, egyre rosszabb minőségű lesz. Nagyon sok olyan műsort lehet látni, amelyik főzéssel foglalkozik, abban ad ötleteket, esetleg tanácsokat, kisebb- nagyobb sikerrel, de majdnem mindegyik azt mondja az alapanyagok kiválasztásával kapcsolatban, hogy háztáji területről háztáji gazdaságból próbáljunk dolgokat beszerezni. Vajon miért? A válasz nagyon egyszerű. Mielőtt ezt megvitatnánk, néhány dolgot szeretnék mondani. Földünk lakossága meghaladta a nyolc milliárdot. Ennyi embert ellátni napi szinten élelemmel nem kis feladat. Ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági területek egyre csökkennek, akkor még más egyéb problémákat is le kell küzdeni. A legfontosabb szereplő ebben a kérdésben a talaj. A termőtalaj minősége drasztikusan romlik, a talaj kimerül, erőteljesen csökken a tápanyagtartalma. Ma már nagyon nagymértékben használnak műtrágyákat és más talajjavító terméket. Pontosan azért, mert a talaj egyre inkább romlik. Hogy mennyire meg van terhelve a talaj, csak egy érdekes adat. Míg korábban a tradicionális gazdálkodással 1,5-2 tonna búza termett egy hektáron, addig manapság ez a szám 5-8 tonnát tesz ki. Ez hihetetlen emelkedés. Még egy információ. 1980-as években 1 darab narancsban annyi A-vitamin volt, mint ma 21-ben. Az alma C-vitamin tartalmi aránya 1:100, tehát ma 100 almát kellene megenni ahhoz, hogy annyi C-vitaminhoz jusson a szervezet, mint régen. Nézzük csak? A spenót 58%-kal, az alma 80%-kal, míg az eper 67%-kal kevesebb C-vitamint tartalmaz, mint régen. Mik azok a tényezők, amelyek ezeket a romlásokat előidézik? Ahogy említettem, hogy csökken a termőterület. Ennek érdekében ugyanakkora területen nagyobb mennyiséget kell előállítani. Lásd a búza mennyiségének növelését. A terméshozam növelése csökkenő tápanyag tartalmat eredményez. Ehhez még szorosan kapcsolódik a profit termelése, amely szintén rontó tényező. További káros tényező a nemesítés alkalmával, hogy a betegségekkel szembeni ellenállást növelni kell, valamint a tetszetősebb állapot elérése érdekében újabb, vagy már meglévő fajokat kell ki-, illetve tovább fejleszteni. Ez szintén károsan hat a növényre. A nagyobb méretek érdekében növelik a víztartalmat, ezzel csökken a zamat és vitamin tartalom. A szállíthatóság miatt éretlenül szedik le, emiatt ízetlenek, és tápanyag tartalmuk is elmarad az érett terményektől.

      Sok esetben a természetes napfény nélkül termesztenek. Hogy ennek hatását ellensúlyozzák, különböző segédletekkel próbálják pótolni a hiányt. Be kell látni, hogy a napfényt nemigen lehet pótolni. A szabadföldi növénytermesztés egyre inkább behúzódik a fólia- és üvegházakba. Ennek is megvan az oka. A sokkal sűrűbb szélsőséges időjárási tényezők nem kedveznek a növényeknek. Egy zárt helyen sokkal jobban lehet irányítani a növényeknek megfelelő körülményeket. A szabadföldi termesztés további nehézségei, hogy egyre inkább találkozunk kilúgozott talajjal. Azt a folyamatot nevezzük kilúgozódásnak, amikor a talajból kimosódik a tápanyag. Ez akkor következik be, amikor például nagy esőzések alkalmával villámárvíz alakul ki, és a lezúduló víz egyszerűen elviszi a felső talajréteget, illetve a nagy esővíz mennyisége miatt kimosódnak az ásványi anyagok a talajból.  Talán furcsának tűnik, de a légköri szennyezés is közrejátszik a növények normális fejlődéséhez. A savas esők, az egyes káros anyagok a levegőben nem tesznek jót a növények fejlődésében. Vannak olyan eljárások, melyekkel túl gyors növekedést lehet elérni. Ez is közrejátszik az egyes terményekben található vitaminok és ásványi anyagok mennyiségéhez.

    Így végére még egy valami. Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy bizonyos termények, főleg gyümölcsök nem éppen szép formában kerülnek a polcokra. Sok esetben a nagy szállítási időt, illetve a hosszú tárolási időt valamivel át kell hidalni. Ezt különböző vegyi anyagokkal tudják elérni annak érdekében, hogy az adott termék, szép, tetszetős, látványos legyen. Az már egy másodlagos dolog, hogy pontosan azért fogyasztanánk, mert telve van vitaminokkal, de mégsem tartalmazzák azokat. Ugye emlékeznek a főzőcskézési műsorokban emlegetett dolgokra. Kiemelik a házi jelleget. Ez azért van, mert az ezen a területen termelt termények megfelelő körülmények között növekednek.