Mérés, avagy mérési pontatlanság

   Az embereket mindig is érdekelte, hogy valamit valamivel összehasonlít. Ez a mérés. A hőmérséklet mérése 1592-ben Galilei berendezésével kezdődött. Ezt az eszközt a levegő nyomása is befolyásolta. A hőmérsékleti skálát először Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus állította fel 1714-ben, de már voltak mérések az 1700-s években. .  Ezt a skálát még a mai napig is használják, de csak az Egyesült Államokban.  Aztán Anders Celsius svéd csillagász megalkotta a Celsius-skálát 1742-ben. Ezt a mai napig is használjuk. Majd William Thomson, később Lord Kelvin megalkotta a Kelvin-skálát 1848-ban. Ezt a skálát a csillagászok használják az égbolt objektumainál. De vajon mi a mérés? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. Rengeteg mérési lehetőség van. Hosszúság, tömeg, idő, stb. Minket most a hőmérséklet mérés érdekel. Ez azért is fontos, mert a mai világ egyik döntő állapota a hőmérséklet, a globális felmelegedés egyik ismérve. Hogy mennyire más értékek kerülnek napvilágra, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy tudományos műsor keretén belül az átlaghőmérséklet emelkedés 1880 óta 0,86 Celsius fok, holott, 3,4 Celsius fok.

    Nagyon sok mérési eredmény lát napvilágot. Az egyes kutatóintézetek, kutató állomásokon követik nyomon ezeket a változásokat. Itt most csak a hőmérsékletről beszélünk. Mi okozza a mérésen alapuló eltérést? Az egyik, hogy nincsenek egységesen kalibrálva, azaz, a kezdő mérési pont eltérő. A másik, hogy a mérési pontosság nem egyforma. Ezt arra értem, hogy egy értéket lehet több tizedesig is venni. Ugyanazon a helyen lehet mérni, mondjuk 31,9, 31,95, vagy 31,951 Celsius fokot, attól függ, mennyire pontos a műszerünk. Ez a későbbi számításoknál fontos, hiszen más-más értékek vannak feltüntetve. Van egy még jelentősebb harmadik tényező. Ez pedig a mérési hiányosság. Egy furcsa dolog derült ki. A hőmérsékletet nem az egész bolygón mérik. Vannak helyek, melyek szinte teljes egészében kimaradnak. Ezek között van sarki, illetve trópusi jellegű terület is. Lehet, hogy sok van, de az is kevés. Ugyanis jóval több mérőpont szükséges ahhoz, hogy megfelelő eredményeket kapjunk, főleg úgy, hogy átlagszámítás a vége.  Az egyre pontosabb mérési eredmények, egyre jobb és pontosabb további eredményeket mutatnak. Volt egy nagyon jelentős globális mérés, kutatás az egész Földre vonatkoztatva. Ez kitért a talajra, a légkörre, a vízre, és a földön kívüli térség egy bizonyos alacsonyabb tartományára. Ezt úgy hívták, hogy Nemzetközi Geofizikai Év. Időpontja 1957. július 1-től, 1959. december 31-ig. Ebben az időszakban rengeteg vizsgálati eredmény született. Még a mai nap is vannak adatok, melyek onnan származnak. Nagyon lényeges lenne, hogy bármilyen mérést hajtunk végre a Föld bármely pontján, egységesen kalibrált műszerekre van szükség a hibák elkerülése érdekében. A mérési fogalomban az egységes és pontos jelzők a fontosak. Ezeknek a birtokában lehet alapos, átfogó, pontos, és főleg biztos következtetéseket levonni az egyes szakterületeken. Manapság már vannak olyan műszerek, amikről régen nem is álmodtak, mégis sok esetben vannak olyan adatok, melyek pontosabbak, mint a mostaniak. Jó lenne, ha ismét egy átfogó, az egész Földre kiterjedő kutatási programot állítanának össze, hiszen most már több területtel is bővült a paletta. Ilyen terület például a hulladékgazdálkodás, amely egyre nagyobb gondot jelent. Sokkal több olyan lehetőség van, melyekkel még alaposabban meg lehetne ismerni a Földünkön történő változásokat, és azok okait, okozóit. 

