Kicsit bővebben az UV-ról
Itt vannak a jó idők, és az emberek egyre többet tartózkodnak a szabadban, illetve szeretnének tartózkodni. A lényeg, hogy azért meg lehet oldani, hogy az éltető napsugár érjen minket, hiszen fontos szerepe van az emberek életében. A Nap sugarai kedvezően hatnak a Földre, hiszen hosszú, ideje ezt teszi, és minden attól függ, hogy ez mennyire állandósul. Az eddigi kutatások megnyugtatnak a felől, hogy még igen sokáig fennmarad ez az állapot. Mindent a Nap szabályoz a Föld felszínén. Jótékony hatása megkérdőjelezhetetlen. Azonban egyre több olyan hír lát napvilágot, melyben nem túl sok jót írnak éltető Napunkról. Mivel egyre több órán át süt a nap, és egyre többet töltünk a lakáson kívül, óhatatlanul is érnek a napsugarak. Sőt! Sokkal több napsugárzás ér bennünket. Szerencsére. A szervezetnek nagyon fontos a napsütés, a napfény. Csak egyet említek a sok közül, a D-vitamin. A napsugárzás hatására termelődik a szervezetünkben. Ez a vitamin nagyon sok mindenért felelős. Ha megfelelő mennyiségben termelődik, akkor szervezetünk jól működik. Sajnos több írás is előkerült, mely egyenesen ártalmasnak írja le a napsugarakat, sőt, egy érdekes dolog, mely szerint a napsugaraktól tiltanak, de arra nem hívják fel a figyelmet, hogy ne menjenek szoláriumba. Vajon miért? Mert ez utóbbi a pénzről szól. Már a napozás is komoly pénzbe kerül, ugyanis, különböző vegyi anyagokat ajánlanak annak érdekében, hogy egyáltalán valaki kimehessen a napra. A napsugarakat már egyenesen káros valaminek titulálják, ezért még azt is megteszik, hogy a D-vitamint gyógyszer formájában adagolják az emberek, sőt már a gyógyszer gyártók kéthetes kortól emlegetik a szedését. Milyen érdekes! Nem a napra kell a gyerekeket kivinni egy kis időre, hanem gyógyszert kell velük etetni. Eddig a gyerekek kimaradtak a vegyi kezelésből, most azonban erőteljes marketinggel bevonják őket a rendszerbe. E rövid bevezető után olyan adatokat, információkat írok le, melyek mindenki számára elérhetőek, különböző portálokon. Lássuk.
Először határozzuk meg azt, hogy egyáltalán mi az az UV-sugárzás. Az UV-sugárzás az emberi szem számára láthatatlan a 100, és 400 nanométer közötti sugársáv.
UV-A (315–400 nm): a földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. A többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagén rostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevésbé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását csak ideiglenesen, a melanin oxidálásával idézi elő.
UV-B (280–315 nm): a Napból érkező sugárzás nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést (D-vitamin-képződést), aminek hiányában angolkór lép fel. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t (a DNS-molekulát gerjeszti, ennek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin-bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A szervezet ez ellen védekezik melanin-pigment termelésével, ami a bőr barnulását eredményezi. A melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást. A napvédő faktor csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, mivel az UV-A gyakorlatilag nem okoz barnulást.
UV-C (100–280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C elleni védelmet biztosítani. Baktériumölő, sterilizálásra használják.
Forrás: Wikipédia
Ha figyelmesen elolvassák, a szövegben van egy figyelemre méltó mondat. A következő: „a melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli, és ártalmatlan hővé alakítja a sugárzást”. Nem érdekes? Aztán van még valami.
