Erdőségek

   Jó néhány évtizeddel ezelőtt azt tanultuk, hogy a fák, növények szén-dioxidot nyelnek el, és oxigént bocsátanak ki. Egy kicsit azért nézzünk vissza. Nagyon jól emlékszem rá, amikor egy környezetvédelmi fórum keretén belül az erdőgazdaságok szakemberei, mérnökei tartották az előadásokat. Nagyon sok hasznos, érdekes dolgot hallottam. Különösen volt egy, ami igazán felkeltette az érdeklődésemet. Ez arról szólt, hogy az erdőkben természetes úton kidőlt fák mennyire károsak. Ugyanis a korhadó, rothadó fák káros gázokat termelnek rothadásuk során, azaz, károsítják a légkört. Aztán jött más érdekesség is. Ezeket a kidőlt fákat vihar, elöregedés, vagy más események miatti okból nem lehet kitermelni az erdőből. Úgy megfordult a fejemben, ha káros, és ráadásul csúnya is egy szép erdőben a kidőlt fa, akkor miért nem lehet hasznosítani? Mondjuk fűtésre. Biztos sokan lennének, akik szívesen elvinnék ezeket a fákat téli tüzelőnek. Ugye érdekes? Sokat túrázom, és látom, hogy milyen csúnya látványt nyújtanak ezek a fák az erdőben. Mondják, hogy a madarak, rovarok fontos élőhelye. Az állatok megtalálják ezek nélkül is a számukra kedvező életkörülményeket. A fát olyan növényként határozzák meg, melynek fás szára mellmagasságban több mint 10 cm átmérőjű. Becslések szerint kb. 3 billió darab fa van a világon. Az emberi civilizáció kezdete óta kb. 45-48%-kal csökkent a fák száma a világon.

         A diagramban jelzett %-os arányfogyás nagyon magas. Elég sokat hangoztatják, hogy a kivágott fák helyére újakat telepítenek. Ezzel korán sem érik el az eredeti állapotot. Vajon miért nem? Az ok igen egyszerű. Nézzünk meg egy 30 éves fát. Igen komoly lombkoronával rendelkezik. Az ültetett fák, amelyikek úgy 3-5 évesek, egyáltalán nem rendelkeznek akkora lombkoronával, mint az említett 30 éves fa. Ugyanazt a kedvező hatást 30 év elteltével fogja mutatni. Ez az egyik baj. A másik, hogy nem mindegy, milyen fajta fát telepítünk. 1990-ben 4128 millió hektár területet borított erdő. 2023-ban 4060 millió hektár. Sajnos a világon az erdős területek drasztikusan csökkennek. Kitermelés, felégetés formájában, melyet mezőgazdasági területre használnak.  Valahol szükséges is, hiszen az emelkedő népesség több élelmiszert igényel.

    Az erdőgazdálkodás hazánkban is működik. Azt hiszem, hogy sokan megtapasztalták már, hogy milyen kellemes sétálni egy erdőben, főleg mikor nagy meleg van. De nem csak akkor, hanem az év bármely szakában, hiszen az erdő egy csodálatos természeti jelenség. Állataival, növényeivel, színeivel, csöndjével, nyugalmával. Az emberek gyönyörködhetnek benne. Vajon meddig? Kérdezem mindezt azért, mert egyre több fát vágnak ki. Érdemes megnézni, hogy az erdőirtások milyen károkat okoznak. A kivágott fák kora 30-100 év között van. Ugyanis ezek a fák adják a megfelelő köbméter mennyiséget. Vannak hazánkban olyan falvak, ahol eleve nem vezették be a gázt, mondván, ott az erdő, a kitermelt fával lehet fűteni. Sajnos hazánkban fogynak az erdők, igen nagy ütemben. A kimutatás és a valóság között nagyon nagy különbségek vannak.

