A jég fogyása
Sajnos azt kell mondani, hogy az egész Földön nagy gondot jelent az olvadás. Normális körülmények között ennek üteme ritmikus. Nyáron csökken a fagyott területek nagysága, télen viszont növekszik. Ezek így váltakozva kiegészítik egymást, kialakul egy egyensúly. Van azonban egy igen jelentős értékű hőemelkedés, amely mára már erősen és jelentősen befolyásolja ennek az ütemnek a normális menetét. Ennek kezdete az ipari forradalom idejére tehető. A nagymértékű szénkitermelés, és az ebből fakadó szén-dioxid kibocsátás hatalmas mennyiségének légkörbe juttatása ekkor vett nagy fordulatot. Persze korábban is voltak olyan emberi tevékenységek, amelyek szennyezték a levegőt. Ez a tűz megismerésének és használatának idejében indult el. Régen is voltak igen nagy erdőtüzek, vulkán kitörések, melyek jelentős mennyiségű káros anyagot juttattak a légkörbe. Azt a mennyiséget, ami régen keletkezett, a természet tökéletesen fel tudta dolgozni. Képzeljünk el egy 1 köbméteres tartályt, ami átlátszó. A benne lévő levegő átlátszó. Ha ebbe a tartályba beleengedünk mondjuk 1 liter kék színűre festett levegőt, semmi nem történik. Ha viszont beleengedünk 100 liter festett levegőt, az már meglátszik. Ez történik akkor, amikor a túlzott mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe. Elérkezik egy töménység, ami már elkezdte hígítani a levegőt, és már a természet nem tudta abban az ütemben semlegesíteni, amennyi termelődött. Kezdett a légkör feldúsulni szén-dioxiddal. A szén-dioxid elnyelést a zöld növények és az óceánok, tengerek végzik. Viszont van egy határ, ami után ez az elnyelési folyamat lelassul, ami azt eredményezi, hogy egyre több káros anyag marad a légkörben. Ennek az a következménye, hogy a Földet körülvevő levegőréteg egyre inkább telítődik szén-dioxiddal, és ennek hatására melegszik. Mennyi szén-dioxid termelődik a szén elégetésekor? Egy vödörnyi, úgy 12kg szén elégetéséhez 32kg, 24m3 oxigén, /120m3 levegő/, szükséges, és 44kg /24m3/ szén-dioxid keletkezik. A légkörbe került szén-dioxid hőmérséklet emelkedést idéz elő.
Látható, hogy milyen mértékű a hőmérséklet emelkedés az ipari forradalmat követő évtizedekben. Természetesen ennek igen erőteljes kihatása van az éghajlatra. Az alábbi diagramból ki lehet olvasni a változás mértékét. Iszonyú emelkedés.
A hőmérséklet emelkedése nemcsak a légkört terheli, emeli, hanem az óceánok, tengerek vizét is. Ennek azért van hatalmas jelentősége, mert a sarki part menti vizek melegedése felgyorsítja a jég olvadását. Ennek hatása a szárazföldi területekre is érvényes, mivel a hóhatárok is egyre feljebb kerülnek. Vannak olyan helyek, ahol már a korábbi időszakokban szinte állandó hótakaró mára teljesen eltűnt. Ennek a legnagyobb vesztesei a gleccserek.
Nézzük meg, hogy milyen jégállomány áll rendelkezésre a Földön? Itt elsősorban a szárazföldi területeken található gleccserek állapota és mennyisége érdekes. Ezek a jégfolyamok látnak el több százmillió embert iható vízzel. A sarki jég és hóveszteség a tengerek szintjét emeli. Ennek mértéke is egyre jelentősebb. Már mutatkoznak azok a jelek, melyek a vízszint emelkedés miatt egyes partszakaszok lakhatatlanná váltak, illetve veszélyeztetik az ott lakókat. Ennek mértéke jelentősen fel fog gyorsulni a következő években. Csak néhány adat, hogy mit okoz a légkörbe kerülő szén-dioxid. Szibériában mértek 38 Celsius fokot, Finnország északi része 28 Celsius fok, az Antarktiszon közel 21 Celsius fokot is mértek, Grönland hőmérséklete 4,7 Celsius fok, a part mentén néhol eléri a 8-12 Celsius fokot.
A fenti diagram rávilágít az egyes területeken található jégmennyiségre. Annyit szeretnék hozzátenni, hogy elég nehéz megállapítani ezt az értéket. Egy biztos. Hihetetlen ütemben és mennyiségben olvad a jég a Földön.
Ezek a számok önmagukért beszélnek. Hatalmas veszteségek. Sajnos ennek üteme fel fog gyorsulni, ugyanis megjelent egy újabb üvegházhatású gáz, a metán. Ez a gáz még inkább fel fogja gyorsítani a melegedést, mivel sokkal agresszívebb gázról van szó. A melegedés miatt a fagyos talajok egyre inkább megolvadnak, és ezáltal egyre nagyobb mennyiségű metángáz szabadul fel, és kerül a légkörbe. Ez pedig még inkább serkenti a hőmérséklet emelkedését. Olyan furcsa olvasni időnként egyes nyilatkozatokat. Ezekben előfordul az a kifejezés, hogy még meg lehet állítani a romlást. Ez úgy hangzik, mintha egy kapaszkodó lenne, hogy emberek nincs még veszve semmi, meg lehet oldani. A szomorú az, hogy nem történik semmi. Oldalakat lehetne írni, hogy milyen intézkedések születtek az évtizedek alatt, és lehet látni az eredményt. Az eredmény elkeserítő. Szinte semmi változás. Sajnos úgy látszik, hogy Földünk megmentése ezen a szinten is várat magára. Vajon meddig?