„A 220–320 nm hullámhosszú ibolyántúli sugarainak (UV) hatására az O2 molekula gerjesztődik, majd felbomlik, két egyatomos oxigén szabadgyököt hozva létre, amelyek egyesülnek a kétatomos oxigénmolekulákkal. Az így létrejött háromatomos oxigénmolekula az ózon. A folyamatban megjelenő fölös energiát a semleges nitrogénmolekulák (N2) veszik fel, ezek biztosítják az energiamérleg egyensúlyát. Az ózon elbomlik két- és egyatomos oxigénné. Mivel a napsugarak folyamatosan érkeznek a légkörbe, ez a kémiai reakció folyamatos. Az ózon keletkezése és elbomlása egyensúlyi folyamat, egyidejűleg megy végbe, ezért természetes körülmények között az ózon mennyisége a légkörben állandó. A sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”.
Forrás: „Korunk” folyóirat
Mi a nagyon fontos ebben az idézetben? Mondom: „a sztratoszféra ózonrétegének elvékonyodása okozta negatív hatások elleni védekezés a fokozatos napozás és a napozás időpontjának kiválasztása. Ennek folytán a hám megfelelő sejtrétege 3–5-szörösére megvastagodik, és elzárja az utat a mélyebb rétegeket károsító ibolyántúli sugárzás elől”. Ez sem elhanyagolható tény.
A természetes eredetű UV sugárzás forrása a Nap, amelynek a hullámhossz tartománya három részre osztható: – Az UV-C sugárzás hullámhossza 0,10–0,28 mikron között van, az egészségre ez a legveszélyesebb. Szerencsére a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, miközben felbontja az oxigén molekulákat, amelyekből ózon gáz képződik. – Az UV-B sugárzás hullámhossza 0,28–0,32 mikron közé esik. Ez is veszélyes, szerencsére ennek nagy részét a sztratoszférában képződő ózon elnyeli. Az ózon koncentráció csökkenése esetén azonban az egészségi kockázat megnő. – Az UV-A sugárzás hullámhossza 0,32–0,40 mikron között van. Ennek jelentős része eléri a talajszintet, az állatok és emberek bőrében pigment képződést vált ki és hozzájárul a D-vitamin szintézishez, növényekben pedig a klorofill képzésben és a fotoszintézisben játszik szerepet. Az előnyös hatások ellenére, túlzott napozás esetén, ez is okozhat egészségi ártalmat. A mérsékletesség nagy előny, a szélsőséges dolgok mindenben ártalmasak. Van egy anyag, amely megvéd minket, és a földi élőlényeket ezektől a sugaraktól. Ez nem más, mint az ózon. Mi is ez?
„Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög„ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik”.
Forrás: Wikipédia
Miképpen keletkezik ez az anyag, hol, valamint mennyi? Az UV-sugárzás egy fajtája által keletkezik az ózon. Ez a sugárzás a sztratoszférában lévő oxigénben elnyelődik, és háromatomos ózont hoz létre. Ez véd meg minden élő szervezetet a földön. Az ózonlyuk kialakulása nagyban függ az időjárástól is, és nem véletlen, hogy épp az Antarktisz fölött figyelhető meg. Az ózonmolekula képződéséhez két dolog szükséges: oxigén és napfény. A Déli-sark a déli félteke téli hónapjai alatt, az Északi-sark pedig az északi félteke téli hónapjai alatt nem kap napfényt, így az ózonképződéshez szükséges két dologból az egyik félévig szinte teljesen hiányzik. Így az említett területek fölött fél évig nincs ózonképződés sem. Az ózonréteg a Föld felett 10 km magasságban kezdődik, és majdnem 50 km magasságig húzódik. Mi az a mennyiség, hogyan mérjük? Az ózonmennyiséget Dobson-egységgel mérjük. Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 °C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. A Dobson-egységet Gordon Dobson (1889–1976) brit fizikusról és meteorológusról nevezték el, aki az első műszert készítette, mellyel a sztratoszferikus ózon mennyiségét a felszínről lehetett mérni. A Dobson-spektrofotométert napjainkban is használják.