    A diagram önmagáért beszél. Hatalmas mennyiségről van szó. 2000 és 2012 között a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtások, tüzek, betegségek és viharok miatt. Újratelepítve 800 ezer négyzetkilométer. A trópusi erdőségek vesztesége évente 2100 négyzetkilométerrel nő. Ez nagyon nagy szám. A kivágott fák általában minimum 20-30 évesek, sőt még idősebbek. Újratelepítés alkalmával ugyanennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ugyanazt a fizikai paramétereket elérje, mint a kivágott fa. A telepítés fontos dolog, de azt is tudomásul kell venni, hogy az új fa növekedése hosszadalmas. Sajnos a világon vannak olyan területek, ahol a teljes faállomány 90 százalékát kiirtják más haszonfa miatt, ami általában valamilyen olajtermelő fa, mondván, hogy ennek termése hasznot hoz. Máshol a termőterületek nagyságát növelik azzal, hogy jobbik esetben kivágják a fákat, rosszabbik esetben felégetik. Hihetetlen nagy területek válnak áldozatául a mérhetetlen fakitermelésnek. Igaz, rengeteg mindent készítenek fából, de ezt is lehetne szabályozni. Néhány országban ezt már meg is oldották. A fa nemcsak alapanyag, hanem oxigéntermelő is. Egy fiatalon ültetett fa lombkoronája közel sem akkora, mint a kivágott fa lombkoronája, ebből adódóan nem tud annyi oxigént termelni.  Ez alól a túlzott kitermelés alól a védett területek sem kivételek. Az érdekek miatt megtalálják az illetékesek a „kiskapukat” annak érdekében, hogy legális legyen a kitermelés. Különösen sok őserdőt irtottak ki: Brazíliában 1,4 millió hektárt, Kongóban 475 millió hektárt, Indonéziában 324 millió hektárt. Ezek nagyon nagy területek. A hazai védett erdők felén ma is fakitermelés folyik, tehát itt sem megy másképpen.

