Hőhullámok alakulása

    Egyre inkább bekerül a szókincsünkbe, hogy hőségnapok, extrém időjárás, szélsőséges időjárás, hőhullámok, stb. Hazánk területén is vannak olyan területek, ahol várható, hogy az elkövetkezendő időszakokban megemelkedjen a hőhullámok napokban kifejezett hossza is, és gyakorisága is. Ez az időjárási forma nemcsak a levegő hőmérsékletében, annak kevesebb páratartalmában jelentkezik, ami hatással van az emberekre, hanem abban is, hogy csökken a talaj nedvességtartalma, ezáltal elindul egy sivatagosodás. Lehet, hogy most ez erősnek tűnő kijelentés, de biztos vagyok benne, hogy sokan megtapasztalták már, hogy azt veszik észre, hogy nehezebb a légzés, illetve gyorsabban szárad ki az ember szája. Azt lehetne hinni, hogy a nagyobb hőmérséklet nagyobb párolgást eredményez, ezáltal a levegő páratartalma is megnő. Csak egy összehasonlítás. A trópusi őserdőkben a hőmérséklet olyan 30-32 fok. Erre azt lehet mondani, hogy még elviselhető. A baj ott kezdődik, hogy a páratartalom több mint 95 százalék. A hőérzetet a levegőben lévő pára közvetíti. A pára pedig a sok eső miatt magasabb. Ezért érezhető az, hogy borzalmas meleg van. Hazánkban ez úgy módosul, hogy a hőmérséklet már sok esetben a 33-35 Celsius fok körül mozog, sőt, sok esetben már meg is haladja,viszont nincs annyi csapadék, ezáltal a közvetítő pára közeg is alacsonyabb. Az időjárás jelentés három értéket mond. Hőmérséklet, csapadék, szél. A páratartalom is fontos. Amit mérnek, az a relatív páratartalom. Ez azt jelenti, hogy az adott körülmények közötti telítettségi mennyiséghez viszonyított nedvességtartalom %-ban megadott értéke. Így egy 35 Celsius fokos levegő 39,6 gramm vizet képes megtartani köbméterenként. Ehhez viszonyítják a relatív páratartalmat. A példa kedvéért, ha a mért érték 70 százalék, akkor a levegőben köbméterenként 27,72 gramm víz van. Előfordul, mostanában elég gyakran, hogy nincs, ami párologjon. Így kialakul egy száraz érzetű levegő. Hogy mégis nagyon meleget érzünk, azért van, mert a bőr felületén izzadság jelenik meg, ami erősen közvetíti a hőérzetet. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a nyári hónapokban nő a hőségnapok száma.

    Az is tapasztalható, hogy növekedik azoknak a napoknak a száma, melyek felelősek a hőhullámok kialakulásáért. Hőhullámos napokról akkor beszélünk, ha legalább három napig a napi középhőmérséklet 27 Celsius fokot eléri. Ezek az időszakok nagyon megterhelik a szervezetet. Ilyen hosszan tartó hőség alkalmával gyakorlatilag minden annyira átmelegszik, hogy még éjszaka sem képes jelentősen visszahűlni, így az állandó melegség sok esetben elviselhetetlen. Ilyen időjárási helyzettel egyre többet fogunk találkozni.

       Sajnos mostanában már érzékelhető hazánk területén is az extrém hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a mért érték több mint 35 Celsius fok. Az alábbi grafikon egy kicsit rémisztő is, hiszen a 35 Celsius fok feletti hőmérséklet már igen jelentős. Ha még azt is hozzá tesszük, hogy a mérsékelt éghajlati övben vagyunk, akkor igencsak érezhető a változás. Erre a körülményre is fel kell készülni.

Hőhullámok

   Talán már sokan észrevették, hogy egyre inkább előtérbe kerül, és nyaranta számolni kell azzal, hogy melegebb lesz, és időszakonként hőhullámok követik egymást. Mit nevezünk hőhullámnak? Azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet nem csökken 27 Celsius fok alá három napon keresztül. Valamit egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez nem más, mint a tényleges hőérzet kialakulása. Ugyanis az átlag, a középhőmérséklet ténylegesen ad egy támpontot, de az érezhető, valóságos hőmérséklet az, amit napközben megtapasztalunk. A hőhullám másik mérőszáma a hőfok. Ennek értéke 30 Celsius fok. Viszont most már sok esetben ettől lényegesen magasabb hőfokokat lehet mérni. A 35 Celsius fok feletti hőmérsékleti tartomány az extrém kategóriába esik. A napi szinten érezhető magas és egyenletes hőmérséklet az igen veszélyes. Sajnos egyre inkább megtapasztalni ennek tényét szerte a világon. Sőt! Vannak területek, ahol már a 40 Celsius fokot is meghaladják a nappali hőmérsékletek. Egyszóval: a melegedés folyatódik, és a Kárpát-medence éghajlata nagyobb mértékben van kitéve ennek, mint más európai helyek. Ennek magyarázata a medenceszerű kialakulás. Hazánk területén az Alföld ennek elsődleges elszenvedője.    

    Nagyban hozzájárul a meleg idő fenntartásához, hogy a nyári napok kitolódnak, egyre hosszabbak lesznek. Oly annyira, hogy már az ősz eleji időszakban is jelentős hőmérséklet emelkedés tapasztalható. Egy 2021-es példa. 2021. szeptember 26-án 32 Celsius fok, strandidő. Sokan még mindig azt mondják, hogy ilyen szélsőségek régen is voltak. Ez természetesen így van. Az a különleges, hogy ez a meleg tartós, és hosszasan belenyúlik az amúgy sokkal enyhébb időjárási tartományba. Ezek azok az értékek, melyek korábban nem voltak. A szélsőség jelentkezett, jelentkezik, és jelentkezni is fog. Az a nagy különbség, hogy egyre nagyobb mértékben, egyre hosszabb időtartamra, és a hőhullámok tartósabb, szinte egyenletesebb kialakulása fog jelentkezni. Úgy gondolom, és ezt már elég sokan megtapasztalták, hogy érezhetően a melegedés felé tolódik időjárásunk. Valószínű ezzel nem mondok újdonságot, csak azért említem, mert még mindig vannak olyanok, akik nem tulajdonítanak ennek a változásnak szinte semmi jelentőséget. Hogy ezt miért gondolják, nem tudom. Nagy a valószínűsége, hogy ezt kell mondaniuk. A 2,55 Celsius fok emelkedés nem kevés 120 év alatt. Az már biztos, hogy hazánkban jóval intenzívebben fog jelentkezni a hőmérséklet emelkedés úgy tényszerű adatokban, mint hőérzetben. Sőt! Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy egyre gyakoribbak lesznek az extrém hőmérsékleti értékek, ami azt jelenti, hogy 35 Celsius fok feletti értéket mérünk. Sok esetben már ezek az értékek is jelentkeznek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a hőségnapok száma jelentősen megemelkedett. A szervezet hőérzete 30 Celsius fok felett már igen érdekesen reagál, és jobban oda kell figyelni. Tíz év nem nagy idő, de látni, hogy ennyi idő alatt mennyivel növekedett a hőségnapok száma. Ennek tartama több nap is lehet, ami még inkább megterheli a szervezetet. Lehet, hogy nem ide tartozik, de meg kell említenem. A hőmérséklettel nem nő arányosan a sugárzás, a káros sugárzás. Az UV-sugárzás független a hőmérséklettől.