A műszer az ultraibolya sugárzás intenzitását méri megadott hullámhosszokon. Az adatokból a légoszlop teljes ózontartalma meghatározható. Normális körülmények esetén a mérsékelt égövben az „ózonréteg” 300-320 Dobson-egység „vastagságú”. Ózonlyukról akkor beszélünk, ha az ózonréteg mérőszáma 200 Dobson-egység alá esik. Az ózonréteg az 1970-es években kezdett vékonyodni. Az 1980-as években 24 ország betiltotta a minket védő ózonréteget károsító vegyi anyagok használatát. Ennek hatására az északi félteke fölött 2030-ra, a déli félteke fölött 2060-ra teljesen helyreáll az ózonréteg vastagsága. Annyit még ehhez kapcsolódóan, hogy az ózonréteg 40%-os csökkenése még teljes védelmet nyújt. Az utóbbi időben reklámok hirdetik, hogy felhős időben is napszemüveget kell hordani, ezt azzal támasztják alá, hogy ekkor talán még nagyobb az UV-sugárzás. Ha utána nézünk, akkor láthatjuk, hogy a hivatalos adatlapon úgy van megadva az UV-sugárzás, hogy felhős időre 0, azaz, nulla az UV-sugárzás. Ennek ellenére a napozásra megadott időtartam 4 óra. Döbbenetes, hogy egy hivatalos adatlapon esős, felhős idő ellenére napozási időtartamot adnak meg. Ezt bárki leellenőrizheti a hivatalos honlapon. Számomra értelmezhetetlen ez az adat. Már ezek az adatok, információk is azt sugallják, hogy alaposan félrevezetik az embereket. Vegyél napszemüveget, és hord, ha kell, ha nem, vegyél napvédő krémeket, és kend magadra, minél többet. Miről szól ez? Hát persze, a pénzről. Elhiszi bárki is, hogy az emberek egészsége a fontos? Ezt már régen el kell felejteni.
Ahogy az elején jeleztem, itt vannak a napos idők, az emberek egyre többet tartózkodnak a szabadban. Határozottan felszólítanak, hogy napszemüveg, és fényvédő krémeket feltétlenül használjunk. A szemüvegekkel most ne foglalkozzunk. A napozáshoz használt vegyi anyagok, mert erről van szó, a bőrön keresztül felszívódnak, és bekerülnek a véráramba. Eddig semmilyen vizsgálat nem volt, és nem foglalkoztak azzal, hogy ezáltal milyen káros behatás éri az emberi szervezetet, és azt sem, hogy milyen elváltozásokat okoznak ezek a szerek a szervezetben. Ezeket a szereket 15-30 perccel a napozás előtt fel kell kenni a bőrre, és fürdőzés után meg kell ismételni. Magyarul, bőven van ideje beszívódni a káros anyagoknak a szervezetbe, és ezt még többször is meg kell tenni egy strandolás során. Mire hívják föl a figyelmet? Tudni kell a bőrtípust, tudni kell az aktuális sugárzási szintet, aztán lehet választani. De ezzel még nincs vége. Ugyanis a faktorszám csak azt mutatja meg, mennyire véd az adott termék az UV-B sugaraktól. Pontosabban, a faktorszámból elméletileg lehet következtetni az UV-A védelemre, de ennyiből még nem jön automatikusan, hogy tényleg véd. Ebből az következik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy egyáltalán az adott termék alkalmas-e arra, amire kínálják. Magyarul, nyugodtan lehet kenni, de semmi értelme nincs. Itt érdemes még szólni arról, hogy ezek az anyagok tartalmaznak-e káros anyagokat. Rossz hírem van. Igen. Bárki hozzáférhet a különböző naptejek, krémek, spray-k termékekhez, ahol leírják az összetevőket. Én találomra egyet néztem meg. Megmondom őszintén megdöbbentett. Hogy mi? Nézzük. Az adott termékben 32 összetevő van. Legtöbb összetevőre az jellemző, hogy gátolja az UV-sugarakat. Első kérdés. Akkor miért nem elég egyet beletenni, hiszen a rendeltetése és hatása adott? Én most csak 3 összetevő tulajdonságait szeretném ideírni. Mellesleg van olyan összetevő, ami fel van tüntetve, de 2016 óta semmiféle kozmetikai termékben nem alkalmazható, de mégis jelen van. Általában ezek az összetevők hormonkárosító vegyi anyagok. Nézzük:
Benzophenone-3, /Oxybenzone néven is ismert/ bőrbe hatolva fényérzékenységet okoz. Jelenléte a káros szabad gyökök termelésének növekedését, és a DNS-sejtek támadásának képességét mutatja. Hozzájárul a napsütéses felhasználók körében a melanoma esetek emelkedéséhez, valamint kapcsolódik az ekcémához, és az allergia kialakulásához is. Aggasztó, hogy a vizeletben kimutatható, illetve a szervezet tárolja.