Az igaz, hogy némileg csökkent a fakitermelés, de így is nagyon sok. Ezek közül a fák közül nagyon sok kályhában lesz eltüzelve a téli időszakokban. Ahogy már említettem, lehet, hogy érdemes lenne azokat a fákat is kitermelni, amelyek vihar, öregedés, vagy más egyéb oknál fogva kidőlnek. Az erdő is szebb lenne, és a tüzelésre szánt egészséges fákból sem kellene annyit kivágni. Valószínű, hogy ez csak ötlet szintjén fog maradni, sőt, biztos, pedig lenne értelme. Hazánkban már van olyan terület, ahol ezt az eljárást, beavatkozást alkalmazzák is. Az erdő is jobban tudna fejlődni, hiszen az egymásra dőlt fák még több fát fognak kidönteni egy következő nagyobb szél alkalmával. Földünkön nagyon sok szép erdő van. Aki szeret túrázni, kirándulni, megtapasztalhatta, hogy az erdő egy kellemes közeg. Friss és jó levegő jellemzi ezeket a területeket. Nem véletlen, hogy bizonyos szanatóriumokat ilyen helyekre építenek. De aztán jön az ember, és kezdi kivágni a fákat. Ez az erdőirtás, amit jelenleg tapasztalunk, már túllép azon a határon, azon az ésszerűségen, amit kezelni lehet. A faipar, a papíripar sok fát igényel. Az irányított fakitermeléssel semmi baj nincs. Az értelmetlen erdőirtással már inkább. Erről már az ember gondoskodik, hogy így legyen. Tudják, az a szomorú, hogy ahol az ember megjelenik, ott pusztulás, szemét, szennyezés üti fel a fejét. Bár nem a témához tartozik, de megemlítem, hogy már vannak olyan területek bolygónkon, melyeket elzárnak az emberek elől, mert nem elég az, hogy megnézem, gyönyörködök benne, hanem kárt tesznek benne. Szabályok között élünk. Ezeket nem véletlen találták ki. A természeti területeket is védik, ennek ellenére azért látogathatóak. Viszont az ember gondoskodik arról, hogy ez megváltozzon, és lezárják a területet, mert az ember veszélyt jelent rá. Akik a rombolást teszik, azok semmiféle tiszteletet nem tanusítanak a természet ránt. Egyszerűen tönkreteszik a környezetet. Az ember már csak ilyen, lehetne mondani. Ahol megjelenik, ott szemét és pusztulás jár a nyomában. Lehet, hogy erősen fogalmazok, de nézzünk körül, hogy így van. A környezet tisztelete, védelme teljesen elveszett. Ez így van az erdőkkel is. Gátlástalanul irtják, vágják, égetik. Ha már az égetés szóba került. Lehet, hogy még vannak, akik emlékeznek arra, hogy egy tanulmány kimutatta, hogy erdős területeken 150-200 évente nagy tűz keletkezik. Ennek oka ismeretlen, de rájöttek, hogy az erdő így újul meg. Ennyi idő alatt teljesen regenerálódik. A mai világban ez úgy történik, hogy felgyújtják az erdőt, és szántóföldet alakítanak ki a helyén. Vagy például építkezések alkalmával idős 30-40-50 éves fákat vágnak ki, mert kell a terület. Azt mondják, hogy ültetünk helyettük máshol másikat. Az a valaki, aki azt állítja, hogy ez helyes, mármint az, hogy ültetünk másikat, nem nagyon ért a növényvilágot szépítő fákhoz. Ugyanis, egy említett korú fa lombkoronája csak ugyanannyi idő után lesz olyan fa, mint amit kivágtak. Nem mindegy. Ez a megközelítés egy álságos dolog, mint a környezetvédelem területen nagyon sok más. A még szégyenletesebb, hogy ezt egy hozzáértő ember javasolja. Sajnos az utóbbi időben, és ez nem olyan régen volt, nagy tüzek pusztították az erdőségeket, és hatalmas károkat okoztak a természetnek. Ez az állapot nem a természetes erdőtüzek kategóriájába tartozik. A rossz hír, hogy még nem látni a végét. Ezek a tüzek a légkört is szennyezik, nem beszélve arról, hogy azok a fák, melyek korábban kidőltek és kiszáradtak, erőteljesen elősegítik a tűz tovaterjedését. Sajnos minden erdő jellegzetes látványa, ami nagyon csúnya, és veszélyes a fent említett dolog miatt. Nagyon nagy mennyiségről van szó. Úgy tudom, hogy ezeket a fákat nem szabad onnan elvinni. Vajon miért? Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan, akik olyan településeken élnek, ahol ez a jelenség felütötte a fejét, szívesen eltakarítanák, magyarul elvinnék ezeket a kidőlt fákat télire tüzelni, még akkor is, ha valamennyit kellene fizetni érte. Azért írom, hogy valamennyit, mert az amúgy is kidőlt fát maga az erdészet nem viszi el. Az is megoldható, hogy felügyelet alatt tegyék mindezt. Hogy miért? Azt hiszem, mindenki tudja a választ. Ettől függetlenül, biztos vagyok benne, hogy ez így járható út lenne. Az erdőgazdaság is jól járna, mert nem neki kellene ezt megoldani, annak ellenére, hogy nem foglalkozik vele. A lakosság is jól járna, mert egyre kevesebb a tűzifa, és ezzel pótolni lehetne a hiányt. A természetet kedvelők is jól járnának, mert szép erdei környezetben sétálhatnának. Vagy ez olyan nagy probléma, hogy kivitelezhetetlen? Tudom, azt mondják, hogy ezt nem lehet. És még egy. Hazánk területén van olyan hely, ahol szépen rendbe tartják az erdőt. Ott el lehet vinni, illetve ki lehet termelni a kidőlt fákat, gallyakat? Tapasztalatból tudom mondani. Az említett helyen csodás állatvilág van. Ott tényleg énekelnek a madarak, és páratlan, színes aljnövényzet növekedett egy év alatt. Csoda volt ott járni.

