A víz
Sajnos egyre inkább foglalkozni kell a víz témájával. Még inkább az iható víz kérdésével. Látható, hogy mennyire felgyorsultak azok a folyamatok, melyek éppen az édesvíz kérdését érintik. A gleccserek rohamos olvadása folyamán bekövetkező édesvíz hiány ma már elég jelentős. Százmilliós létszámban mérhető az a terület, ahol nem megfelelő az édesvíz ellátás. Mára már nagyon nagy méreteket ölt a vízhiány. Az Aral-tó szinte teljes kiapadása, szerte a világban több fontos víztároló vízszintjének jelentős csökkenése, a folyók csökkenő vízhozama, a talajvíz jelentős csökkenése, mind hozzájárul az egyre kevesebb édesvíz mennyiségéhez. Nézzük meg a Föld vízkészletét.
Bár azt lehetne hinni, hogy a diagramban szereplő számok hatalmasak, valójában tényleg azok, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy erre a vízmennyiségre közel nyolc milliárd ember tart igényt. Az emberi fogyasztáson kívül nem szabad elfelejteni az öntözéses gazdálkodás során elhasznált, valamint az ipari célokra elhasznált vizek mennyiségét. Nagyon sok víz ez. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gleccserekből származó vizek folyamatosan pótlódnak. A baj az, hogy a hóhatár egyre inkább kitolódik, egyre magasabbra kerül, illetve a jég olvadása olyan gyors, hogy egyszerűen leszalad a folyókba, és kikerül a tengerek valamelyikébe. A megszokott folyamatos, és mérsékelt olvadás már a múlté. A hőmérséklet annyira megemelkedett, hogy gyors olvadás történik. Ez oly annyira nem jó, mint a csapadék alkalmával a rövid idő alatt, kis területre történő, nagy mennyiségű eső hullása. Ilyen helyzetben is az történik, hogy a lehullott víz mennyiség nagyon rövid idő alatt átrohan az adott területen, és a vízgyűjtők rögtön továbbítják. Nincs tárolás. A kulcs ez volna. Olyan helyekre vezetni a vizet, ahol tárolni lehetne. Ez pontosan olyan, mint a hegyvidékeken élők ciszternákban történő víztárolása. El kellene gondolkodni ennek a technológiának az újbóli bevezetéséről. Ennek folyamán a talajnedvesség is meg lenne oldva, sőt még az öntözéses gazdálkodás is magasabb szintre emelkedne. Sajnos érezhető, és tapasztalható, hogy csökkennek a folyók vízhozamai. A gyors olvadás, igaz, hogy nagyobb mennyiséget jelent, de a vízkivétel is jelentősen megemelkedett. A „vízlábnyom” ma már egy fontos mérőszám.
Az emberi, és ipari fogyasztás hatalmas méreteket ölt. Ha ránézünk a diagramra rögtön érthetővé válik a rengeteg édesvíz felhasználása. Ennek tükrében nem véletlen, hogy a folyók vízhozamai is csökkennek, nem is kis mértékben. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. Így a melegedés, amely egyre inkább az északi területek felé húzódik, magával vonja a nagyobb vízfelhasználást is, akár lakossági, akár ipari, akár mezőgazdasági területen. Sőt! Ma már egyre inkább láthatóvá válik, hogy a szabadföldi növénytermesztés elengedhetetlen része lesz az öntözés. E nélkül nincs termesztés. Sok helyen látni a kukorica, a napraforgó kiszáradását. Bizony fel kell készülni arra, hogy öntözéses gazdálkodás nélkül nincs mezőgazdasági termesztés. Ez minden terményre vonatkozik, zöldség, gyümölcs, gabona.
Ma már beszélünk vízstresszről. Néhány fogalom ezen a területen.
Vízhiány: a Vízhiány az édesvízkészletek térfogati bőségére, vagy annak hiányára utal.
Vízstressz: a vízstressz azt a képességet, vagy annak hiányát jelenti, hogy képes kielégíteni az emberi és ökológiai igényeket az édesvíz iránt.
Vízkockázat: a vízkockázat arra a lehetőségre utal, hogy a gazdálkodó egység vízzel kapcsolatos hiányt tapasztal.
A vízstressz mértéke, határa, az adott terület 80%-os vízfelhasználása. Magyarul, ha egy ország az ipari, és lakossági vízfelhasználásra ekkora mértékű mennyiségét fogyassza el, akkor vízstresszről beszélünk. Ennek nyomai már megtalálható néhány országban. Ahogy látható a diagramon 164 országból 68 országban beszélhetünk veszély helyzetről. Ez a Föld országainak több mint 40 százaléka, ez több mint 3,2 milliárd embert érint. Ami még problémásabb, hogy éppen olyan helyeken alakul ki, ahol nagyon sok ember lakik. Úgy gondolom, hogy éppen itt az ideje, hogy sokkal komolyabban foglalkozzunk az édesvíz kérdésével hiszen létkérdés.