Butyl Methoxydibenzoylmethane, vagy másképpen avobenzon, ezt az anyagot egy erős napvédelem titulussal ellátott naptejben lehet megtalálni. Ha UVA-fénysugárzással megvilágítjuk, akkor a keto-formában háromszoros gerjesztett állapotot generál, amely az avobenzont lebonthatja, vagy az energiát a biológiai célokra átviheti, és káros hatásokat okozhat
Homosalate, a Homosalete nevű anyagról több kutatás is kimutatta, hogy befolyásolja a hormonrendszer működését, így kihathat az ösztrogén, androgén és progeszteron rendszerekre. A Homosalete-t és a többi felsorolt anyagot az Environmental Working Group elkerülésre javasolja, hasonlóképp az összes többi, hormon-rendszerre ható fényvédő anyagot is.
Tegyünk egy összesítést. A napozáshoz használt termékekről semmit nem tudunk, csak annyit, hogy kenjünk magunkra, ha napozunk, mert védjük a szervezetünket a Nap káros sugaraitól, hatásaitól. Az egyes termékekért senki nem vállalja a felelősséget, ha bármi adódik. Sőt! A kiadott cikkekben leírtakért sem vállalja senki a felelősséget. A termékekre vonatkoztatva nincs lehetőség visszakérdezésre, ha esetleg felmerül ilyesmi. Azok a forgalmazók, akik ezeket a termékeket árusítják, semmiféle tájékozottsággal nem rendelkeznek egy adott termékre vonatkoztatva. Ha mégis előfordul ilyesmi, az ott lévő szakember sincs tisztában néhány alapvető fizikai ténnyel. Egyértelműen fennáll az a tény, hogy nem lehet senkihez sem fordulni azzal, hogy tájékoztasson egy adott termékről. Elindul egy folyamat, aminek az a vége, hogy vedd és vidd, ha jó, ha nem. Kicsit erősen fejeztem ki magam, de ahogy említettem semmiféle kontroll nem létezik. Mivel bizalomról már nem beszélhetünk, így megmarad, hogy kétkedéssel fogadunk valamit, amit reklámoznak, hirdetnek, és egy kis utána járással bizonyosodik, hogy az nem úgy van, mint ahogy emlegetik. Na, ekkor nem lehet senkihez sem fordulni, mert nincs kihez. Egyszerűen nincs rá mód, hogy feltegyük a kérdéseket, mert esetleg lennének. Sajnos ilyen egyre több van. Ostobának, butának nézik az embereket. Mi a mozgatója ennek? Hát persze, a pénz. Valamit még szeretnék megemlíteni. Utaltam arra, hogy mi a mérőszáma a napsugárzásnak. Emlékeznek? A Dobson-egység. Ez az érték szerepel a föld országait feltüntető térképen is. Miről szól ez? Arról, hogy 300 DU a normális értéke az ózonrétegnek, és hogy 200 DU érték még védelmet nyújt. Több számítás is létezik, ebből adódik, hogy itt sincs egységes rendszer, azaz, nem tudják az embereket kellő bizonyossággal tájékoztatni. Nincs megbízható információ. Csak egy példa.