Mérési pontosság

    Az ember azt hinné, hogy a technika és technológia előre fejlődésével párhuzamosan a mérési értékek pontosabbak lesznek. Valóban vannak olyan területek, ahol ez megállja a helyét. A doppingellenőrzések alkalmával ezt nagyon is kihasználják, annak ellenére, hogy etikátlan. Ugyanis akkor, amikor azt a sportteljesítményt elérték, még nem voltak olyan berendezések, amivel az esetleges tiltott szereket ki lehetett mutatni. Sőt! Az sem biztos, hogy fogyasztott doppingszert, csak a mérési technológiák annyit fejlődtek, hogy ma már az is kimutatható, ami akkor nem. Tehát szerintem igazságtalan elvenni egy sportolótól az érmét, mert utólag, és ez közel tíz évet is jelent, kimutattak valamilyen szert. Ezt az élet minden területén lehetne használni és visszaélni vele. Csak egy példa. Ha mondjuk engem valamilyen kár ér az időjárás miatt, mondjuk jégeső okozta kár, ami elverte a termést, akkor hivatkozhatok arra, hogy a meteorológusok nem jelezték a jégesőt, mert most már az elkerülhető lett volna a mostani előrejelzési rendszerrel. Most ideértünk egy fontos kérdéshez. Vajon miért van az, hogy nincs egységes előrejelzés. sok esetben 5-8 Celsius fokos eltéréseket mondanak a különböző fórumokon. Most vagy a mérési eredmények ennyire pontatlanok, vagy maga a meteorológus teszi hozzá a saját elképzelését a várható időjárásról. Sok, nagyon sok esetben egyáltalán nem egyezik az előrejelzés a valós időjárási helyzettel. Persze lehet azt mondani, hogy ilyen hibahatár lehetséges. Vajon csak itt? Ugyanis vannak helyek, ahol már 4 napos előrejelzést tudnak mondani, pontosan. A hazai előrejelzéseket figyelők most azt mondhatnák, hogy itt egy hétre előre, sőt még távolabbra tekintve is megmondják az időt. Ez igaz, csak a baj az, hogy ez találgatás, vagy igen, vagy nem. Amit én említettem a négy napról, az valós, és az úgy van.

    Talán meg kellene kérdezni, vajon ott hogy csinálják? A mérés egy összehasonlítás. Egy ismert értéket hasonlítok össze egy ismeretlennel. Ez tökéletesen így van. A probléma ott kezdődik, hogy a mérési eredmények különbözőek. Hogy miért? Mert más műszerrel mérem. Felmerül a kérdés. Melyik a pontos? Ezt kérdezem azért, mert az a tapasztalat, hogy szinte minden műszer mást értéket mér ugyanabban a mérendő dologban. Konkrétan arról van szó, hogy az autó akkumulátor teljesítmény szintjét ellenőrizve, három helyen más-más értéket mértek, rövid idő alatt.  Vagy. A keréknyomás értéke más volt a gumisnál, és más volt a benzinkútnál. Vajon miért? Nem ugyanazt kellene mérni? Lehet, hogy csak én nem értem? Ebből adódik egy még érdekesebb kérdés. Vajon az etalon, a kalibrálás alapját adó eszköz nem azonos? Amin még jobban el kellene gondolkodni, hogy bizonyos szennyező anyagok mérésekor az egyik mérést végző „x” értéket mér, a másik, aki érdekelt a jó eredményben, az pedig „y” értéket. Ezeken hónapokig, évekig vitatkoznak, és hivatkoznak a mérési eredményekre, ami persze különböző. Ismét a kérdés. Vajon miért? Közben az emberek, a természet károsodik. Na, ez az igazi nagy baj.