Még több szén-dioxid?

     Az új kutatás során a tudósok azt vizsgálták, hogy a szén-dioxid hogyan áramlik a tenger felszíne felett, illetve alatt, melyet nagyrészt a turbulencia szabályoz. David Woolf, a skóciai Heriot-Watt Egyetem docense, a kutatás vezetője elmondta, a vizsgálatuk bebizonyította, hogy évente három gigatonna szén-dioxidot nyelnek el a földfelszíni vizek.

     Sajnos még ma sincs megfelelő értékű információ arról, hogy mennyi szén-dioxidot nyelnek el az óceánok évente. Találgatás van. Ez ma már nagyon kevés. A szakértők olyan dolgokon szeretnének javítani, amit maguk sem ismernek. Ma jelenleg ott tart ez a szén-dioxid mennyi, hol, miért, hogyan kérdéskör, hogy csak leiratok szerepelnek, konkrétumok nem, illetve beszélnek arról, amit nem tudnak. Van valami viszont, amit igencsak lehet mérni. Ez pedig a kibocsátás évi mennyisége. Van valami, ami nem igazán fér a fejembe. Úgy, több mint hatvan évvel ezelőtt volt egy nemzetközi kutatási program. Több mint száz ország kutatói vizsgálták a légkört, a talajt, a vizeket, világűrt, a tengereket, óceánokat, légköri áramlatokat, hőmérsékleti változásokat, stb. Számtalan adat, információ gyűlt össze. Ezeket még a mai napig is használják. Oda szeretnék kilyukadni, hogy talán éppen itt lenne az ideje valami hasonló mérési folyamatokat elindítani, hiszen egyre veszélyesebb a földi élet. Olyan technológiák állnak ma már rendelkezésre, ami akkoriban elképzelhetetlen volt, mégis sokkal pontosabb, érthetőbb, világosabb adatok, információk, összefüggési magyarázatok láttak napvilágot, mint most. Hát nem érdekes? Lehet, hogy akkor a tudomány volt előtérben, nem pedig a pénz? Ma már egy kutatónak megmondják, hogy mit publikálhat, és mit nem, teljesen mindegy, hogy igaz-e vagy sem. Itt tartunk. Ebből aztán az következik, hogy nincs konkrét adat, nincs pontos mérés, nincs egységes elmélet, nincs egységes megfogalmazás, stb. Azt olvasni, hogy tavalyhoz képest ennyi százalékkal nőtt vagy csökkent valami, de még az sincs megadna, hogy tavaly mennyi volt. Teljes bizonytalanság van szinte minden területen. Pedig ha valahol észnél kell lenni, az éppen a bolygónk „egészségi” állapotának megőrzése és javítása. Nézzük, mi van jelenleg a témát illetően, illetve a saját elméletem szerint mi várható? A légkör hőmérséklete és telítettsége egyre nő. Egyre inkább kialakulnak időjárási szélsőségek, melyek intenzívebbek, mint korábban. Ez azzal is jár, hogy a károk is egyre nagyobbak, valamint egy adott területről elvándorlók száma is jelentőssé kezd válni.

    Ha az összképet nézzük, akkor látjuk, a diagramon 701,298 gigatonna szén-dioxid valahol nincs meg. Ezen talán nem is lehet csodálkozni, hiszen sokkal durvább értékek is vannak.

 A trópusi erdők által a légkörből felvett szén mennyisége az 1990-es években érte el a maximumát, ekkor 46 mrd tonnát távolítottak el a fák, ami megegyezett az emberi tevékenység szén-dioxid kibocsátásának 17 %-ával.

Forrás: Klímapolitika Intézet

       A hír nagyon szép, de nem igaz. A hivatalos honlap szerint az 1990-es években kibocsátott szén-dioxid mennyisége 20,52 milliárd tonna, összesen. Ugyanebben az évben az írás szerint 270,58 milliárd tonna szén-dioxidnak kellett a levegőbe kerülnie, a cikk szerint. /1 milliárd tonna = 1 gigatonna./ Most akkor ki nem tud valamit? Ki nem számolt, vagy nem mért jól? Közel egy nagyságrend a különbség. Ez nagyon sok, mondhatni katasztrofális egy hivatalos írástól. A forrás: Klímapolitikai Intézet. Csak egy kérdés. Ha egy magát komoly intézménynek valló szervezet, akkor hogy lehet ilyen nagyarányú eltérés? Van egy híres mondás egy még híresebb humoristától: „Mielőtt bármit mondasz, egyeztess”. De nagyon igaz! Hiúság, hozzá nem értés, szakmaiatlanság, vagy valamit kell mondani? Nekem ezek a kérdések merültek fel az adatok ilyen jelentős eltérése kapcsán. Hogy lehet hinni akkor, amikor egy tudományosnak hangzó intézet ad ki egy ilyen nyilatkozatot. Döbbenet.

      Térjünk át a címbeli témára. Az idők során mindig is került szén-dioxid a légkörbe, főleg erdőtüzek, vulkán kitörések formájában. Aztán az ipari forradalom korában beindult a nagyüzemi szén-dioxid termelés. Gyárak, gőzgépek, üzemek, erőművek ontották a füstöt. Ennek következménye a mai légköri állapot. Mi történik? A szén-dioxid feldúsulása miatt a levegő egyre melegebb kezdett lenni. Ami a bolygónk szempontjából rossz, az minden nőtt. Légköri hígulás, káros anyagok mennyiségének növekedése, a légkör hőmérséklete. A dolog lényege itt a van, a hőmérsékletnél.

      A szén-dioxid folyamatosságának eredménye, hogy egyre kevesebbet tudnak a természetes helyek semlegesíteni. Ahogy a hőmérséklet emelkedik, az anyagok mozgása is gyorsul. A szén-dioxid vízzel vegyülve egy laza kötésű szénsavat hoz létre. A gyorsabb mozgás miatt valószínűbb, hogy nem elnyelődik a szén-dioxid, hanem kibocsátódik. Így egyre nagyobb mennyiségben halmozódik fel az alsó légrétegekben, éppen ott, ahol az élőlények élettere van, köztük az emberé. Több szén-dioxid, kevesebb oxigén. Az eredmény nehézlégzés. Egy kutatás kimutatta, hogy a légkörben 0,034 százalék oxigén van. Ez ekkor vált érdekessé, amikor kiderült, hogy a feldúsult szén-dioxid százalékos aránya éppen annyival emelkedett, amennyivel csökkent az oxigén százalékos aránya a légkörben. Képzeljék el ezt akkor, amikor a világ vizei elkezdik magukból kibocsátani a szén-dioxidot. Mivel ilyen fizikai paraméterekkel rendelkező állapot még nem állt fenn, így nem elképzelhetetlen ennek létrejötte. Lehetetlen? Talán igen, talán nem. Lehet, hogy a választ nem kellene megvárni?

       Még valami. Mindig azt lehet hallani, hogy mennyi szén-dioxid került a légkörbe egy év alatt. Bár utaltam egy változásra, a mennyiségek valahogy nem egyeznek. Ne felejtsük el, hogy az oxigén a fontos. Ennek a gáznak százalékos aránya a döntő, hiszen ezt lélegzik be az élőlények. Mivel egyáltalán nincs egyértelmű adat a szén-dioxid éves mennyiségére, így bizonytalan meghatározni az oxigén hígulását is. A fenti mennyiséget figyelembe véve jelenleg a légkör szén-dioxid tartalma 1,787 százalék. /A szerző számítása/