Ebbôl a „hétköznapi használatra” szánt, a sugárzás intenzitását kifejezô UV-indexet (UVI) a 2-es bőrtípusra kapott értékhez (1 MED = 250 J/m2 , illetve 1 MED/h = 0,0694 W/m2 ) illesztették, és úgy definiálták, hogy a szokásos napi maximális UV-sugárzási értékek egy kis számokat tartalmazó (nagyjából 10-ig terjedô) skálán kifejezhetôk legyenek: 1 UVI = 0,025 W/m2 = 0,36 MED/h. Ennek alapján az aktuálisan mért UV-intenzitásból kiszámítható az a maximális napozási idô, ami alatt már éppen bekövetkezik a bőr kipirosodása. Egy példa: ha az UV-index értéke 5, az intenzitás 5 UVI = 0,125 W/m2 . Ezt 2000 s-mal kell szoroznunk ahhoz, hogy 1 MED = 250 J/m2 értéket kapjunk. Ez a 2-es bőrtípusra azt jelenti, hogy 2000 s ≈ 33 percnyi napozás.
Forrás: „UV-Sugárzás Mérése a Cern-I Tanulmányúton” című cikkből
Ugye értik? Ha ilyeneket írnak, semmi más mondanivalója nincs, csak az, hogy mennyire tudományos, és hogy mennyire igaz. Ez arra sarkalja az embereket, hogy használják az adott terméket. Igaz, fogalmuk sincs a leírtakkal kapcsolatban, de jól hangzik, és nyomatékot ad valaminek. Az utca embere ebből semmit sem ért. Valószínűsíthető, hogy sokkal több hasonló írás fog megjelenni, mert ez már sajnos egy örök téma. Sok más is az, csak most éppen ez került látótérbe. Semmi ellenvetésem nincs az ellen, hogy cikkek jelenjenek meg ezzel kapcsolatban, csak akkor olyanok, melyek ténylegesen azt szolgálják, hogy valóságosan mit lehet tenni anélkül, hogy bármiféle kár származzon az egészből. Mert, hogy ártalmas, az biztos. Sajnos ki lehet jelenteni, hogy manapság már mi nem ártalmas. Sajnos mindig kiderül valami valamiről, hogy miért kell vigyázni vele, illetve milyen káros anyagokat tartalmaz.
Mostanában nagyon hangsúlyozzák a parabén mentes termékeket. Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés: eddig benne volt abban a termékben? Most ez a kulcsszó, hogy ezért használják ezt, mert már nincs benne? Valami hasonló dolgok zajlanak minden területen, a baj az, hogy ezeket nem lehet ellenőrizni. Legyen az bármi. A tájékoztatóra rá lehet írni akármit. Ha egyszer a bizalom megrendül egy adott termék iránt, nehezen lehet visszafordítani. Illetve rosszul fogalmazok. Az emberekben nagyon sokáig az első benyomás, illetve az marad meg, amit állandóan hallanak. E szerint döntenek. Innentől kezdve nagyon nehéz jobb belátásra bírni, még akkor is, ha az a valami ténylegesen ártalmas, vagy éppen nem azt szolgálja, amit mondanak róla. Az emberi gondolkodás eléggé bonyolult, ráadásul, ha hiszékenységgel és tudatlansággal társul. Akkor bármi valóságosat mondasz valamiről, nincs igazad. Ez a kőkemény marketing, amitől nem sajnálják a befektetést. Kicsit eltértem az adott témától. Hogy mennyire nem egyértelmű a tájékoztatás a témában, egy cikk azt taglalja, hogy a krémek csak mérséklik a sugárzás hatásait. Akkor miről beszélünk? Miért butítják az embereket, hogy így, meg úgy védelmet nyújt, mikor pontosan tudják, hogy szinte semmire nem valók ezek a termékek, pontosabban, éppen arra nem, amire mondják. A sokrétű tájékoztatásról sokan azt gondolják, nincs ezekkel semmi baj. Sajnos van. Annyi meghatározás, annyi idegen kifejezés, annyi jelentősen eltérő vélemény lát napvilágot, hogy nem lehet valóságosan eligazodni bennük. Megmarad a bizonytalanság, mert bármilyen szakembert megkérdezünk, nem tud egyértelmű választ adni. Nem ide tartozik, de tudják: kérdezze meg kezelőorvosát, stb. Ma már minden erről szól. Egy dolgot lehet tenni, információkat kell gyűjteni, adatokat kell gyűjteni, több helyről kell tájékozódni, több mindenkivel kell beszélgetni egy bizonyos témáról. Elő kell venni azt a tudást, amellyel rendelkezünk, mert sok mindent teljesen másképpen értelmeznek, teljesen másképpen tanítanak, mint ahogy a valóságban van. Az egyes definíciókkal, meghatározásokkal is sok probléma van. Ezeket nem lehet másképpen áthidalni, visszaültetni a valóságba, mint széleskörű rálátással, és tudásunk fejlesztésével. És most kapaszkodjanak meg. Idézem:
„Akad még egy fontos eleme a védekezésnek, ez pedig a kötelező tájékozódás. Hazánkban az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) naprakész UV-térképpel, UV-adatokkal segít abban, hogy ismerjük a legveszélyesebb területeket és időszakokat, vagyis érdemes tavasztól őszig nyomon követni az adatokat és az UV-indexet.