    Viszont van még valami, ami szorosan ehhez a témához tartozik. Miről is van szó? Az erdőkben keletkező kidőlt fák sok esetben éppen azokat a természetes vízfolyásokat zárják el, amelyek azt képviselik, illetve képviselnék, hogy az egyre gyakrabban előforduló nagy mennyiségű csapadékot elvezessék, aránylag gyorsan. Na, ezek a kidőlt fák tömörítik az árkokban az aljnövényzetet a súlyuknál fogva, így még jobban elzárják a víz szabad és gyors lefolyását. Az történik, hogy a víz keres magának egy új könnyebb lefolyási helyet, ami éppen egy lakott terület, amire senki nincs felkészülve, hogy éppen onnan érkezik sok víz. A baj bekövetkezik. Elárasztja a települést a sáros víz, hatalmas károkat okozva. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon nem volna-e célszerű ezeket a természetes árkokat kitakarítani annak érdekében, hogy ne következzen be ilyen tragédia.   

Hazánk területének 25,2 százaléka erdő. Még érdemes lenne azzal foglalkozni, hogy a fák kivágása után a földben maradt tuskókat is hasznosítani lehetne. Az sem kis mennyiség.

Erdőtüzek hazánkban

    Sajnos szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a hőmérséklet emelkedésével megnő a száraz területek nagysága is. Ez még jobban igaz akkor, amikor nincs megfelelő öntözés. Persze itt nem az erdők és bozótosok öntözésére gondolok, hanem a mezőgazdasági termelésre alkalmas területekre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a megfelelően kialakított víztározók, csatornák vize hatással van a környezetre is. Ez azt jelenti, hogy külön kis klímarendszer alakul ki ezek mentén, ami elősegíti, hogy a nedvesség is jelen legyen. Ez sokat jelentene. Sajnos ezek hazánk területén nagyon kis arányban van jelen. Ebből adódóan is egyre nagyobb területek válnak szárazabbá, aszályosabbá. Sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy ezeken a területeken tüzek lobbanjanak fel. Szerte a világban látni ennek valódiságát. A helyzet az, hogy hazánk területén is egyre több ilyen tűz alakul ki.

    Sajnos az elkövetkezendő időkben egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy sokkal több tűz keletkezik majd. Ennek is az okozója a hőmérséklet emelkedés. Talán sokkal többet kellene foglakozni azzal, hogy felhívják a lakosság figyelmét, hogy milyen veszélyekkel jár a tűzgyújtás ilyen szélsőséges időjárási körülmények között. Ugyanis nagyon sok tűz, akár bozóttűz, akár avartűz, akár erdőtűz, sok esetben az emberek felelőtlen viselkedésének következménye. Az is megállapítható, hogy vannak olyan területek, melyeket nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megközelíteni, és ott oltani. Ha kicsit kitekintünk a nagyvilágba, ugyanezeket a jelenségeket tapasztalhatjuk. Csak gondoljunk bele. 2022-ben eddig több mint 12 000 helyi tűz keletkezett. Az bolygószinten több tízezer, közelítőleg százezres szám. Ezek a tüzek ontják magukból a szén-dioxidot, mely éppen a melegedést segíti elő. Ezért kellene sokkal nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre. Tudom, nem egyszerű feladat.  Ez még jobban érvényesül olyan helyeken, ahol szinte megközelíthetetlen területek vannak. Itt csakis légi úton lehet oltani. Sajnos az is látszik, hogy bolygónkon szinte ugyanazokon a területeken alakulnak ki nagy erdőtüzek. Ezek több mindennel magyarázhatóak. Az egyik ilyen a szisztematikus erdőégetés termőföldek kialakítása miatt. A másik az emberi felelőtlenség, és a harmadik, amikor természeti jelenség miatt lobbannak fel a lángok. Ezek általában villámcsapások. De térjünk vissza a hazai körülményekhez. Sok esetben megelőzhetők lennének ezek a tüzek. Az emberi felelőtlenség határtalan. Sokkal jobban kellene tisztelni a természetet. Ez minden területen így van. A tüzekkel együtt eltűnik az erdő, eltűnik az ott kialakult állatvilág, eltűnik az aljnövényzet, és gyakorlatilag minden. Hosszú évek kellenek ahhoz, hogy ismét visszaálljon a természet egyensúlya az adott területen. Mint mindenre, erre is sokkal jobban kellene vigyázni. A természet fontos része az embernek. Nélküle nincs élet. Jobb odafigyeléssel, nagyobb törődéssel kellemesebbé lehet tenni környezetünket. Még talán nem késő