A sivatagok terület hódítása
Talán sokan emlékeznek még arra, hogy már korábban is volt rá példa, hogy sárga por lepte el a járműveket az utcákban. Igen, jól tudják, a szaharai homok került ide. A szél idáig hozta. Ha megnézzük a térképet, elég nagy sivatagos területeket találunk. Több mint 20 millió km2 a területük a Földön. Ezek csak a nagyobb részek. A sivatagok terjeszkedése a határaik mentén a legintenzívebb. Igen jelentős. Sajnos itt is találkozunk a pontatlanság fogalmával. Talán most tekintsünk el ettől. Miért fontos az, hogy mekkora a sivatagos terület? Először nézzük meg, mi okozza? Legfőképpen az erdőirtások gyors üteme, a mezőgazdasági termelés fokozódása, túllegeltetés, valamint a hőmérséklet emelkedése. Az elsivatagosodás nem mai keletű. Már a 70-es évektől erőteljesen szorgalmazták, hogy valamit kellene tenni. Ez olyannyira sikerült, hogy több kis tó is eltűnt, valamint egy igen nagy vízfelület szinte teljesen megsemmisült. Ez az Aral-tó. Ma már csak nyomai vannak a régi felületének. Ilyen veszély fenyegeti a Csád-tavat is. Hazánkban a Homokhátság már félsivataggá lett nyilvánítva. A sivatagos területek elősegítik a szálló por mennyiségét a levegőben. Sajnos jó néhány esetben az emberek megélhetését is veszélyeztetik, sőt, tömeges elvándorlást is eredményeznek. Aszályt, vízhiányt, termőföld hiányt, erdőhiányt okoznak. Azt kell mondani, hogy a melegedéssel együtt a sivatagok is egyre nagyobb ütemben fognak terjeszkedni. A sivatagos területek nagysága erősen befolyásolja egy adott terület hőmérsékleti viszonyait. Minél nagyobb egy puszta, növényzet nélküli terület, annál inkább tud terjeszkedni a homokos, sziklás felszín. A szél a finom részecskéket nagy távolságokra el tudja szállítani, ezáltal olyan helyekre is eljut, ahol jelentős károkat tud okozni. Ilyen például egy tó, egy patak, egy kisebb vízfolyás. Egyszerűen betemeti, és attól kezdve megszűnik az a kis vízforrás is, ami esetleg a környéket ellátta vízzel. Erre több példát is lehet mondani, főleg nagyobb mértékben. Utalok itt a nagyobb tavakra. Igaz, itt más egyéb körülmény is közrejátszott. Az eredmény sajnos ugyanaz. Nő a sivatagos területek nagysága. A légáramlatok elviszik a felső termőréteget, ezáltal a növényzet, ami még esetleg képes lenne megtelepedni, az sem tud. Kialakul a teljes sivatag. A fentebb említett 20 millió km2-es terület nagyon sok. Ez azt jelenti, hogy az amúgy is termőterülettel bajlódó mezőgazdaság még inkább területet veszít.
A népesség növekedése több élelmiszert kíván. Ez csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre állnak olyan részek, ahol meg tudják oldani a szántóföldi termesztést. Az öntözés elengedhetetlen. Ez egyre inkább előtérbe fog kerülni. Ezzel viszont jelentősen megemelkedik a vizek fogyasztása. Elég bonyolult helyzet. Itt is érvényesül, hogy a természetben minden összefügg mindennel. A hőmérséklet emelkedése, a kevesebb csapadék, a kisebb mennyiségű talajnedvesség mind elősegíti a sivatagos területek térhódítását. A folyók vízhozamának csökkenése, a víztárolók alacsony szintje, a talajvíz csökkenése és mélyebbre szállása is gátolja az öntözéses rendszert. Előtérbe kerül a légköri aszály. Ez főleg 30 Celsius fok fölötti jelenség, amikor a levegő páratartalma szinte teljesen eltűnik. A hatás a talajt is nagymértékben igénybe veszi, hiszen párolgás híján az egyre nagyobb fokú szárító hatás lép elő. A kiszáradás miatt a talaj vízmegtartó képessége is csökken. Sajnos elég nagy a félsivatagos területek nagysága is. Amint említettem már, hazánkban is van ilyen terület. Ezeknek a területeknek a fő kialakulási oka a túllegeltetés és az erdőirtás. Nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy ne növekedjen ezeknek a területeknek a nagysága. Néhány adat a nagyobb sivatagokról.
Ezen kívül még sok olyan sivatagos területet találunk, amelyeknek ugyan 80 000km2 alatt van az értékük, de mégis jelentős az adott régióban. Ahogy említettem, a hőmérséklet emelkedésének egyenes következménye a sivatagok kialakulása. Van még valami. Nemcsak azt a területet vesszük sivatagos részeknek, ahol a köznyelv szerint homok van. Ha meg akarjuk határozni a sivatag fogalmát, mondhatjuk, hogy azok a területek ahol a vízháztartás állandóan veszteséges, és az éves csapadék nem éri el a 250mm-t. A szárazság miatt a talaj terméketlen. A sivatagok lehetnek kő-, kavics-, homok-, agyag- és sósivatag. Ezek a területek meddők, semmi nem terem meg benne. Éves viszonylatban, bár pontos adatok nincsenek, a Föld sivatagai megközelítőleg 4 800km2-rel lesznek nagyobbak. Nagy probléma, hiszen a népesség nő, a mezőgazdasági területek pedig ennek révén is fogynak. Érdemes komolyan megfontolás tárgyává tenni azt, hogy miképpen lehetne visszahódítani, és termőtalajjá tenni ezeket a sivatagokat. Vannak ígéretes kezdeményezések. Az egyik ilyen egy erdősáv, ami átszelné a Szaharát. Hatalmas munka, de úgy gondolom, hogy szükség van erre a lépésre, hiszen egyre nagyobb az igény az egyes terményekre, melyekkel ellátják a Föld lakosságát. Hosszúsága: 7 775 km, területe: 11 662 500 hektár. A másik, hogy a tengervizet öntézéses célra fel tudják használni. Ennek alapja a sivatagba telepített napelempark, mely ellátná energiával ezeket a berendezéseket. A másik lehetséges feladata, hogy kellő mennyiségű iható vizet állítsanak elő.
