A légkör

II.rész

   Érdekes dologgal találkoztam. Azt emlegetik, hogy a szárazföldek és az óceánok elnyelik a kibocsátott szén-dioxidot. Akkor mitől emelkedik a hőmérséklet? Sokan azt mondják, hogy ez egy folyamat, ami ismétlődik. Ez is rendben van. De régen nem volt ekkora szennyezés. Sőt! Nem volt szén-dioxid kibocsátás, hiszen nem voltak gyárak, erőművek, gépjárműforgalom és olyan tevékenységek, melyek termelték volna a szén-dioxidot. Akkor hogy is van ez? Valami érdekesség még van, több más egyéb mellett. A jégkorszak kialakulásának három tényezője van.

• a légkörösszetétele (általában azt mondják, főleg a szén-dioxid és metán mennyisége, de nagyon jelentős még a vízgőz)
• a kontinensekelhelyezkedése
• a bolygó pályájának vagy forgástengelyénekmegváltozása (Milanković-elmélet), esetleg a Nap helyzete a galaxisunkban

Forrás: Wikipédia

A három közül kettőt egyértelműen ki lehet zárni. A kontinensek maradtak a helyükön, Földünk semmiféle változáson nem esett át, a Nap helyzete sem változott, hiszen egy rendszer szerint mozog a naprendszer. Marad a légkör összetétele. A leírásban viszont az áll, hogy a szén-dioxid és metán mennyisége okozza a jégkorszak kialakulását. A jégkorszak viszont hideggel jár. Most pedig azt emlegetik, hogy a szén-dioxid felelős a felmelegedésért. Akkor most, hogy is van ez? Valami nagyon nem stimmel. Jó lenne egységes álláspontot foglalni, vagy én nem értem. Lehet, hogy érdemes lenne egy átfogó mérést eszközölni a Föld különböző pontjain, hogy vajon mennyi lehet most a légkörben jelen levő szén-dioxid koncentráció? Itt én arra gondolok, hogy mennyi lehet az emberek életterében fellelhető szén-dioxid? Ugyanis, ha évtizedek óta emelkedik a káros anyag kibocsátás, akkor meg kell változni a légkör összetételének is. Ha valamit hígítok, vagy töményítek, annak az összetétele változni fog. Ez kicsiben ugyanúgy működik, mint nagyban. Úgy is fel lehetne tenni a kérdést, vajon az emberek életterében mennyi az oxigén aránya? Változott-e? Ha igen, mennyivel?  Sajnos azt kell tapasztalni, hogy most már bármilyen fórumon zajlanak is az egyes konferenciák a klímavédelemmel kapcsolatban, rá kell jönni, hogy semmit nem tudtak elérni ez idáig, és nagyon valószínű, hogy ezután sem fognak. Mondom ezt mindazért, mert jelenleg is nő a szén-dioxid kibocsátás, annak ellenére, hogy különböző megállapodások, egyezségek, döntések születtek, születnek. Ezek senkit sem érdekelnek, mert nem tartják be. Minden úgy zajlik, ahogy eddig. Összejönnek, majd döntenek a semmiről, aztán mindenki megy a maga útján tovább. Akkor miről beszélünk?  A hab a tortán, hogy az „elmúlt négy évből háromban jegyezték fel a légköri szén-dioxid-koncentráció legmagasabb szintű növekedését. Egyértelműen nő az a szén-dioxid mennyiség, amelyet kibocsátunk a légkörbe, közben arról beszélünk mindenhol, hogy hogyan csökkentsük a kibocsátást. Nem véletlen egybeesés, hogy az elmúlt négy évben volt a legmagasabb a szén-dioxid kibocsátás.

Forrás: Élőbolygónk online, a NOAA globális megfigyelő részlegének kutatója Pieter Tans

Hát nem érdekes?

        Mi az a szén-dioxid, szén-monoxid? Ezek okozzák, illetve ezek közül a szén-dioxid okozza a Föld klímájának változását. Az viszont túl bonyolult, hogy ezt így ki lehessen jelenteni. Nincsenek kellő mennyiségű biztos adatok, nincsenek elfogadható információk, nincsenek kellő mennyiségű kimutatások erre vonatkozóan. Innentől kezdve csak tapogatózni lehet, hogy vajon az egyes hírforrásokból megtudott közlésekből vajon melyik az igazi. Ez csak egy dolog. A másik, ami még érdekesebb, hogy annak ellenére, hogy van valamilyen megállapodás, egyezség, vagy ki tudja mi arra vonatkozóan, hogy csökkenteni kellene a szén-dioxid kibocsátást, éppen az ellenkezője történik. Most jön a dolog lényege.

