Élelmiszer hulladék
Sajnos az egyre növekvő fogyasztás mellett egyre inkább emelkedik a hulladékoknak az a fajtája, mely a háztartásokból ételmaradékként, élelmiszeri hulladékként kerül ki. Azt is be kell látni, hogy a pazarlás is egyre nagyobb méreteket ölt. Ez viszont igaz más területekre is. A Föld lakossága meghaladta a nyolc milliárd főt. Az élelmiszer elosztásban igen jelentős eltérések vannak az egyes országok között. A háztartási hulladék termelése ennek fényében szintén nagyon változó. A pazarlás igen szembetűnő. Nagyon nehéz igazából párhuzamot vonni a fejlett országokon belül a fogyasztási szokásokra, és hogy mennyi a hulladék termelés. Egy biztos. Nagyon nagy mennyiség kerül a szemétbe. Az EU-ban 87,6 millió tonna élelmiszeripari hulladék keletkezik évente. Ez sok. Felállítanak különböző értékeket, viszonyítási alapokat, százalékokat, és más egyéb számokat. Ezek között elvesznek a valódi problémák. Ez olyan, mint amikor valamilyen esetről beszélünk, de egy teljesen jelentéktelen adat kerül elő valahonnan, és innentől kezdve ez a fő kérdés. A valódi esemény háttérbe szorul. Ma ennek a félretájékoztatásnak a fénykorát éljük. A bizalmatlanság felütötte a fejét mindenhol, úgy itt is. Mivel jelentős eseményről van szó, hiszen a Föld lakosságának az élelmezéséről van szó. Ez szintén egy létkérdés, hiszen maga a feldolgozás más területeket is érint. Vízfelhasználás, energia, szállítmányozás, stb. Ezek is környezetterhelő dolgok. Meg kellene találni azt az ideális elosztást, termelést, amely a legjobb. Biztos nem egyszerű, de úgy gondolom, egyre nagyobb szükség van rá.
A hulladék termelés már így is igen sok. Sok helyről érkeznek információk, hírek, hogy gondot jelent a szemét kezelése. Erre több példa is akadt az elmúlt néhány évtizedben. A városok egyre nagyobb létszáma egyre nagyobb terhet ró erre a területre is. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy sok esetben az emberek felelőtlen viselkedése okoz környezeti gondot. Az illegális szemétlerakó helyeken ugyanúgy meg lehet találni a veszélyes hulladékot, mint a háztartási hulladékot. Annak veszélyei a levegőben vannak, hogy mikor indul el ezekről a helyekről egy fertőzés. Lásd a középkori Európa. A különbség csak annyi, hogy nem az utcára dobálják ki a szemetet, hanem „kulturáltan” elviszik a közeli erdőbe, patakba, elhagyott bányák területére, perem kerületekbe, településektől aránylag távoli helyekre, stb.
A pazarlás mértékét jelzi a diagram. Azt ki kell hangsúlyozni, hogy ez csak élelmiszer hulladék. A keletkezett hulladék arányaiban, ha megnézzük mekkora előállítási energia társul, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire figyeljünk oda élelmiszereink gazdaságos felhasználáshoz. Ha csak annyit említek, hogy 1 kg hús előállításához több ezer liter vizet használunk fel, akkor lehet némi fogalmunk arról is, a többi termékek előállítási folyamatai mennyire terhelik a környezetünket. A feldolgozóipar igen tetemes energiát használ.