Mi az az UV-index?
Az UV-index egy becslés, amely a Napból a Föld felszínére érkező maximális ultraibolya-sugárzás mértékét adja meg. Ez a becslés sokkal pontosabban jelzi a bőrégés, a sugárzás mértékének veszélyét, mint egy átlagos hőmérséklet-előrejelzés.
Az UV-index értékei nullától indulnak felfelé egy skálán, amely 1-től 10-ig jelzi a veszély fokát. Minél magasabb az index számértéke, annál nagyobb az UV-kockázat, vagyis adott idő alatt annál gyorsabban következhet be a szem vagy a bőr károsodása.
Európában, hazánkban is az index jellemzően nem haladja meg a nyolcat, de bizonyos tényezők együttállása esetén azért lehet magasabb, például vízparti üdülőhelyeken vagy magasan fekvő területeken.
Forrás: life online portál
Tehát az UV-index az egy becslés. Nem mérés, becsült érték. Hogy tanultuk? A mérés egy ellenőrzés, melynek során egy ismert értéket hasonlítunk össze egy ismeretlennel. A becslés azt jelenti, hogy vagy ennyi, vagy annyi, én ennyire határozom meg, te meg annyira. A becslés nem tudományos tétel. A mérés igen. Erre a becsült értékre hivatkoznak. Ez nem hivatkozási alap, mert nem rendelkezik valós, mért adatokkal, csak feltételezett értékekkel, vélhető, becsült adatokkal. Aztán, hogy máshonnan is információt szerezzünk, a következő jelent meg:
UV mutató
„Az UV index naponta előrejelzi a napsugárzás várható kockázatát. Az index az UV intenzitás szintjét 0-tól 10+ -ig terjedő skálán jósolja, ahol a 0 a minimális túlzott expozíciós kockázatot jelzi, 10+ pedig nagyon magas kockázatot jelent”.
Forrás: The Ozone Hole
Itt már jóslásról is szó van. Innentől kezdve komolytalan az egész. De nézzünk egy harmadik meghatározást. Elnézést, de a magyar fordítás nem valami jó.
„Az ultraibolya index vagy UV Index egy nemzetközi szabvány mérési erőssége a leégés termelő ultraibolya (UV) sugárzás egy adott helyen és időben. A skálát a kanadai tudósok 1992-ben fejlesztették ki, majd az ENSZ Egészségügyi Világszervezete és a Világ Meteorológiai Szervezete 1994 -ben fogadta el és standardizálta . Elsősorban a nagyközönségnek szánt napi előrejelzésekben használják, és egyre több órai előrejelzésként is elérhetővé válik. Az UV Index van kialakítva, mint egy nyitott végű lineáris skála, közvetlenül arányos a intenzitása az UV-sugárzás okozza leégés emberi bőrön .