    A diagram jól szemlélteti a szén-dioxid kibocsátás mennyiségét, annak fényében, hogy volt három nemzetközi konferencia a szén-dioxid mennyiségének csökkentése érdekében. Most akkor miről beszélünk? Érdekel egyáltalán valakit, hogy milyen döntések születnek az x-edik konferencián? Úgysem tartják be. Senki nem tartja be. Akkor milyen színjáték zajlik? Mert nagyon úgy néz ki, hogy csak beszélnek róla, de érdemi döntés egyik alkalommal sem született. Ez pedig 1970 óta tart. Különböző százalékok, viszonyítások, elméletek, értékek, kimutatások, és még lehetne sorolni, mi minden jelenik meg a témával kapcsolatban. Előre lépés semmi. Ez olyan, mint amikor a diák folyamatosan egyest kap egy adott tantárgyban, de ellenőrzés híján az adott tantárggyal semmi baj nincs. Az ellenőrzéskor derül ki, hogy semmi sincs rendben. Így van ez a Földön jelenlévő szén-dioxiddal is. Folyamatosan kerül egyre nagyobb mennyiség a légkörbe, majd amikor ellenőrzik, akkor derül ki, hogy baj van, méghozzá nagy baj van. Csak egy óvatos kérdés. Az a sok szakértő, aki rendszeresen részt vesz olyan rendezvényeken, ahol tudják már, hogy nagyon sok az egyes, és tényleg kellene valamit tenni, mert a diák megbukik, éppen azok nem tesznek semmit, mert döntésképtelenek, illetve politikai nyomás alatt állnak. Akkor meg miről beszélünk? Nagyon sok hozzáértő mondja, hogy nagy a baj, de semmit nem tesz senki. Most tényleg ennyire ostobának nézik az embereket? Vagy ennyire nem értenek hozzá? Vagy ennyire befolyás alatt állnak? Ennyire függnek a hatalomtól, hogy nem mernek semmit tenni? Még most is a kozmetikázás uralja a világot, annak ellenére, hogy komoly veszély fenyegeti a Földet? Egy korábbi cikket szeretnék még a figyelmükbe ajánlani. Biztos tudják, hogy ezek a szennyező anyagok a légkörben. Van még több is, de maradjunk ezeknél, mert ennek arányait mérik. Van még a szálló por, de az egy másik téma lesz. Lehet, hogy furcsának tűnik, de azért van egy részemről érdekesnek, sőt elgondolkodtatónak mondható dolog. Ez nem más, mint a szén-dioxid és a szén-monoxid légköri jelenléte. Hogy miért? Azon egyszerű oknál fogva, mert a Föld légköre eredetileg 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént, és 1 százalék nemesgázt tartalmaz. Az egyszerűség kedvéért maradjunk a régi iskolai tanultaknál, mint értékarány. Azt lehet mondani, hogy az összetevők bővültek. De ne fussunk ennyire előre. Ha megnézzük a Föld korai légkörét, akkor mondhatjuk, hogy a fent felsorolt összetevőket tartalmazta. Egy keveréket. Az állatvilág kialakulásával létrejött egy folyamat, mely növelte a légkör szén-dioxid mennyiségét, hiszen az állatok kilégzése során ez kerül a levegőbe. Ami nagyon is jelentős, hogy akkor egyensúlyban volt a légkör. Megvoltak az arányok. Az idő előrehaladtával, az iparosodás megjelenésével a káros anyagok jelenléte növekedni kezdett. Mivel „hígult” a légkör? Szén-dioxid, szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon, szálló por. Ezeknek a koncentrációját ma már mérik. Ezek közül a szén-dioxid mértékét nem mérik, mint szennyező anyag. Ugyanis a szén-dioxidot a légkör felmelegedésével hozzák összefüggésbe, ami igaz is. De vajon szennyezőként nem jelentős? Nézzük csak? A szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, nehezebb a levegőnél, tehát mélyebb helyeken gyűlik össze. A tiszta levegő 0,04 százalék szén-dioxidot tartalmaz. A tiszta. A CO₂ is mérgező gáz. Ha a levegőben 10 százalék fölötti koncentrációban van jelen, akkor eszméletvesztést okoz. Vajon mit okoz ennél alacsonyabb mennyiségben? Na, ezt nem mérik. A borospincékben, vagy zárt helyen, ahol több ember tartózkodik, egy idő után azt mondjuk, „nehéz” a levegő. Igen, az emberek elhasználták az oxigént, és szén-dioxidot fújtak ki, aminek töménysége rosszullétet is okoz. Enyhe mérgezési tünet is fellép egyes személyeknél. Mivel nagyon sok ilyen anyag kerül a levegőbe, és inkább az alacsony helyeken gyűlik össze, azaz, az emberek magassága körül, akkor vajon miért nem mérik? Mondhatják, hogy a savas italokban is szén-dioxid van. Ez nem vitás. Csak ott a koncentráció olyan kicsi, hogy észre sem lehet venni, és fogyasztás után távozik is. Legjobban számokkal lehet érzékeltetni a szén-dioxid mennyiségét a légkörben. Minden mért szennyezőanyagot mikrogramm/köbméterben adnak meg. Ezt az értéket könnyebben lehet értelmezni, mert tömeg és térfogat arányt mond. A levegőbe kerülő szén-dioxidot ppm-ben. Ezt már nehezebb értelmezni. Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy egy millió levegő részecskében hány szén-dioxid részecske van. Jelenleg ennek mértéke 423,68 ppm. Vajon miért nem mérik a szén-dioxid mennyiségét, hiszen ugyanolyan szennyező anyag? Mit jelent ez köznapi nyelven? Előtte annyit, hogy 10 százalék fölötti szén-dioxid koncentráció veszélyes. A 423,68 ppm telítettség azt jelenti, hogy 0,0423 százalék szén-dioxid van a légkörben, tehát egyelőre nem veszélyes. Szerencsére. Az viszont aggasztó, hogy egyre többször alakulnak ki nagyobb városokban és azok környékén szmog helyzetek. Ez a leülepedő szennyező anyagok miatt van. Az alaplégkör egyszerűsége bonyolultabbá vált. A klímaváltozásban, mint ahogy tapasztaljuk, egyre jelentősebb változást okoz a szén-dioxid jelenléte.  A légkör CO₂ tartalma az ipari forradalom kezdetén /a XVIII. század második fele/280 ppm értéket mutatott, 1960-ban 316 ppm, 2006-ban 380 ppm, 2023-ban 423,68 ppm az érték. Szerencsére a földi életben még nem következett be ennek a növekedésnek súlyosabb élettani hatása. Még nem. Van még valami, ami most már szorosan ide tartozik. Ez nem más, mint a metán jelenléte a légkörben. Az ezzel kapcsolatos első hírt úgy a 70-es évek végén olvastam. Sokáig nem volt téma, sőt, semeddig sem. Egy kis cikk az akkori Élet és Tudományban, ha jól emlékszem. Azért is említem, hogy nem mai keletű a metán jelenléte. De honnan? Érdemes néhány szót ejteni a fagyott talajok olvadásáról. Nemcsak a szén-dioxid jelenlétéről van szó. Ma már világossá vált, hogy van egy másik nagyon nagy probléma. Ez a fagyott talajok felolvadása. A permafroszt, azaz, az állandó fagyos talaj a hőmérséklet emelkedése kapcsán kezd egyre jobban érvényesülni, lazulni. Ezek a területek főleg az északi régiókban találhatóak. A melegedés kapcsán ezek a talajok kezdenek kiengedni. Ennek következtében már jelentős változások álltak be olyan területeken, ahol a lakóépületeket a fagyott talajba ágyazták. Ezek az alapok kezdenek megolvadni, kiengedni, és veszélybe kerül az épület stabilitása. Egyes helyeken a talaj felmelegedése kapcsán metán gáz szabadul fel.  A metán színtelen, szagtalan szénvegyület, mely a levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Ez nem más, mint a bányakatasztrófáknál ismert sújtólég. Ha emlékeim nem csalnak, úgy a 90-es évek környékén már voltak figyelmeztető jelek. Néhány tudós kimutatta a metán légkörbe jutását. Mennyiségét tekintve komoly értékről van szó. Mivel a melegedés egyre intenzívebb, a fagyos talaj olvadása is felgyorsul, ennek révén a metán kiszabadulása is gyorsabbá válik. A metán jelenlétét a befagyott tavakban is kimutatták. A jég alatt keletkezett buborékokat meg lehet gyújtani. Vannak olyan területek, ahol a fák is elvesztik a biztos talajt, és megdőlnek. A metán kisebb sűrűségű a levegőnél, ezáltal a felsőbb légrétegekbe kerülve még jobban elősegíti a légkör melegedését. Aztán nagyobb melegedés, nagyobb gázkiáramlás. Ennek folyamata beláthatatlan. A mocsaras vidékek, a belvizek, az erdőtüzek, a vulkánok természetes forrásai a metánnak. Lehet, hogy furcsán hangzik, de van még valami, ami emeli a metán mennyiségét a légkörben. Ezek a kérődző állatok. Több millió van belőlük.

   Jelenleg a világon több mint száz helyen mérik a metán koncentrációt. Ezen kívül műholdakról is figyelemmel kísérik a gáz jelenlétét. Nagyon úgy néz ki, hogy a jövőben ezzel a gázfajtával is számolni kell akkor, amikor a légkör összetételét vizsgáljuk. A lenti diagram önmagáért beszél. Az aggasztó dolog, hogy 80-szor erősebb az üvegházhatás kialakulásáért a metán, mint a szén-dioxid. Magyarázat: a diagramban feltüntetett „ppb” azt jelenti, hogy egy egész milliárdod része. Jelen esetben azt jelenti, hogy egymilliárd részecskében, hány darab metán részecske van.