Hogy némi fogalmunk legyen, a diagramban feltüntettem az egyes hulladék fajták mennyiségét. Hatalmas számról van szó. Ennek kezelése szintén őrült energiát emészt fel. Igen nehéz megtalálni azt az egyensúlyt, amikor a lehető legkedvezőbben és leggazdaságosabban lehet kezelni a hulladékgazdálkodás problémáját. Hogy egyre nagyobb gond lesz a hulladék, az szinte biztos. Sőt! Már most is az. Az is gond, hogy hiába az egyes felhívások, az ember gondolkodása még mindig le van ragadva azon a helyen, hogy majd lesz valahogy, majd megoldják az illetékesek, és ami a legrosszabb, hogy ennek tudatában semmiféle felelősség érzet nincs az emberekben. A témához kapcsolódó gondolkodást kell megváltoztatni ahhoz, hogy változások történjenek. Van ahol ez már elkezdődött, de jóval több helyen kellene megvalósítani. A környezettudatos gondolkodással a magunk életét tudjuk szebbé, nyugodtabbá, élhetőbbé tenni. Sajnos annak ellenére, hogy egyre kisebb területen lehet mezőgazdasági termelést folytatni, azaz, növényeket és gyümölcsöket termeszteni, egyre több élelmiszer kerül a kukába. A termőföld területe egyre inkább kisebb lesz. Ha a diagramban feltüntetett értékeket összeadjuk, akkor 37 909 596 km2 jön ki. Ez hatalmas terület. Ekkora terület kiesik a mezőgazdasági termelésből. Az egyre szűkülő lehetőségek azt diktálják, hogy egyre többet kell termelni egyre kisebb területen, hogy a Föld lakossága el legyen látva mezőgazdasági terményekkel. Ebből olyan következtetéseket is le lehet vonni, hogy a megtermelt alapanyagok vitamin és ásványanyag tartalma csökken. Ha valamit valahol növelünk, jelen esetben a nagyobb terméshozam elérését, akkor valaminek csökkennie kell. Ez ebben az esetben a minőség.
A romlás csak egy dolog a hihetetlen összetett rendszerben. Az élelmiszer fogyasztás manapság az egész világon pazarló. Látható, hogy mennyi élelmiszeripari alapanyag kerül a hulladékba. Hazánkban évente 59 kilogramm fő/év. Ez nagyon sok. Csak gondoljunk bele, hogy ez mennyit jelent országos szinten, és mennyit jelent a Föld összlakossága szintjén. Hatalmas szám jön ki. Manapság minden apró dologra érdemes odafigyelni, mert rengeteg minden múlik rajta. Ez így van az élelmiszeri hulladékokkal is. Biztos sokan belegondoltak már abba, hogy vajon mi lesz azzal a nagy mennyiségű hulladékkal, amit kidobunk. Csak egy dolgot említek meg. Ezek a termékek erjednek, rothadnak. Sajnos keletkezik egy olyan gáz, ami még erőteljesebben és agresszívebben szennyezi a Föld légkörét, mint a szén-dioxid. Ez nem más, mint a metán. Már most is felfigyeltek erre a gázra, és egyre inkább a figyelem középpontjába fog kerülni. Az üvegházhatás emelkedésének döntő tényezője lehet, és lesz is. Maga a hulladék már korábban is okozott igen nagy problémát több országban. Igaz, hogy ez anyagi vonatkozású volt. Gondoljunk bele, ha valami oknál fogva nem szállítják el a hulladékot. A könnyen romló, bomló élelmiszeri hulladék nemcsak rossz képet, rossz szagot jelent, hanem jelentősen fertőzés veszélyes. A kóbor állatok, apró rágcsálók, madarak hamar rátalálnak ezekre a hulladék hegyekre, és onnantól kezdve ellenőrizhetetlenné válik a kezelése. Ilyen és hasonló dolgokból kiinduló eseménysorozat korábban is előfordult. A rágcsálók által hordozott és terjesztett betegségek nem mai keletűek. Ennek valószínűsége annál inkább nagyobb, minél több, és minél nehezebben kezelhető hulladékról beszélünk. Szerte a világban nagyon sok helyen nem megfelelő formában tárolják és kezelik a hulladékot. Hozzá kell tenni, nemcsak az élelmiszer hulladékot. Sajnos hazánkban is nagyon sok illegális hulladéklerakót alakítanak ki az emberek, felelőtlenül. Ugyanis az esetlegesen kialakuló fertőzés senkit nem kímél, azt a személyt sem, aki azt hiszi, hogy ha távol a lakhelyétől egy erdőszélen kidobja a szemetét, akkor részéről rendben van minden, mert ő megszabadult egy gondtól. A helyzet az, hogy itt nemcsak esetlegesen élelmiszer hulladék kerül kidobásra, hanem más egyéb, sok esetben veszélyes hulladék. Ennek káros hatásai beláthatatlanok, és a felelősség tudjuk nagyon jól, nem megállapítható. Így egyre több illegális hulladéklerakó alakul ki. A bomlás során keletkező különböző anyagok, melyek mérgezőek is lehetnek, így eléggé szabadon erjedhet, veszélyt jelentve a környéken, és távolabb levők egészségére. Fel kellene már nőni oda, hogy valóban felelősségteljesen védjük a környezetünket, mert egyre nagyobb kárt okozunk benne. Javításra kicsi az esély.