Forrás: Wikipédia
Itt arról van szó, hogy egy adott napon reggeltől egyenes vonalban emelkedik az UV erőssége. Nem tudni a viszonyítási alapot, tehát nem tudjuk mihez viszonyítani, azaz, kérdéses az érték. Magyarul, mihez képest változik az érték? A hazai tájékoztatás a következő képen néz ki:
Figyelem! Az itt feltüntetett maximális ajánlott napozási idők csak irányadóak, fényvédő krém használata mellett a pillanatnyi UV sugárzás alapján becsültek. Idősek és fiatalkorúak, fehér bőrűek számára rövidebb időszak vagy magas faktorszámú napozókrém javasolt. Az UV értékek, illetve a napsütés erőssége napközben folytonosan változik, kísérjék figyelemmel térképünket napozás előtt, vagy mobiltelefonról akár közben is.
Forrás: időkép
Azt hiszem, ehhez sok hozzáfűzni való nincs. Érvényesül a tájékoztatás korrektségének hiánya. Félreértés ne essék. Miért nem egyről beszélnek? Az információk elmennek egymás mellett, és bizonytalanságot gerjesztenek. Ebből fakad a tudálékosság, mely nagy kárt tud okozni, hiszen sok esetben valótlant közvetítenek. Innen ered az is, hogy az emberek a különböző információkat másképpen kezelik. A lényeg, hogy csak arról szól a tájékoztatás, hogy az rossz, és az ellen a valami ellen védekezni kell. Innentől kezdve nem számít, hogy valós, vagy valótlan állítások vannak. Az emberek fejébe ez lett betáplálva, és mivel nem néznek utána ennek valódiságáról, beindul egy folyamat, mely sok esetben rossz irányba halad. Itt is, mint sok más esetben, az emberek egészségét veszik célba. Gusztustalan, és inkorrekt magatartás ezt le lehet szögezni. Szomorú, hogy a világ ebbe az irányba tolódott el, és egyre inkább e felé halad tovább. Hogy miért? Mert az emberek tudatlanok, tájékozatlanok, és tudjuk, hogy a buta embert lehet a legjobban befolyásolni, vezetni, irányítani. Számomra a mai napig is kérdésként jelentkezik, hogy miért lettek ilyenek az emberek? A tudás, a tanulás, az elme gyarapítása lenne fontos az ember számára. Sajnos nem így van. Ma már a tudás mellékes formula, egy fölösleges adalék, amivel nem érdemes foglalkozni. Miért terhelje magát bárki is azzal, hogy fejlődjön, amikor mindent, hangsúlyozom, mindent megmondanak neki, hogy csináljon, miképpen cselekedjen, mi szerint döntsön. Egy valamit nem szabad elfelejteni. A döntés lehetősége már régen nem az emberek kezében van, ezt csak úgy hiszik. Addig, amíg a véleménynyilvánítás abban merül ki, hogy hallott, olvasott, látott valótlanságokat közvetít, beleszőve saját véleményének egy részét, addig nem beszélhetünk korrekt információ áramlásról, beleértve minden területet. Az illúzió fontos része, sőt, a legfontosabb része a mai társadalomnak. Ez így van a szabadidő eltöltésével is, ami szerves része a témánknak. Csak kissé józanabbul kellene gondolkodni, és hogy e kis kitérő után a témánál maradjunk, nem D-vitamin túladagolás miatt kellene aggódni, amit már kéthetes kortól ajánlanak adni, hanem odafigyeléssel normálisabb módszert választani. Minden ember számára nagyon fontosak a vitaminok. A D-vitamin főleg. Éltető napunk sugarai ingyen adják ezt a lehetőséget. A média hatására szinte ellenséggé vált a napsugár. Olyan szereket ajánlanak az embereknek, amik sokkal jobban ártatnak, mint a napsugár. A fokozatosság elvét követve a napozás is, és ezzel együtt a D-vitamin kérdése is megoldhatóvá válik. Sokkal nagyobb bajt okoz magának és gyerekének az ember, ha a butaságát teszi előtérbe, és nem gondolkodik józanul. Ez nagyon veszélyes terület, és úgy néz ki, egyre inkább a felé tolódunk, hogy az emberek feletti teljes irányítás létrejöjjön, de talán már létre is jött.
